Közös Agrárpolitika "katasztrofális hatással" van a foglalkoztatottságra

2016. november 02. 08:11
– Valóban? Szomorúan tapasztaljuk, hogy a hazai agrártermelésből kiszorult magyarok legfeljebb segédmunkásnak mehetnek el a külföldi farmokra.

Az Európai Parlament terjedelmes riportot készített Éric Andrieu francia EU képviselővel, aki szerint a Közös Agrárpolitika „katasztrofális hatással“ van a foglalkoztatottságra a tagországokban.

A riportról beszámolt az euractiv.com oldal angol nyelven és az ouest-france.fr francia hírportál is.

A képviselő visszásnak tartja, hogy miközben az EU vezetői azt hangoztatják, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaságnak, mivel a költségvetés 40 százaléka a mezőgazdaságot szolgálja. Állítólag kiemelten kezelik a foglalkoztatottság kérdését is, ám ez a gyakorlatban nem tapasztalható. A tények mást mondanak, mivel 1962-ben az európai keresőképes lakosság 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma pedig ez az arány az EU átlagában nem éri el a 4 százalékot.

Andrieu szerint a jelenlegi KAP mindent a termelékenység és az export fokozásának rendelt alá, aminek következtében a tagországokban olyan tömegű munkaerő szabadult fel, amelyet az ipar és a szolgáltatások már nem tudnak felszívni. Nyilvánvaló, hogy minél hatékonyabb a termelés, annál kevesebb ember szükséges egy bizonyos mennyiségű termék előállításához. A KAP azt hirdette, hogy a tagországok között bizonyos szakosodást kell megvalósítani, mindent terméket ott kell előállítani, ahol az a leghatékonyabban megoldható, pl. a gabonatermesztést Franciaországra, a sertéshús előállítást Németországra kell koncentrálni. Nehezen eldönthető azonban, hogy más körzetekben mennyire kell az adott termék előállítását visszaszorítani, mert a kevésbé hatékony termelés is munkahelyeket biztosít.

Andrieu szerint az egyik megoldás az lehetne, ha az EU nem kreálna versenyhelyzetet a tagországok között. „Inkább a helyi problémákra kell koncentrálni, rövid ellátási láncokat és fenntartható termelési feltételeket kialakítva, a támogatásokat pedig elsősorban a kis- és középvállalkozók számára biztosítva, illetve jobban kapcsolva a munkahely teremtéshez“ – mondta.

"Napjainkban az agrártermelők elöregedése és az utánpótlás jelenti a legnagyobb problémát." Az EU mezőgazdaságában foglalkoztatottak között a 35 éven aluliak aránya mindössze 6 százalék, és ez az arány folyamatosan csökken.Martin Scherczer

Aratás, nagyteljesítményű kombájnnal – fotó: Scherczer Martin / Agroinform.hu Facebook oldal

A francia képviselő nem említi, de mi szomorúan tapasztaljuk, hogy a KAP az új tagországokban még nagyobb arányban csökkentette a mezőgazdasági foglalkoztatottságot.Egyrészt a nagyobb hatékonysággal előállított és időnként dömpingben érkező nyugati termékek beáramlása miatt kevesebb hazai termékre volt szükség, másrészt a keletiek kevésbé tudtak versenyezni az exportpiacokért. A hazai agrártermelésből kiszorult magyarok legfeljebb segédmunkásnak szegődhetnek el valamelyik nyugat-európai farmra.

Azt ma már minden tagország látja, és kimondja, hogy a Közös Agrárpolitika nem tekinthető sikeresnek. Több alapelvet módosítani kell, mert ha a gabonatermesztést be kellene szüntetni minden olyan körzetben, ahol a hektáronkénti termés nem éri el a franciaországinak a felét, akkor az többek között a kanadai, az ausztrál és az orosz termelés kiiktatását jelentené.

agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Munkavédelmi kampány és tájékoztató rendezvény

2018. január 30. 07:02
Irány Harkány, ahol január 30-án tartunk kampányt a munkavédelem területén (mezőgazdaságban). Utána január 31-én Hajdúszoboszlón kampányolunk és február 1-én Tatabányán tartunk tájékoztató rendezvényt a mezőgazdaságban dolgozók számára a munkavédelem legfontosabb tudnivalóiról, hogy mindenki tudja mire kell munkája során odafigyelni annak érdekében, hogy épségben, egészségben térhessenek haza családjukhoz a napi elvégzett munka után!

Brutális hideg jön - Mi lesz a mezőgazdasággal?

2018. február 21. 08:30
Az idei tél eddig enyhének mondható, volt minimális mennyiségű hó és egy kis hideg is, de 5 centiméter mélyen eddig csak néhol volt az országban fagy a talajban, és az is csak néhány napig tartott. A jelenlegi előrejelzések szerint azonban az igazi tél még csak most következik, a Dunántúlon elsősorban komoly havazással, a hét végétől pedig az ország nagy részén a tél eddigi legerősebb hideghullámával. A belvizes területek kiterjedése nőni fog, és egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy a kemény fagyok nem tesznek kárt a mezőgazdasági kultúrákban.