Liga Szakszervezetek: szó sem volt a garantált bérminimum megszüntetéséről

2023. november 22. 13:45
Nem volt szó arról, hogy a garantált bérminimumot bárki is meg akarná szüntetni. Helyette az merült fel, hogy középtávon, minimum négyéves időtávon esetleg próbáljuk a két kötelező legkisebb bérelemet egymáshoz közelíteni, hogy a későbbiek során egy típusú minimálbér bevezetésével eleget tudjunk tenni az uniós irányelv szerinti mediánbér 60, illetve az átlagbér 50 százalékának való megfelelésének – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Úgy látja, a jövőben nem a bruttó béreken, sokkal inkább a nettó, hazavihető fizetéseken kell javítani.
Liga Szakszervezetek: szó sem volt a garantált bérminimum megszüntetéséről
Hivatalosan is aláírták a jövő évi minimálbérről szóló megállapodást, ami 15, illetve 10 százalékos emelést takar. Gondolta volna, hogy végül ennyiben sikerül megállapodni, illetve mi volt az eredeti javaslatuk?
 
A munkavállalói oldal első eredeti javaslata ez a két számjegyű emelés volt, azzal a feltétellel, hogy ez egy hosszabb távú koncepció első eleme legyen. Azt szerettük volna elérni, hogy a garantált bérminimum esetében lehetőség legyen sokkal szélesebb körű ágazati kollektív szerződések és tarifamegállapodások megkötésére. Emellett azt is kértük, hogy a megállapodás tartalmazzon erre vonatkozó garanciákat, akár jogszabály-módosítások formájában, ami megteremti az előfeltételeit annak, hogy a munkaadói és munkavállalói oldalon legyenek olyan szervezetek, amelyek képesek az ágazati kollektív szerződések megkötésére. Ezekkel a feltételekkel tudtunk elindulni egy középtávú koncepció megalkotása érdekében, ami a két kötelező bérelemet érintené. Ugyanakkor az nem kristályosodott ki, hogy ezt hogyan, milyen formában tudjuk megvalósítani, ez csak a most kezdődő egyeztetéseken fog kialakulni.
Ennyit jelent pontosan a minimálbér-emelés 2024-től - Megérkezett az új  kormányrendelet - Terasz | Femina
Azonban nem került bele a megállapodásba a garantált bérminimum megszüntetése. Csakhogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, ki akarta megszüntetni és végül erre miért nem került sor?
 
Nem volt arról szó, hogy a garantált bérminimumot bárki is meg akarná szüntetni.
 
Helyette az merült fel, minimum négyéves, hosszabb időtávon esetleg próbáljuk a két kötelező legkisebb bérelemet egymáshoz közelíteni, hogy a későbbiek során egytípusú minimálbér bevezetésével eleget tudjunk tenni az uniós irányelv szerinti mediánbér 60, illetve az átlagbér 50 százalékának való megfelelésnek. Azzal a feltétellel, hogy az ágazatok esetében legyenek olyan kollektív megállapodások, amelyek a tarifamegállapodásokat is tartalmazzák.
 
A garantált bérminimum helyét venné át az ágazati bértarifarendszer, ezt hogyan kell elképzelni?
 
Jelenleg is van ágazati kollektív szerződés, egy van hatályban például a villamosenergia-ágazatban. Korábban viszont 4-5 ágazatban is volt kollektív szerződés, miközben Nyugat-Európában ez a minta működik jó ideje. Ott ugyanis az adott ágazatra vonatkozó induló béreket az ágazati kollektív szerződések tartalmazzák, amiknek a kiterjesztését az illetékes szaktárcát teszik meg az egész ágazatra vonatkozóan. Ez viszont nem zárja ki, hogy további kollektív szerződéseket egyébként helyi szinteken ne köthetnének a munkáltatók és a szakszervezetek. Tehát a szerződés az alapokat és a kereteket is garantálja.
 
A megállapodás is tartalmaz egy ajánlást a reálbérek növekedésére vonatkozóan, mennyiben jelent garanciát?
 
A két kötelező bérelemnek eleve van egy bérfelhajtó hatása, ráadásul most úgy fogalmaztuk meg a bérajánlást, hogy a reálbérek növekedését tűzték ki célul. A bérajánlásokat, bármilyen furcsa is, figyelembe veszik munkáltatók.
 
Hogy látja, beérheti-e a régiós átlagot a magyar minimálbér?
 
Régiós összevetésben az a probléma, hogy más országokban egyfajta minimálbér van, Magyarországon kettő.
 
Ha a garantált bérminimumot nézzük, akkor nagyon jó pozícióban, előkelő helyen vagyunk.
 
Ma viszont mindenki a kötelező legkisebb munkabért, a minimálbért veszi alapul, ahol most ugyan javítani fogunk a helyzetünkön, például a horvátokhoz vagy szlovákokhoz képest is, ugyanakkor a nettó bérek terén látom a nagyobb gondot. A béreket 33,5 százalékos adóelvonás terheli, emiatt a nettó keresetek alacsonyak. Egyszóval hiába tudunk javítani a bruttó béreken, ha közben a nettó pozíciónk nem javul. Nekünk pedig az alapvető célunk, hogy ezen változtassunk a jövőben.
Czomba Sándor: eredményesek és hatékonyak a foglalkoztatásfelügyeleti  szabályok
Czomba Sándor a minimálbér-megállapodásról: mindkét félnek komoly engedményeket kellett tennie
 
Januárban kaphatják készhez az emelt összegű minimálbért és garantált bérminimumot a legalacsonyabb keresetűek. Ennek azonban van egy olyan üzenete is, hogy azok, akik az ünnepek kapcsán kicsit aggódnak vagy tartalékolnak, nekik adjunk valamilyen ígéretet a jövőre nézve – mondta a Világgazdaságnak Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a minimálbér-tárgyalások kapcsán. Elmondta, hogy ugyan úgy tűnik, mintha nagyon gyorsan sikerült volna megegyezni, valójában emögött mindkét félnek komoly engedményeket kellett tennie, hogy a végső, köztes döntés megszülethessen.
 
forrás: vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Máris átalakítják azt a hajdú-bihari próbaprogramot, amelyre az egész orvosi ügyeleti reformot alapozzák

2023. január 16. 13:11
A megye a pilotprogamban működtetett 24 ügyeleti pontjából az átalakítás után mindössze 10 olyan marad, ahol délután négytől este tízig lesz orvos. 
Átalakítják Hajdú-Biharban azt az orvosi ügyeleti próbaprogramot, amire az országos rendszer újraszervezését alapozták volna – írja a Népszava.Szabad Zoltán, hajdú-bihari háziorvos, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke a lappal közölte, január végéig meghosszabbították a OMSZ Hajdú-Bihar vármegyei próbaprogramját. Mint mondta, meglepte őt, hogy ebben a megyében is váltanak és megint új ügyeleti rendszert léptetnek majd életbe. 

Vége a tanársztrájknak, megemelik a pedagógusok fizetését Romániában

2023. június 12. 15:08
Romániában Júniustól havi 1300 lejjel (97 500 forint) emelik a tanárok bérét Romániában.
A romániai közoktatást május 22. óta megbénító általános sztrájk felfüggesztéséről adott ki közleményt hétfőn a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség.