Meddig jár álláskeresési járadék, ha kirúgtak a koronavírus miatt?

2020. április 17. 08:18
Amennyiben az elmúlt 1 évben végig dolgoztam és bejelentkeznék munkanélkülire, mivel a Covid-19 miatt felmondtak a munkahelyemen, úgy 90 nap állna rendelkezésemre munkát találni. A kérdésem az lenne, ha én május 1-vel bejelentkezek a munkanélkülire, megigénylem az álláskeresési járadékot, és például 11.-én már találok munkát, attól függetlenül megkapom - e a 90 napos segélyt, vagy csak arra a 11 napra időarányosan jár? Illetve igényelhető -e, hogy 11. után a maradék időre megkapjam ezt az összeget?

Álláskeresési járadék azt illeti meg, aki

· álláskereső, ÉS

· az álláskeresővé válását megelőző 3 éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, ÉS

· munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Amennyiben tehát Ön az elmúlt 1 évben végig dolgozott (és be volt jelentve), akkor minden bizonnyal jogosult álláskeresési járadékra. Az álláskeresési járadék legfeljebb 90 napig jár azzal, hogy annak napi összegét esetileg állapítja meg a hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján.

A napi összeg kiszámításához a megelőző négy naptári negyedév során a foglalkoztatási jogviszonyaiban elért munkaerőpiaci járulékalapot veszik figyelembe. Az így elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben volt járulékalapot képező jövedelme. Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az előzőekben kapott összeg 1/30-ad része.

Az álláskeresési járadék az így meghatározott járadékalap 60%-a, de nem lehet több mint a jogosultság kezdő napján irányadó kötelező legkisebb munkabér 100%-a (azaz bruttó 161.000,- Ft). Következésképpen az álláskeresési járadék napi összegének maximuma 2020-ban bruttó 5.366,- Ft /nap lehet.

Az álláskeresési járadék bruttó összegéből levonásra kerül a nyugdíjjárulék (10%). Az álláskeresési járadék folyósítási időtartama szolgálati időnek minősül.

Természetesen az álláskeresési járadékra vonatkozó kérelmet az illetékes járási munkaügyi hivatal bírálja el és arról indokolással ellátott határozatot hoz. Az tehát ellenőrizhető, hogy milyen adatok alapján és hogyan jutott a hivatal az álláskeresési járadék összegének megállapítására.

Amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő álláskereső a folyósítás időtartama alatt határozatlan időtartamra legalább napi 4 órás munkát talál, akkor kérelmére az álláskeresési járadékból még hátralevő összeg 80%-át egy összegben ki kell fizetni a részére. Ezt, valamint az alkalmi foglalkoztatás (az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka) esetét kivéve az álláskeresési járadékra való jogosultság megszűnik attól a naptól kezdve, hogy kereső tevékenységet kezd el folytatni. Vannak továbbá olyan esetek, amelyek az álláskeresési járadék folyósításának szünetelését eredményezhetik.

A fentiek alapján tehát, ha május 11-től újabb, teljes munkaidős munkaviszonyt létesít, akkor csak a két munkaviszony közötti napokra veheti igénybe az álláskeresési járadékot.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Szakszervezetek: Magasabb bért, több jogot a munkavállalóknak!

2019. május 10. 09:49
Kivitelezhetetlennek nevezte az ellenzéki pártok által felvetett európai minimálbér bevezetését Palkovics Imre, a Magyar Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Hír Tv Magyarország élőben című műsorának május elsejei adásában. A szakszervezeti vezető szerint a javasolt intézkedés legnagyobb vesztesei a hazai kis- és közepes vállalkozások lennének, amelyek nem tudnák kigazdálkodni a magasabb bért. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint akár meglehetne határozni egy egységes uniós módszertant a minimálbéremelésre. „A célok tekintetében a szakszervezetek többé-kevésbé egyetértenek, ugyanakkor a hatékony érdekvédelem akkor tud megvalósulni, ha teljes az összefogás a szakszervezeti konföderációk között” – emelte ki Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Garantált bérminimum: fontos döntést hozott a Kúria

2019. március 12. 07:54
Az alsó középfokú végzettség legalább középfokú végzettség minősül a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából – mondta ki a Kúria nemrégiben hozott határozatában. Az ügyben érintett felperes az általa üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson dolgozó, üzemanyag-kútkezelői végzettséggel rendelkező munkavállalóinak garantált bérminimum helyett csak személyi alapbért fizetett.