Koronavírus: jogi túlélőkészlet karantén esetére

2020. március 06. 08:13
Sokat hallani az új koronavírus (azaz a COVID-19) kapcsán a karanténról. Kínában és már Olaszországban is egész településeket zártak el a külvilágtól a hatóságok, de a földrajzi karantén nem az egyetlen járványügyi intézkedés, amelyet az állam járvány idején megtehet. Ebben az anyagban végigvesszük, hogy súlyosabb járványügyi helyzetben hogyan korlátozhatja az állam az életünket – olvasható a TASZ oldalán.
Koronavírus: jogi túlélőkészlet karantén esetére

 

 

Mit jelent a karantén?

A karanténnak nincs jogi definíciója, vagyis jogszabályokban nem találjuk ezt a kifejezést. A hétköznapi szóhasználatban alapvetően kétféle intézkedést érthetünk rajta:

  • egy beteg, vagy fertőzésgyanús személy elkülönítését; vagy
  • egy település, terület vagy épület lezárását, vagyis annak elhagyására vagy az oda való belépésre vonatkozó tilalom bevezetését.

A magyar járványügyi szabályok mindkettőt ismerik. A magyar jogszabályok a járványügyi intézkedések körében foglalkoznak a karanténnal.

A járványügyi intézkedések általános jellemzője, hogy korlátozzák az egyén szabadságát és a betegjogokat. Korlátozhatják például a mozgásszabadságot, azzal, hogy kötelező kórházi tartózkodást rendelnek el. Korlátozhatják a beteg önrendelkezési jogát, azzal, hogy egy terápia kötelező igénybevételét (például egy gyógyszer szedését, oltás beadását) írják elő, anélkül, hogy megkérdeznék a betegtől, akarja-e ezeket.

Ezek a jogkorlátozások mindig csak törvényen alapulhatnak, csak a feltétlenül szükséges ideig tarthatnak, és csak a feltétlenül szükséges mértékűek lehetnek. Sosem korlátozható a tájékoztatáshoz való jog és nem zárható ki teljesen a kapcsolattartás joga. Ezekről részletesen a tájékoztató végén írunk.

EGYÉNI INTÉZKEDÉSEK

Nézzük először azokat a járványügyi intézkedéseket, amik egy-egy emberrel kapcsolatosak, akikről gyanítható, vagy tudható, hogy fertőző betegségben szenvednek.

Velük szemben az alábbi intézkedéseket lehet megtenni:

  • járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat;
  • járványügyi elkülönítés;
  • járványügyi megfigyelés és zárlat;
  • járványügyi ellenőrzés (ezt koronavírus esetén nem alkalmazzák)

A fenti fogalmak a hétköznapi szóhasználat szerint nagyon hasonlónak tűnhetnek – nézzük kicsit részletesebben, hogy mit takarnak.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Ez a lakosság egészének vagy egy csoportjának járványügyi vizsgálatát jelenti. Ezek a csoportok vonatkozhatnak például egy meghatározott terület lakosságára, egy adott munkahelyen dolgozókra, külföldről érkező személyekre, vagy egy már beazonosított, fertőző beteggel korábban érintkező személyekre. Ezeket az embereket arra lehet kötelezni, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt.

Ennek az intézkedésnek az első jeleit tapasztalhatjuk a reptereken, amikor mindenkinek kérdés nélkül megmérik a lázát.

Ha valaki ellenállna a szűrővizsgálatnak, a hatóság ezt hivatalosan is elrendeli, a határozata pedig ott, helyben végrehajthatóvá is válik, függetlenül attól, hogy jogellenesnek tartjuk és fellebbezünk-e ellene.

Járványügyi elkülönítés

Ez a fertőző beteg elkülönítését jelenti az otthonában vagy kórházban. Kötelező azok elkülönítése, akiknél igazolták, hogy koronavírusban szenvednek. Az elkülönítés ebben az esetben a kijelölt fekvőbeteg osztályokon, illetve a Dél-Pesti Centrumkórházban, az erre kijelölt kórtermekben történik.

Járványügyi megfigyelés

Aki koronavírussal fertőzött személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ugyanezt lehet tenni azzal is, aki koronavírusos beteggel (légúti váladékával) került szoros kapcsolatba. A megfigyelés 14 napig tart. A járványügyi megfigyelés módja (otthon történő elkülönítés vagy szükség esetén járványügyi zárlat) a kontaktszemély egyedi körülményeire vonatkozóan kerül meghatározásra olyan módon, amellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése. Ha ebben az időszakban klinikai tünetek jelentkeznek, a beteg további vizsgálata szükséges.

A járványügyi megfigyelés szigorúbb formája a járványügyi zárlat, amelyet kifejezetten erre a célra kijelölt helyen hajtanak végre.

Járványügyi ellenőrzés

Ez az intézkedés jelenleg csak a Salmonella typhi fertőzés esetén jöhet szóba, az új koronavírus kapcsán irreleváns.

A járványügyi ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor kórokozó-hordozónak minősül. Ő képes másokat megfertőzni, ezért vele szemben is bevezethetők járványügyi intézkedések.

A kórokozó-hordozók korlátozhatók foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban.

Ez azt jelenti, hogy a kórokozó-hordozó

  • köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni;
  • köteles bejelenteni, ha két hétnél hosszabb időre elhagyja a lakóhelyét;
  • nem mehet gyermekintézménybe (pl. óvodába, bölcsődébe) és oktatási intézménybe;
  • nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben.

CSOPORTOS INTÉZKEDÉSEK

Vannak olyan járványügyi intézkedések, amik nem egy-egy emberre, hanem betegek nagyobb csoportjára terjednek ki. Itt már találunk a területi karanténra vonatkozó szabályokat is. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

  • minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti;
  • az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás;
  • az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése;
  • a kórházak látogatása;
  • az egyes területek elhagyása;
  • egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása;
  • az ivóvíz fogyasztása.

Járványveszély vagy járvány esetén felfüggeszthető a bölcsődék, óvodák, iskolák működése; bezárhatók más helyi közösségi intézmények is, és rendezvények is megtilthatók. El lehet rendelni kórházi osztályok működésének korlátozását vagy bezárását is. Emellett a tömegközlekedés is korlátozható vagy meg is tiltható.

További ismeretek a TASZ oldalán olvashatók.

Forrás: TASZ

Kapcsolódó cikkek

Hungarikum címre javasolják a székelykapukat

2019. december 06. 08:23
Három erdélyi értéket szeretnének felvetetni a Magyar Értéktárba.

7 készség, amit nem veszélyeztetnek a robotok

2019. augusztus 05. 08:12
Az automatizációrót, a robotok térhódítását gyakran „mumusként” emlegetjük, amelyek elveszik a munkát, azonban a helyzet azért ennél jóval összetettebb. Már vannak és lesznek olyan munkák, amelyeket átvettek a gépek, szoftverek, de ezek egyelőre többnyire a repetitív, sok hozzáadott értéket nem igénylő tevékenységek. És itt a hangsúly a nagyobb hozzáadott értéken van, amelynek érdekében most a korábban egyszerűbb munkákat ellátó munkavállalókat képezni kell. Ugyanakkor az automatizáció új munkaköröket és szakmákat is teremt, így nem csak „elvesz” az új ipari forradalom, hanem ad is. Ráadásul vannak olyan humán készségek, amelyeket nem fognak tudni egyhamar megtanulni, helyettesíteni a robotok. A Harvard Business Review cikke nyomán foglaljuk össze ezeket.