Meg kell menteni a magyar tormát! Pályázatok segítik a termelőket

2024. február 23. 15:15
A csökkenő fogyasztás miatt zuhanni kezdtek az árak, ami az elmúlt két évben igencsak megviselte a szektort.
 
Magyarország állítja elő az uniós tormatermés több mint egyharmadát, de pár éve kritikus szintre csökkent a fogyasztás, a profit. A klímaváltozás, a lengyel, ukrán konkurensek is fenyegetik a nagyhatalmi státuszt – írja az mfor.hu.
Meg kell menteni a magyar tormát! Pályázatok segítik a termelőket
Az adatok szerint itthon tavaly 570 termelő 1228 hektáron termesztett – összesen több mint 10 ezer tonna – tormát, döntően Hajdú-Bihar vármegyében – fotó: pxhere.com
 
Javítani kell a termelői alkupozíciót
A március – a tormás húsvéti sonkával és az ültetés kezdetével – a közkedvelt hungarikum kiemelt hónapja. A szaktárca 2021-től szigorított a szabályokon: a gazdáknak már ültetéskor írásban meg kell küldeni a kormányhivatalnak a várható tormatermelésüket, és a felvásárlókkal kötött szerződéseket is – azaz kötelező lett írásban szerződni a torma felvásárlására. A megállapodásba be kell írni az árat is, – vagy a kiszámításának módját – amit a kormányhivatal ellenőriz.
 
Nagy István agrárminiszter szerint erre a termelők védelmében, a felvásárlás átláthatósága érdekében volt szükség. Bár az elmúlt években jelentősen nőtt a termőterület: nagy mennyiségű tormatöbblet került a piacra, de a fogyasztás csökkent, ettől pedig esett az ár. Javítani kell a termelői alkupozíciót, amely Nagy István szerint a leghatékonyabban és leggyorsabban "összefogással, közösségi fellépéssel teremthető meg", ezért termelői együttműködések létrehozására és közös fejlesztésekre is biztatja a gazdákat a tárcavezető. Mint mondta a termelői csoportok támogatása az árbevétel 6-10 százaléka: maximum 100 ezer euró is lehet, amelyet öt évig vehetnek igénybe.
 
A hazai termelés csaknem egészét adó „Hajdúsági torma" amellett, hogy hungarikum, még uniós oltalom alatt is áll, ezért olyan pályázatok meghirdetésre is számíthatnak a termelők, amelyek a földrajzi árujelzős, különleges termékekhez kapcsolódnak. Előreláthatóan pályázni lehet majd olyan támogatásra, ami a termelői együttműködésben résztvevő gazdálkodók által előállított, forgalmazott ilyen termék minőségének, hírnevének öregbítésére, hitelességének növelésére, kereskedelmi elismertetését segíti.
 
A  idén is újra pályázhatnak majd támogatásért a gazdák a versenyképesség javítására, a technológia fejlesztéséhez, a feldolgozásához és segít javítani a jövedelmezőséget az alapszintű jövedelem támogatáson túl a termeléshez kötött támogatás is.
Torma, a gyógyító – ezután más szemmel fog nézni erre a zöldségre
Csökkenő fogyasztás, csökkenő árak
A csökkenő fogyasztás miatt zuhanni kezdtek az árak, ami az elmúlt két évben igencsak megviselte a szektort. "Magyarország méltán nevezhető tormatermesztő nagyhatalomnak" – fogalmazott a miniszter.
 
Az adatok szerint itthon tavaly 570 termelő 1228 hektáron termesztett – összesen több mint 10 ezer tonna – tormát, döntően Hajdú-Bihar vármegyében. Ez a mennyiség több mint egyharmada az európai termelésnek. Az ízes hajdúsági torma nagyon keresett árucikk – csaknem 90 százalékát – elsősorban friss, lédig formában  – döntően Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba, Svédországba, Ausztria, de Csehországba, Romániába, Szlovákiába szállítják.
Torma - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok
A Hajdúság a legfőbb hazája
A magyar torma hazájában, Hajdú-Bihar vármegye legkeletibb részén, Létavértesen gazdálkodik Heit Lóránd és családja – évtizedek óta termesztik a növényt. Feldolgozót is létesítettek Pocsajon, ahol 2022 óta kisüzemileg dolgozzák fel a saját és a környékbeli alapanyagot. Laktóz-, glutén- és színezékmentes, még a vegán konyhában is használható termékeket készítenek.
 
Az elmúlt években azonban Heit Lóránd tapasztalatai szerint, a negyed-, félhektáros kisgazdaságok egyre inkább kiszorulnak a termelésből: egyrészt azért, mert elöregednek a gazdák, másrészt azért, mert már nem tartják kifizetődőnek a kézi művelést. Helyettük a torma-termékpályán nagynak számító 5-10-15 hektáros, gépesített, professzionális termelők próbálnak érvényesülni.
 
