Lázár János: az agrárszektor az elmúlt harminc év legnagyobb vesztese

2021. január 27. 08:05
Az elmúlt harminc év legnagyobb vesztesének nevezte az agrárszektort Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-ért felelős kormánybiztosa, aki szerint a következő uniós ciklus az utolsó pillanat, amikor egy harmincéves mulasztását pótolhatja Magyarország. A gödöllői agráregyetem kuratóriumának tagjaként arról is beszélt, hogy új, tízezer férőhelyes modern kampusz épül Gödöllőn, a képzés pedig kibővül az élettudományi ismeretekkel, mint mondta ez lesz a magyar felsőoktatás következő tíz évének legnagyobb beruházása.
Lázár János: az agrárszektor az elmúlt harminc év legnagyobb vesztese

A gödöllői agráregyetem kuratóriumának egyik fő célja, hogy az egyetem 2030-ra bekerüljön a világ legjobb száz agrárkampusza közé. Lázár János a 24.hu-nak adott interjújában arra a kérdésre, hogy miből gondolják, hogy képesek lesznek megvalósítani ezt a tervet, elmondta, van elképzelésük, elhatározásuk, illetve rendelkeznek a kellő anyagi forrással is. 

Az intézmény világszínvonalúvá alakítása az agrárium fejlesztését szolgálja, az agrárium fejlesztése a vidék felemelését célozza, a vidék felemelése pedig az országépítés része. Van baj, van tennivaló. A háromezer-kétszáz magyar településből ezer az elnéptelenedés határára jutott, a fiatalok elköltöznek, gyerek nem születik. Nincs megélhetés, gyönge az infrastruktúra, csapnivaló a közlekedés. Kérdezte, milyen országot szeretnék. Hát olyat, amely lép az önellátás felé, olyat, ahol a magyarok munkájából a magyarok haszna lesz. A kulcs ebben a mezőgazdaság.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy az uniós vidékfejlesztési támogatás mellé ma csupán a kötelező minimumot, tizenöt százalékot tesz be a magyar állam, egy minapi bejelentés szerint azonban 2022 és 2030 között az EU-s pénz négyszeresét, évi 400-450 milliárd forintot fordítunk majd erre. Kiemelte, ennek köszönhetően egy évtizeden belül a magyar emberek nyolcvan százalékban Magyarországon termelt és Magyarországon feldolgozott és magyar üzletben vásárolt egészséges élelmiszert fogyasztanak majd. 

Hatalmas a feladat, hiszen ma az a képlet, hogy itthon megtermeljük az alapanyagot, amit multik a külföldi üzemeikben feldolgoznak, mi pedig a hipermarketben megvesszük a készterméket. Régióbeli gyöngeségünket demonstrálja, hogy még csak nem is francia, német, brit meg amerikai csúcstermékeket fogyasztunk, hanem lengyel és szlovák árut. A változáshoz kell politikai akarat – ez megvan. Kell pénz – immár ez is rendelkezésre áll. És kell tudás, kellenek képzett szakemberek tízezrével, akik képesek kirántani a gödörből a magyar vidéket – erre kell a modern agráregyetem.
Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt 

A gödöllői kuratórium tíz-tizenháromezer hallgatóval számol, jelenleg azonban egy-egy intézményre átlagosan ezernél kevesebb hallgató jut, a friss adatok pedig azt mutatják, hogy az agrárképzésben a jelentkezések száma negyven százalékkal csökkent. Lázás János szerint, ahogy nő az oktatás színvonala és javul az agrárdiplomások elhelyezkedési esélye, úgy jelentkezik majd egyre több és egyre tehetségesebb fiatal, és kerül ki egyre több és egyre képzettebb diplomás. Tájékoztatása szerint azzal indítanak majd, hogy új, tízezer férőhelyes modern kampusz épül, a képzés pedig kibővül az élettudományi ismeretekkel. 

Ez lesz a magyar felsőoktatás következő tíz évének legnagyobb beruházása. 

Kétszáz ember kirúgásával nyit a kuratórium. Arról, hogy miért volt erre szükség, a kormánybiztos úgy nyilatkozott, az elbocsátásokat épp a forráshiány és a rossz gazdálkodás tette szükségessé, vagyis ez az előző fejezet lezárása volt, nem az új fejezet kezdete. Az alapítványi modell egyebek mellett épp abban segíthet, hogy az egyetem ezentúl több forrásból és jobban gazdálkodjon, mint eddig - tette hozzá. 

Az oktatói gárda és az oktatás tartalma tekintetében is a legjobb agráregyetemek színvonalát lőttük be. Amire nem lesz magyar oktató, arra külföldről szerződtetünk szakembert. Viszont azokat, akik maradnak, jobban meg kell fizetni, és el kell várni tőlük, hogy folyamatosan szélesítsék, aktualizálják tudásukat. Célunk, hogy a leendő agrárdiplomások megállják helyüket a reményeink szerint intenzíven bővülő magyar piacon.

Arra a kérdésre, hogy miért pont most döntött úgy a kormány, hogy beönt négyezer-milliárdot az agráriumba, Lázár János azt válaszolta,

mert az agrárszektor az elmúlt harminc év legnagyobb vesztese, és mert a következő uniós ciklus az utolsó pillanat, amikor egy harmincéves mulasztásunkat pótolhatjuk. Később már behozhatatlan lenne a versenytársak előnye. A huszonnegyedik órában vagyunk. Az ország 1990 óta görgeti maga előtt az agrárium egyre dagadó problémahegyét, és a magyar vidék nagyon rászolgált arra, hogy többet tegyünk érte, mint a korábbi kormányok tettek. Annál is inkább, mert az agrárium többet tehet mindannyiunkért: a járműipar mellett a nemzetgazdaság másik lába lehet.
 
agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

A jövő élelmiszertermelése öntözés nélkül elképzelhetetlen

2019. augusztus 12. 08:04
A klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszertermelésre, ami klímatudatos gazdálkodást tesz szükségessé – hangsúlyozta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese pénteken Hajdúböszörményben, a VIII. Hajdúsági Expo, Európai Traktorhúzó Verseny és Fieszta megnyitója után tartott agrárfórumon.

Újabb jelentős döntések az agrárium támogatására

2020. április 15. 07:53
Június végéig mentesülnek más gazdasági területekhez hasonlóan a munkáltatók a munkavállalóik munkabérei utáni közterhek megfizetése alól a turizmus és a vendéglátás kényszerű szüneteltetése miatt leginkább bajban lévő ágazatokban, így a díszkertészeknél, a bor- és szőlőtermelőknél, a pálinka-előállítóknál, a kisüzemi sörfőzdéknél és a vadgazdálkodási szolgáltatóknál is - közölte Nagy István agrárminiszter az operatív törzs keddi online sajtótájékoztatója előtt.