Magyarország továbbra sem kér a GMO-ból
2023. szeptember 12. 16:04
A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyve ma ünnepli hatálybalépésének 20. évfordulóját.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény Cartagena Jegyzőkönyve a biológiai biztonságról szóló olyan nemzetközi szerződés, amely a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) országok közötti szállítását szabályozza. A Jegyzőkönyvet 2000. január 29-én fogadták el, és 2003. szeptember 11-én lépett hatályba, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott. A megállapodást 173 ország írta alá, amelyek listája ezen a honlapon érhető el.
Magyarország GMO-mentesség melletti erős elkötelezettségét jelzi, hogy a 2012-től hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítását.
A magyar kormány ellenzi a közelmúltban közzétett brüsszeli javaslatot, miszerint az Európai Bizottság megszüntetné a tagállamok önrendelkezési jogát az új génkezelési technikákkal előállított növények termesztése kapcsán és eltörölné az ilyen termékek kötelező jelölését.
Hazánk a közép-kelet európai országok közül elsőként fogadta el e terület szabályozására vonatkozó, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, amely teljes összhangban van a nemzetközi szabályozással. Magyarország már a Jegyzőkönyv születésekor, és azóta is aktív és kezdeményező szerepet játszik a Jegyzőkönyv végrehajtásában. A Jegyzőkönyv meghatározza a biológiai biztonság fogalmát és biztosítja egységes értelmezését minden egyes ország számára.
A nemzetközi szabályozás célja annak garantálása, hogy az élő, módosított szervezetek szállítása, kezelése és felhasználása ne járjon káros hatással a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre.
A Jegyzőkönyvről részletes információk itt találhatók:
Forrás: Agrárminisztérium
Kapcsolódó cikkek
Soha nem látott volumenű természetvédelmi beruházások valósultak meg hazánkban
2023. október 06. 14:05
Hazánkban 2010 óta eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a hazai 10 nemzeti park 465 fejlesztést hajtott végre 90 milliárd forint összértékben, amellyel több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a „Kiemelt jelentősegű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér vármegyében” című KEHOP projekt zárórendezvényén, csütörtökön, Dinnyésen.
Meg kell óvnunk Európa legfontosabb zöldvagyonát, az erdőket
2024. október 17. 15:33
Összeurópai érdek a zöldvagyon fenntartása, gyarapítása, ehhez pedig elengedhetetlen a szakmai szervezetek közötti párbeszéd és a jó gyakorlatok megismerése – mondta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Budapesten, az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Európai Erdészeti Együttműködés fórumán.
