Lássunk tisztán!

2020. május 13. 08:20
A 2020. május 11-én folytatta üléssorozatát – videókonferencia keretében – a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A LIGA Szakszervezetek figyelmeztetett, sok szülő a járvány miatt kivett szabadságok után a nyári időszakban már nem fogja tudni megoldani a gyermekfelügyeletet, továbbá szükségesnek lát egy jelenlegi helyzetet bemutató felmérés elkészítését a létszámhelyzetről, létszámigényekről, hogy tisztábban lehessen látni az állami tulajdonú cégek munkaerő felvevő képességét.

1., Kormányzati oldal részéről: Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár tájékoztatójában elmondta:

Munkahelyvédelmi bértámogatásra eddig 3953 telephely 53 880 fő munkavállalóra adott be kérelmet, ennek összege 8,7 milliárd Ft.

Kutatás-fejlesztési támogatásra 376 cég pályázott, mintegy 6000 főre, 4,1 milliárd Ft értékben.
Ezek összességében nagyságrendileg 4400 vállalatra (telephely) kb. 64 000 munkavállalóra vetítve megközelítőleg 13 milliárd Ft.

Az igények egyre növekvő mértéket mutatnak, minél többen veszik igénybe a támogatást, annál kevesebb az álláskeresők száma is. A támogatást igénylők nagyobb hányada az alábbi területekről került ki: Budapest, Pest megye, Bács-Kiskun megye és Fejér megye. Természetesen a számok folyamatosan változnak, hiszen egy-egy nagyobb létszám után támogatást igénylő vállalkozás jelentősen megváltoztathatja az eddigi adatokat. A támogatást igénylők jelentős részé az ún. kritikus ágazatokból került ki (vendéglátás, turizmus, szolgáltatások).

A fenti számok alatt a beadott pályázatokat értjük, melyek esetében a Kormányhivatal –olykor megfeszített munkával - tartani tudja a 8 napos elbírálási határidőt.

Kevés hibás pályázat került eddig benyújtásra, tipikus hiba azonban, hogy nem a beadás időpontjától kérik a támogatást, hanem korábbi időponttól. Mivel a támogatás GINOP konstrukció keretében valósul meg, visszamenőlegesen nem lehet igénybe venni.

Természetesen nem jelent akadályt az, hogy a munkaszerződés korábban került részmunkaidőre módosításra, a bértámogatás ebben az esetben is az igény benyújtásának napjától biztosítható.

FONTOS! A csökkentett munkaidős bértámogatás részletei megtalálhatók az nfsz.munka.hu oldalon (pontos hivatkozás: https://nfsz.munka.hu/cikk/601/).

A legutóbbi VKF ülésen elhangzott felvetéseinknek megfelelően: összeállításra és feltöltésre került a leggyakrabban beérkezett kérdések, valamint az azokra adott válaszok gyűjteménye is (pontos hivatkozás: https://nfsz.munka.hu/cikk/702/), ezt igény szerint bővítik.

Amennyiben a támogatással kapcsolatosan további kérdés merülne fel, azt a munkahelyvedelem@itm.gov.hu e-mail címen lehet jelezni. Nagyságrendileg naponta mintegy 100 kérdés érkezik erre a címre és az ITM ügyfélszolgálatára, melyekre legkésőbb 3-4 napon belül válaszolnak.

A munka.hu weboldal rekord érdeklődésre tett szert az elmúlt időszakban, ami szintén a nagy érdeklődést mutatja a támogatással kapcsolatos információkra.

További, a foglalkoztatás segítésével kapcsolatos program kidolgozás alatt áll, erre vonatkozóan kérte a államtitkárság a VKF tagok véleményét, javaslatait.

2., Korábbi kérdések, javaslatok kapcsán elhangzottak:

  • veszélyhelyzeti időszakban, az intézmények bezárása következtében gyermekükről otthonukban gondoskodó szülők esetében a keresőképtelenség idejére járó táppénz-juttatást biztosító jogszabály-módosítási javaslat egyeztetésére sor került az EMMI illetékeseivel, álláspontjuk szerint a jogszabályok biztosították/biztosítják a köznevelési intézményekben a gyermekek elhelyezését;
  • az egészségügyben dolgozók koronavírus miatti megbetegedése esetén 100%-os táppénz jár;
  • veszélyhelyzet időtartama alatt „kényszer” fizetésnélküli szabadságon lévők esetében a szolgálati idő rendezésére tett javaslatot az ITM egyeztette az EMMI-vel, utóbbi jogértelmezését és álláspontját írásban juttatja el az ITM részére;
  • hasonlóan járt el az Eütv. 70.§-a kapcsán, itt szintén az írásos jogértelmezést várjuk;

/ 70. § A járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti./

  • a munkásszállók működtetésére készül az előző ülésen jelzett anyag, hogy a lehető legkisebb mértékű veszélyt jelentsen a működésük, erre vonatkozóan is várják a munkáltatók és munkavállalók javaslatait.

