Láthatatlan munkának láthatatlan a haszna

2018. március 22. 10:48
A közgazdaságtanban hagyományosan fogyasztóként tekintenek a háztartásokra. Pedig nem csak fogyasztunk, termelünk is, amikor nem a munkahelyünkön vagyunk. Ha a házimunkára fordított időt pénzben fejeznénk ki, a GDP negyedének megfelelő összeg jönne ki – derül ki többek között a KSH láthatatlan munkáról szóló konferenciakötetéből.

A magyar háztartások tényleges helyzetéről csak nagyon ritkán, tízévenként készül átfogó felmérés, ezért a KSH tanulmányai is az 1999/2000-es és a 2009/2010-es adatokra építenek. Emiatt nehéz folyamatosan követni a változásokat.

De hogyan tud termelni egy háztartás? Józan ésszel is kitalálhatjuk, hogy a következő tevékenységekről van szó: étkezés, lakhatás és ruházkodás biztosítása, továbbá a gondoskodás. Ezek mind olyan munkák, amiket piaci alapon is elvégezhetne valaki, például hívhatunk takarítónőt vagy elmehetünk étterembe. Csakhogy akkor pénzt fizetnénk ezekért a szolgáltatásokért. A háztartásban ezzel szemben ingyen végzik el ezeket a munkákat, mivel azok nem piaci alapon, hanem kölcsönös vagy önzetlen segítségnyújtás, esetleg az önellátás logikája mentén működnek. Hiába használjuk fel az időnket, nem kapunk érte pénzben semmit, ezért ezt nem is számolják bele a GDP-be.

A statisztikusok szerint a háztartások termelőmunkáját ugyanúgy érintik az állami adók és támogatások, mint egy vegyesboltot vagy mozit, és ezekhez hasonlóan rendelkeznek forgó- és állóeszközkészlettel is. Ez tényleg így van, például az ebédhez való bevásárláshoz használjuk az autónkat, amire adót fizetünk, és ami egyébként az álló eszközkészletünk része. A megvásárolt tisztítószerekre – amik a forgóeszközeink, és a lakásunk fenntartásához kellenek – szintén adózunk.

Egy magyar ember 2010-ben naponta átlagosan 164 percet töltött fizetett, 214 percet pedig nem fizetett munkával. A férfiak (15 és 84 éves koruk között) átlagosan napi egy órával többet dolgoznak, mint a nők, viszont két órával kevesebbet foglalkoznak a ház körüli munkákkal. A gyerek gondozásával is feleannyi időt töltenek a férfiak, mint a nők. Cserébe egy nap átlagosan háromnegyed órával több szabadidejük van (2010-ben a férfiaknál 294 perc, a nőknél 252 perc, utóbbi egyébként kevesebb, mint tíz évvel korábban).

 

 

Az időfelhasználásról szóló tanulmányból kiderül többek között, hogy a tanuló fiúk és lányok szinte egyáltalán nem veszik ki a részüket a napi bevásárlásból, a legtöbb idő a főzéssel megy el a háztartási munkák közül, a férfiak pedig főleg hétvégén mondanak mesét a gyerekeiknek.
Az emberek élete egyébként deficittel kezdődik és deficittel is végződik a háztartási munka szempontjából. A gyermekek és az idősek ugyanis jellemzően kevesebbet dolgoznak a háztartásban, mint amekkora a hasznuk belőle. Ezért az aktív korúak háztartási munkával töltött óráinak száma értelemszerűen nagyobb annál, mint a saját ellátásukhoz szükséges.

A háztartásokban végzett munkát erősen befolyásolják külső tényezők, az adatokból például azt is ki lehet olvasni, hogy a kétezres évek végén kitört válsághoz hogyan alkalmazkodtak: elkezdtek több időt szánni olyan tevékenységekre, amire különben pénzt költöttek volna. Kevesebbet jártak étterembe, viszont több olyan élelmiszert fogyasztottak, amit maguk termeltek meg, sőt, még a feldolgozott élelmiszer aránya is visszaesett.

A KSH kutatói úgy becsülik (különféle módszerek segítségével), hogy a magyar gazdaságban megtermelt érték 22-27 százaléka, 6-7 ezer milliárd forint a háztartásokban termelődik.

 

 

De ha úgy vesszük, hogy ezt a munkát a szabályok szerint végzik el, tehát befizetik utána az adót és a járulékokat, akkor a GDP 36-47 százalékára emelkedik a szektor súlya. Ennek a rengeteg munkának közel a kilenctizede kimarad a hivatalos GDP-ből, ami arra utal, hogy érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy mi is történik a háztartásokban.

www.g7.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Változott néhány állattartói támogatás

2016. április 18. 10:54
Módosul a baromfi, a sertés, és a koca állatjóléti rendelet. A jelenlegi, uniós szabályok változásán alapuló módosítások értelmében az állattartóknak a kérelmükben továbbra is meg kell becsülniük a támogatási összeget, amelyet az adott támogatási évben igénybe kívánnak venni, de döntésében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) csak a támogatható állatlétszámról és nem az éves támogatási összegről fog rendelkezni.

Terítéken a tápanyagban gazdag talajgazdálkodás módjai

2016. május 25. 08:23
Május 17-én másodízben tartották meg a Talajközpontú Termelés Konferenciáját.