Kötelező oltás: ezek a hátrányok érhetik az ellenkező munkavállalókat

2021. november 03. 10:08
Az új jogosítvány szerint a munkáltató előírhatja a védőoltás felvételét
Kötelező oltás: ezek a hátrányok érhetik az ellenkező munkavállalókat

A kormány november 1-jétől hatályba lépett rendelete a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalók számára. De mi történik azokkal a dolgozókkal, akik nem veszik fel az oltást, milyen hátrányok érhetik őket a jogszabály alapján? Erre adták meg a választ a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.

Az új jogosítvány szerint a munkáltató előírhatja a védőoltás felvételét azon munkavállalók számára, akik: eddig még nem vették fel a védőoltást, orvosilag sincs akadálya annak, hogy védőoltást kapjanak, továbbá akik esetében az egészség megóvása érdekében, illetve a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel szükséges - olvasható az ügyvédi iroda közleményében.

Ha a munkavállaló a védőoltásokat a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, vagy nem igazolta orvosi szakvéleménnyel, hogy nem kaphatja meg a védőoltást, akkor a munkáltató a munkavállaló részére egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a védőoltás felvételéig, vagy az orvosi szakvélemény benyújtásáig, de legfeljebb az elrendeléstől számított egy évig. Ez a szankció nem egy automatikus következménye a védőoltás elutasításának, ennek az intézkedésnek az alkalmazásáról tehát a munkáltató jogosult dönteni az eset összes körülménye alapján.

Mi történik a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkavállalóval?

Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem (például prémium, cafeteria). Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. A társadalombiztosítás jogviszony szünetelése alatt a munkavállalót nem illetik meg a természetbeni orvosi ellátások és a pénzbeli ellátások (tehát a táppénz) sem. Emellett, a szünetelés első napjától a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint. Ennek összege 2021. január 1-jétől havi 8 ezer forint (napi 270 forint).

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni. Ezért cserébe teljes körű orvosi ellátást kap a munkavállaló, amennyiben ezen időszak alatt lenne szükséges egészségügyi szolgáltatást igénybe vennie. A járulékfizetést a munkavállaló helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv, tehát például a munkáltató is teljesítheti.

A társadalombiztosítás szünetelésén túl a fizetés nélküli szabadság számos hátrányos munkajogi következménnyel is jár, mivel a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát egy későbbi munkaviszony megszüntetés esetén (ide nem értve az azonnali hatályú felmondás esetét) nem kell figyelembe venni a felmondási idő és a végkielégítés számításakor, de erre az időszakra még szabadsága sem keletkezik a munkavállalónak.

Mi történik, ha a munkavállaló mégis felveszi a védőoltást?

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló igazolja, hogy a védőoltás első dózisát (egydózisú oltás esetén a védőoltást) felvette, a munkáltató köteles a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul (tehát a legrövidebb időn belül, amit az operatív folyamatok engednek) megszüntetni, és a munkavállalót a munkaszerződés szerinti feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

Mi történik, ha a fizetés nélküli szabadság alatt sem veszi fel a munkavállaló a védőoltást?

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama eléri az egy évet, és a munkavállaló továbbra nem igazolja a védőoltás első dózisának (egydózisú esetén a védőoltás) felvételét, vagy azt a körülményt, hogy orvosi szakvélemény szerint nem oltható, akkor a munkaviszony azonnali hatályú felmentéssel / azonnali hatályú felmondással megszüntethető. Ha a munkaviszony megszüntetés oka a védőoltás felvételének hiánya, akkor a Rendelet szerint a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit az egy éves időtartam lejártával haladéktalanul közölni kell a munkavállalóval.

Ilyen esetben tehát nem irányadó az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetéseknél alkalmazható 15 napos szubjektív határidő, mert a Rendelet haladéktalan intézkedési határidőt ír elő. Ha tehát az egy év lejárt, és a munkavállaló az előzetes kioktatás ellenére sem igazolja az oltás felvételét, vagy azt, hogy nem oltható, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója a határidő lejártát követő lehető legkorábbi időpontban köteles az indoklással ellátott megszüntető jognyilatkozatot a munkavállalóval közölni.

Mi történik a passzív állományban lévő munkavállalókkal?

A Rendelet erre a munkavállalói körre is gondolt. Akik tehát a védőoltás felvételének határidejét megelőzően mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, pl. betegállomány, szülési szabadság, gyermek jogán történő fizetés nélküli szabadság, stb. miatt, őket a munkáltató a mentesülés megszűnését követően kötelezheti a védőoltás felvételére a jogszabályban meghatározott legalább 45 napos határidőn belül. Ennek azonban feltétele, hogy a Rendelet akkor még hatályban van, és a mentesülés megszűnésekor a szükségesség-arányosság vizsgálata alapján a védőoltásra kötelezés továbbra is jogszerűen elrendelhető.

A munkáltató felelőssége

Fontos, hogy a munkáltató a fenti jogait rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva gyakorolja. Amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű (mert például az adott munkavállaló kizárólag otthoni munkavégzés keretében dolgozik), vagy olyan munkavállaló részére is fizetés nélküli szabadságot rendel el, illetve olyan munkavállalóval szemben is azonnali hatályú felmondást gyakorol, ahol a védőoltás ellenjavalt, úgy a munkáltató felelős az intézkedésből fakadó károkért. Ez a fizetési nélküli szabadság esetén elsősorban az elmaradt fizetés megtérítésére vonatkozó felelősséget jelenti, azonnali hatályú felmondás esetén pedig a jogellenes felmondás következményei lehetnek megfelelően irányadóak.

Forrás: napi.hu

https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/munkajog/28359-kotelezo-oltas-ezek-a-hatranyok-erhetik-az-ellenkezo-munkavallalokat

 

 

 

Kapcsolódó cikkek

Miért keres a férj a világon mindenhol többet a feleségnél?

2021. október 26. 08:14
Egy friss, globális kutatás szerint, ha egy házaspárnak feltesszük a kérdést, hogy keres-e annyit a pár nő tagja, mint a férfi, akkor a válasz a nők többségének esetében NEM. A gazdag és a szegény országokban egyaránt. A nők és férfiak közötti bérszakadék a magyar politikai közbeszédben is egyre inkább téma. Jelenleg európai szinten 13-14% között mozog a nemek közötti bérkülönbség, melynek oka elsősorban a karrierív és a lehetőségek különbsége a két számára.