A felmérések alapján a hazai precíziós mezőgazdasági felhasználók száma jelenleg 2500 körülire tehető. Milyen szerepet vállal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara annak érdekében, hogy a Digitális Agrár Stratégia révén ez tovább növekedjen?

- Először is meg kell találnunk azokat a hangsúlyokat, amelyek a gazdálkodói oldalról érdekesek. Jól meg kell tudnunk fogalmazni azt a fajta igényt, ami lehet, hogy csak látens szükségletként, de megjelenik a gazdálkodói körökben. Jó pár gazdálkodó használja már a Digitális Agrár Stratégiában fellelhető elemeket, abban vagyunk érdekeltek, hogy ezek a megoldások minél szélesebb körhöz eljussanak, legalább mint döntési alternatíva.

Győrffy Balázs: A digitális megoldások használatával optimalizálható az üzemanyag-, az alapanyag- és az időfelhasználás - fotó: agrotrend.hu

Az információk összegyűjtésével, szintetizálásával és azok eljuttatásával érdemben tudjuk segíteni a tagjainkat. Elemezzük azokat az eredményeket, amelyeket el lehet érni, adott esetben a költségmegtakarítást, ami bizonyos szintje a stratégia, egyben a precíziós technológiák alkalmazásának.

Nem mellékes az sem, hogy jelentősen csökkenhet a környezeti terhelés, illetve az élelmiszerbiztonság is javulhat, ha ilyen precíz megoldásokkal válaszolunk a mai kor kérdéseire, az adminisztratív terhek mérsékléséről nem is beszélve.

A II. NAK Szántóföldi Napokon ezúttal a kapás növényekre koncentrálnak - fotó: NAK

Igyekszünk abban is segíteni, hogy a gyakorlatban is bemutassuk ezeket. A NAK Szántóföldi Napok - amelyet idén szeptember 20-21-én, Mezőhegyesen rendezünk meg - az egyik ilyen programunk, ahol a gazdálkodók két szemükkel látva, két kezükkel megfogva tudják közelről megismerni ezeket a megoldásokat.

A technológiaváltás, a precíziós gazdálkodás használatának egyik legfontosabb eredménye a hozamemelkedés. Milyen mértékű növekedést várhatnak a termelők?

- Az Agrárgazdásági Kutató Intézet vizsgálatainak eredményei alapján a búza hozamánál átlagosan 7-17 százalékos, a kukoricáénál 2-9 százalékos, a napraforgónál 6-10 százalékos többlet realizálható. 

A jelenleg használt legnépszerűbb technológiák a helyspecifikus talajmintavétel, sorvezetők alkalmazása és az automatikus kormányzás.

De az agrárágazat informatikai fejlesztése számos további előnnyel jár még: számottevően javítja a versenyképességet, hiszen jelentős üzemanyag-, vetőmag-, vegyszer- és munkaidő-megtakarítást eredményez. 

A digitalizáció a szántóföldi növénytermesztés mellett más ágazatokban milyen előnyökkel jár?

- A kertészetben a talaj, a növény és a klíma egyes paramétereinek rendelkezésre állása automatikus beavatkozások megindítását teszik lehetővé. Ilyen például fagyveszély esetében a fagyvédő öntözés vagy más távirányítással vezérelhető védekezés indítása. Gyümölcsösökben ma már lehetséges, hogy minden egyes növényről külön gyűjtsük a termelési adatokat, adminisztráljuk a kijuttatott növényvédő szer fajtáját és mennyiségét, a metszési és egyéb munkálatokat pedig fa szinten értékeljük. Szenzorok segítségével pedig az ültetvény állapotáról, kondíciójáról gyűjthetők adatok. A szőlészetben drónok segíthetik a különböző érésidejű területek elkülönítését, a szüret idejének pontos meghatározását.

A precíziós technológiának nagy szerepe lehet az állatok „egyedi gondozásában” - fotó: bethelplantations.com

Az állattenyésztésben és az erdészetben milyen szerepe van ezen technológiák alkalmazásának?

- A fejlesztések lehetővé teszik egy olyan tartási, takarmányozási és menedzsment rendszer megvalósítását, amely a nagy létszámú telepeken is lehetővé teszi a problémák korai felismerését és hatékony megoldását.

A precíziós technológiák lényege, hogy rengeteg információt gyűjtünk az állatról, a takarmányról és a környezetről, melyek ismeretében az állat igényeit jobban kielégítő takarmányt és környezetet tudunk biztosítani.

Az erdészetben pedig a precíziós megoldások alkalmazásával lehetséges a klímahatások előrejelzése, a hatékonyabb erdőtervezés, vagy a fakitermelés szervezése, ellenőrzése és monitorozása. Fontos jövőbeli trend lehet többek között az önjáró erdészeti járművek megjelenése, a vadfajok mozgásának vizsgálata és élőhely-használatának modellezése.

Milyen jövőbeni fejlesztéseket terveznek annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók minél inkább ki tudják használni az informatikai fejlődés lehetőségeit?

- Tovább kívánjuk fejleszteni növényvédelmi előrejelző rendszerünket, hogy lehetővé váljon a növényi kártevők és betegségek, valamint a gyomnövények terjedésének előrejelzése. Tervezzük a termelők adminisztratív adatszolgáltatáshoz kapcsolódó automatizált tápanyag-utánpótlási szaktanácsadási rendszer és webes alkalmazás kiépítését. Megvalósítjuk a távérzékelésen alapuló termésbecslést, piackereső szolgáltatásunk kibővítésével elősegítjük a digitális kereskedelem térnyerését.

Az ágazati szereplőkkel együttműködve pedig terveink között szerepel egyebek mellett a gazdálkodóknak szóló Digitális Agrárakadémia megvalósítása, illetve az agrármeteorológia fejlesztése: a meteorológiai adatok és információk nyílt, teljesen vagy részlegesen ingyenes adatszolgáltatási rendszerének kiépítése.

Mondhatjuk, hogy a Digitális Agrár Stratégia inkább általános, elméletbeli, hozzáállásbeli megközelítést hozó stratégia?

- Igen, viszont feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a középtávon ránk nehezedő gazdasági nyomásra jól reagáljunk, és az így kialakuló lehetőségekkel élni tudjunk.

Milyen fogadtatásra számítanak a gazdálkodók részéről?

- Úgy gondolom, hogy a nyitottság meglesz, hiszen a gazdálkodók egyre inkább felismerik, hogy egy nagyon dinamikusan változó ágazat a miénk. Meg kell mutatnunk, hogy hol tart a világ, mit teljesítenek a versenytársaink, milyen megoldásokat alkalmaznak. Mondhatjuk, hogy mindez számunkra már egyfajta kényszerpályát is jelent.

Habár bizonyos értelemben korlátozottak a lehetőségeink, de igenis kísérletet kell tennünk arra, hogy adott esetben a már nem kizárólag kényelmességi szempontok mentén megválasztott digitális agrármegoldásokat használjuk, amelyek közép- és hosszú távon a versenyben akár az életképességet is meghatározhatják.

agrotrend.hu