 

3., A LIGA Szakszervezetek részéről jeleztük az alábbiakat:

  • A bértámogatást igénylő vállalatok száma tapasztalataink alapján is egyre növekszik, egyre több a pályázat, a nagyobb vállalatok is kérik a támogatást.
  • A munkahelyek megőrzése érdekében azokban a régióban felajánlotta a Liga Szakszervezetek a segítséget, ahol látszik hogy kisebb mértékű az igénylések száma.
  • Rákérdeztünk a kihirdetett veszélyhelyzet várható záró időpontjára, amely egyelőre bizonytalan, a fokozatos könnyítések szakaszában vagyunk.
  • Jeleztük, hogy azok a vállalkozások (konvergencia régióban, jellemzően a vendéglátás területén) amelyek korábban elküldték a munkavállalóikat, egyre nagyobb számban veszik vissza az elbocsátott dolgozókat.
  • A gyermekfelügyelettel kapcsolatban felvetettük, hogy a termelés több üzemben fokozatosan áll vissza, azonban a dolgozók a hosszabb leállás miatt időarányos, vagy ennél nagyobb részben kényszerültek a szabadságuk kivételére. Ennél fogva az év hátralévő részében, különösen a nyári szünet idejére nem tudják elhelyezni a gyermekeket. Ugyanez vonatkozik az óvodák, bölcsődék esetében is.
  • Javasoltuk, hogy a jelenlegi szabályozás szerinti (június 30.) napközi ügyelet idejét hosszabbítsák meg legalább július 31-ig, vagy a teljes szünidő időtartamára. Novák Katalin (EMMI, államtitkár) vezetésével elindult a kérdéskör (ideértve pl. a nyári táborokat is) áttekintése.
  • A támogatási lehetőség ellenére néhány cég továbbra is a létszámcsökkentéssel él, vagy a részmunkaidő hosszabb távú bevezetésével (támogatás nélkül).
  • Szükségesnek tartjuk egy új, a jelenlegi helyzetet bemutató felmérés elkészítését a létszámhelyzetről, létszámigényekről, hogy tisztában lehessen látni az állami tulajdonú cégek munkaerő felvevő képességét, a munkahelyteremtésre, munkahelyek biztosításra vonatkozó, napokban tett bejelentések tükrében. Ez meghatározó lehet a konkrét, még nem ismert tervek esetében is.

A munkavállalói oldal részéről elhangzott továbbá:

 

  • a 24 havi munkaidőkerettel kapcsolatos jogértelmezési kérdések merültek fel (referencia-időszak értelmezése), amely válaszon az ITM Jogi főosztálya dolgozik.

A munkaadói oldal jelezte, hogy:

  • Szintén konkrét tervekről szeretnének hallani az "annyi munkahelyet teremtünk, amennyi a vírushelyzet miatt megszűnik" kijelentés kapcsán (milyen közfoglalkoztatásról van szó, milyen állami foglalkoztatás jöhet szóba, hogyan motiválható a versenyszféra). Erről önálló VKF ülése keretében egyeztessenek a felek.
  • A járvány előtti időszakban munkaerő-hányról beszélhettünk, most egy kis türelmet kérnek a munkaadók, az „újraindulás” után nézzük meg, hogy alakul a foglalkoztatás, hogyan áll helyre a gazdaság, ne kapkodjuk el a további programokat, igazítsuk a ténylegesen jelentkező igényekhez.
  • Egyelőre nem tapasztalják a fizetési fegyelem javulását, ebben további lépéseket sürgettek.

Összegzés:


A fizetési fegyelemmel kapcsolatban a kormányzat az állami, önkormányzati forrásokat átadta, a kifizetésnek akadálya nincs, a források rendelkezésre állnak.

A kormány részéről végezetül az a kérés fogalmazódott meg, hogy néhány kiemelten fontos kérdésben, mint -

  1. a versenyszférában az állami bértámogatás kérdésköre (további változtatási igények, adminisztrációs terhek csökkentése, stb.)
  2. az innovációs fejlesztések, amelyek hatékonyabbá teszik a termelést,
  3. képzések, átképzések, új programok indítása

javaslatokat várnak az oldalaktól.

dr. Mészáros Melinda,

Buzásné Putz Erzsébet

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Volt egyszer egy cafetéria?

2019. augusztus 22. 08:56
Nemzetközi perek

Kereseti csúcstartók és sereghajtók – friss KSH-adatok

2019. május 31. 09:35
2019. márciusban a bruttó átlagkereset 367 200 forint volt, 10,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2019. január–márciusban a bruttó átlagkereset 352 200 forint, a nettó átlagkereset 234 200 forint volt, mindkettő 11,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, közölte a KSH.