Lopott a munkavállaló, beismerte: levonható a munkabérből az okozott kár?

2022. május 16. 09:13
Munkáltatói felmondás esetén ki kell-e fizetni a munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha a munkavállaló beismert lopás miatt jelentős anyagi kárt okozott a munkáltatónak (ez volt a felmondás oka is)? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Lopott a munkavállaló, beismerte: levonható a munkabérből az okozott kár?

 

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Automatikusan nincs lehetőség a munkabérből történő levonásra. Ennek az oka, hogy a munkabérből levonni csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) meghatározott szigorú követelmények teljesülése esetén van lehetőség.

A 161. § (1) bekezdés szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A (2) bekezdés alapján a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.


Amit tehát ebben az esetben tehet a munkáltató, az az okozott kár megtérítésére való kötelezés. Az Mt. a 179. §-ban szabályozza a felelősség általános szabályait. Ennek értelmében a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni azzal, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Az igény érvényesítésére kiváló megoldás az Mt. 285. §-ának (2) bekezdése szerinti fizetési felszólítás. A kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét ugyanis a munkáltató fizetési felszólítás útján is érvényesítheti. A fizetési felszólítást egyértelműen kell közölni (ajánlott, tértivevényes levél útján, vagy személyesen, az átvétel igazolásával) írásba foglalva, a végrehajtási feltételnek való megfelelőség érdekében pontosan tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, továbbá a jogorvoslati kioktatást (azt, hogyha a munkavállaló vitatja a kártérítési igényt, akkor 30 napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat, ennek hiányában ugyanis 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet). Abban az esetben, ha a munkavállaló benyújtja a keresetet, a fizetési felszólításnak halasztó hatálya lesz, azaz a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.

Ha a fizetési felszólítást a munkavállaló nem támadja meg, abban az esetben a bíróság a munkáltató kérelmére – egy erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltését követően – végrehajtási záradékkal látja el, mely alapján az adott összeg – betartva a levonásra vonatkozó rendelkezéseket – levonható lesz a munkabéréből. A fizetési felszólítás akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (például, mert a munkavállaló ahhoz nem járult hozzá, már nem dolgozik ott stb.), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. Ilyen esetben a bíróság – az elévülési idő elteltére tekintettel –már nem vizsgálja a felszólítás jogszerűségét.

Amennyiben a minimálbér háromszorosát meghaladja a kárigény, illetve, ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, a munkáltató igénye érvényesítése érdekében közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet vagy bírósághoz fordulhat. Előzetesen mindenképpen érdemes tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató fenti eljárásáról, felhívva az okozott kár önként történő megtérítésére, elkerülve ezzel a további jogvitát és a felesleges költségek okozását.

Kapcsolódó cikkek

A LIGA Szakszervezetek felülvizsgálná a Munka törvénykönyvét

2019. január 28. 11:02
2019. január 22-én az InfoRádió Aréna című műsorában a Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta, az elmúlt időszakban előtérbe került túlóraszám-emelés csak egyike a vitás pontoknak, továbbá kiemelte, indokoltnak tarják a 2012 óta eltelt joggyakorlat figyelembevételével a Munka törvénykönyve teljes revízióját

A távmunkavégzés munkajogi munkavédelmi szabályai lazulnak a pénzügyi szektort kivéve

2020. december 07. 09:59
Régóta vártuk, hogy a kormányzat hozzányúljon a távmunkavégzés szabályaihoz tekintettel arra, hogy jelen járványügyi helyzetben a távmunkavégzés – amennyiben ezt a munkáltató működése és a munkakör lehetővé teszi – jelentős segítséget nyújthat a működőképesség fenntartásában. A munka törvénykönyve e tekintetben ugyan még mindig nem változott, kormányrendeletben változtak ismételten a szabályok. Ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank ajánlást adott ki a távmunkavégzés informatikai követelményeiről. Nézzük melyek a változások: