Magyarország továbbra sem kér a GMO-ból
2023. szeptember 12. 16:04
A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyve ma ünnepli hatálybalépésének 20. évfordulóját.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény Cartagena Jegyzőkönyve a biológiai biztonságról szóló olyan nemzetközi szerződés, amely a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) országok közötti szállítását szabályozza. A Jegyzőkönyvet 2000. január 29-én fogadták el, és 2003. szeptember 11-én lépett hatályba, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott. A megállapodást 173 ország írta alá, amelyek listája ezen a honlapon érhető el.
Magyarország GMO-mentesség melletti erős elkötelezettségét jelzi, hogy a 2012-től hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítását.
A magyar kormány ellenzi a közelmúltban közzétett brüsszeli javaslatot, miszerint az Európai Bizottság megszüntetné a tagállamok önrendelkezési jogát az új génkezelési technikákkal előállított növények termesztése kapcsán és eltörölné az ilyen termékek kötelező jelölését.
Hazánk a közép-kelet európai országok közül elsőként fogadta el e terület szabályozására vonatkozó, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, amely teljes összhangban van a nemzetközi szabályozással. Magyarország már a Jegyzőkönyv születésekor, és azóta is aktív és kezdeményező szerepet játszik a Jegyzőkönyv végrehajtásában. A Jegyzőkönyv meghatározza a biológiai biztonság fogalmát és biztosítja egységes értelmezését minden egyes ország számára.
A nemzetközi szabályozás célja annak garantálása, hogy az élő, módosított szervezetek szállítása, kezelése és felhasználása ne járjon káros hatással a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre.
A Jegyzőkönyvről részletes információk itt találhatók:
Forrás: Agrárminisztérium
Kapcsolódó cikkek
Új program indul az általános iskolások környezeti ismereteinek bővítésére
2024. február 05. 15:15
Az Agrárminisztérium támogatásával február 5-én indul az Iskolában az Erdő Program, melynek során köznevelési intézmények pályázhatnak a 6-14 éves diákok számára erdei iskolai tematikus foglalkozások lebonyolítására.
Hogyan metsszük az őszibarackot? Nyissuk meg a fát a fénynek!
2023. március 03. 13:15
Sokan azt gondolják, hogy vannak olyan gyümölcsfajok, amelyeket nem kell metszeni, és tényleg akadnak, amelyek metszés nélkül is „eléldegélnek”, de például az őszibarack egyáltalán nem ilyen.
Ha három-négy évig nem metsszük meg, teljesen elöregszik, visszaszárad és elpusztul. A metszéssel azonban nemcsak arról gondoskodunk, hogy a fánk sokáig éljen, hanem arról is, hogy optimális mennyiségben és minőségben teremjen.
