Meddig mehet el a munkáltató az oltásra való kötelezésben?

2022. január 11. 12:32
Táppénzen levő, veszélyeztetett terhes munkavállaló kötelezhető-e koronavírus elleni védőoltás beadatására annak ellenére, hogy be sem jár dolgozni, és várhatóan évekig nem is fog? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Meddig mehet el a munkáltató az oltásra való kötelezésben?

 

A kérdés részletesen így hangzik: munkavállaló, 2 gyerekes édesanya, 3 éve dolgozik egy holdingnál élelmiszerboltban eladóként. Novemberben aláírt egy nyilatkozatot, hogy december 15-éig felveszi az oltást. November végén kiderült, hogy babát vár. Az orvosa veszélyeztetett terhesként táppénzes állományba vette. A munkáltatója naponta hívja telefonon, hogy mikor oltatja be magát. A munkavállaló legalább 3 évig nem fog dolgozni, a táppénzes papírját is levélben küldi el a munkáltatónak. Legutóbb azzal fenyegették meg, ha nem oltatja be magát, akkor a táppénzes állományból átteszik fizetés nélküli szabadságon lévőre, és utána jogi úton fognak megválni tőle. Kérdésem, mit tehet a kismama, hogy az állandó telefonos zaklatás helyett nyugodtan várja a harmadik babáját, és a fent leírtak alapján a munkáltatónak joga van ilyen hozzáálláshoz? Köszönöm szépen a válaszát.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ez egy nagyon jó kérdés érdekes csavarral! A helyzet ugyanis az, hogy a munkáltató minden további nélkül előírhat oltási kötelezettséget az 
598/2021. (X. 28.) kormányrendelet alapján. Amennyiben ezt megteszi, a határidő lejártával a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra küldheti. Ezen időtartam alatt egy átlagos helyzetben a munkavállaló nem lesz jogosult táppénzes állományra sem a továbbiakban, ám felmondani számára emiatt nem lehet.

Olvassa el az Adózóna „Így alakul az anya jogviszonya, ha az apa van gyeden”„Munkajogi szempontból miben más a szilveszter, mint a többi nap?” és „Felmondás év végén: melyik évi garantált bérminimum az irányadó?” című írását!

A kérdéses esetben egy kismamáról van szó, aki a gyermekvállalásával összefüggésben felmondási tilalom alatt is áll. Felmondani számára tehát biztosan nem lehet, hiszen egyrészt ezt sem a kormányrendelet, sem pedig a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) nem teszik lehetővé.

Mt. 65. §
(1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.


(2) A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap
tartama alatt.

Én a kismamának azt javasolnám, hogy először is kérjen igazolást arra tekintettel, hogy az oltás számára a várandósság alatt ellenjavallt. Veszélyeztetett terhesként erre szerintem lehet mód, bár ez orvosszakmai kérdés. Felmentést a foglalkozás-egészségügyi orvos adhat, ehhez segíthet egy igazolás a veszélyeztetett terheséggel kapcsolatosan.

Látok egy további megoldást is. A kormányrendelet a következőket írja elő az oltási kötelezettséggel kapcsolatban:

2. § (1) A munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki e rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól a (4) bekezdés szerint mentesül.

A munkáltatónak a munkakör sajátosságaira is figyelemmel kell lennie. Amennyiben belátható időn belül a veszélyeztetett terhesség, szülés okán nem várható munkavégzés, akkor álláspontom szerint az oltási kötelezettség előírása is aggályos.

Amennyiben ugyanakkor munkavégzési kötelezettség fogja belátható időn belül terhelni és nem jogosult mentesítésre sem, abban az esetben nem látok erre jogi megoldást a munkavállaló számára.

www.adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Így zajlik egy munkaügyi per - munkavállalói szemmel

2020. június 29. 08:53
A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges jogsérelem, akár nem. De vajon érdemes egyáltalán pereskedni? Milyen költségei vannak egy pernek? Meddig tart? Milyen esélyeink vannak? Mit nyerhetünk vele? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe kétrészes cikksorozatunkban.