"Kúszik fel az üzemanyag, a napszám díja, a növekvő költségek mellett egyre kevesebb a tormatermesztés fortélyait ismerő, megbízható munkaerő is" – sorolta az okokat a gazda.
Csemege Reszelt torma
A koncentrációval javul a minőség, hiszen arra törekednek, hogy minél egészségesebb legyen a gyökértermés, minél nagyobb hozamot érjenek el. A költségek megugrásával a nyereséges termeléshez hektáronként már legalább 7-8 tonnás gyökértermést kell elérni. Mindenki igyekszik, hogy minél nagyobb arányban termeljen I. osztályú tormát, mert annak a legnagyobb az ára, de ez még nagyobb kiadást jelent. A torma nagyon tápanyagigényes, így a termesztéséhez nemcsak elegendő műtrágya kell, hanem árasztásos öntözés is. Ahhoz pedig, hogy a megfelelő időben mikor és mennyi vízzel kell árasztani, komoly szakmai rutint igényel. Speciális és költséges a gyökérbetegségekre érzékeny növény védelme.
 
Egyre nagyobb gondot okoz, a torma rhizomáját, gyöktörzsét károsító bőrbetegség, amire egyelőre nincs gyógyír – erősítette meg egy másik termelő is. Mivel a tormát dugvánnyal szaporítják, sok esetben maguk a termelők viszik tovább a betegséget, amitől a gyökér eladhatatlanná válik. A gazdák emiatt a tavalyi majdnem 9 tonnás hektáronkénti átlagtermésből akár fél-egy tonnát nem tudtak értékesíteni. Sokan tulajdonítják a bőrbetegség elterjedését a klímaváltozásnak, amely eleve sok gondot okoz a hajdúsági tormatermelőknek. A növény képtelen károsodás nélkül elviselni az egyre szélsőségesebb nyári időjárást.
 
"Hiába öntözzük, a nagy forróságban lankad a levélzete, nem tud már annyit párologtatni, hogy jól érezze magát a növény" – fogalmazott a termelő, hozzátéve, hogy a gyökér bőrbetegségét is az okozza, hogy túlzottan felmelegszik a talaj, amit öntözéssel sem lehet kellően visszahűteni, ettől érzékenyebbé válik a bőrszövet és megbetegszik a gyökér.
 
Ha húsvét, akkor jön a torma szezonja
A tormának napjainkra szinte egyetlen termesztőkörzete maradt: ez a Hajdúság. 2008 óta a Hajdúsági Torma oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, amelyet 2021-ben hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak, amely az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység érintkezésénél terül el. A bakhátas termelési technológia egyedivé teszi a Hajdúságban termett tormát. Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, több száz családnak biztosít megélhetést. A következő évi szaporítóanyagot is a termelők maguk állítják elő.
 
"Sokan azt gondolják, hogy a tormát egyszerű termeszteni: csak belenyomom a földbe a dugványt és ősszel csak kiásom a termést, amiért sok pénzt kapok, de nem fenékig tejfel, és ma már nem is aranybánya" – int mindenkit óvatosságra Heit Lóránd is.
 
Tavaly a családi feldolgozójuknak 25-30 százalékkal esett vissza a megrendelése, hiszen a torma nem alapélelmiszer – minden partner visszafogottabban rendelt.
 
A költségek emelkedésével hektáronként 2,5-3 millió forintos nagy befektetéssé vált a termesztés. Így tavaly egy kilogramm torma előállítási költsége már 400-450 forint volt, viszont az első osztályú gyökértermést ősz óta kilónként csak 500 forintért vásárolják fel (2022-ben még kilónként 670 forintot is fizettek érte a feldolgozók).
 
Az árcsökkenés okai szerteágazóak: a háborús krízistől csökkenő fogyasztás, a hűtőházakban maradt átmenő készlet, de a határon túli konkurencia megjelenése is szerepet játszott, játszik benne. Ukrajnában is termelnek tormát, a magyarországi feldolgozók is kapnak a hazainál vonzóbb ajánlatokat – email-ben –, amelyek még alacsonyabban tarthatják a felvásárlási árat.
torma
A növény képtelen károsodás nélkül elviselni az egyre szélsőségesebb nyári időjárást – fotó: pixabay.com
 
Ukrán és lengyel import
A hazai piaci szereplők dolgát nemcsak az ukrán torma nehezíti.
 
"A mi tormánkat is felvásárolják olyan külföldi cégek, amelyek Lengyelországban dolgozzák fel, és a termékeket itthon adják el nekünk, olcsóbban mint a hazait" – mondta a létavértesi vállalkozó. Akkora piaci fordulatot generál a "lengyel torma", amivel a magyarországi nagy feldolgozók és az új vállalkozások egyre nehezebben küzdenek meg.
 
Ilyen nehéz piaci helyzetben – kistermelőként és feldogozóként – Heit Lóránd is abban látja a magyar torma jövőjét, hogy a termelők maguk is fektessenek be a feldolgozásba, ne csak az alapanyagot adják tovább, hanem állítsanak elő belőle nagyobb hozzáadott értékű terméket. Ehhez a pályázati támogatás is lehetőséget teremt.
 
"Aki a tormában lát fantáziát, jól tenné, ha fejlesztene. Kis szereplők vagyunk, ezzel nekünk nem jelentenének konkurenciát" – buzdítja a kollégákat. A saját piaci területét, a delikátesz szegmenst is ajánlja, mert ahogy mondja: "összefogással csodákat tudnánk tenni".
 
Ehhez a fogyasztást is normalizálni kell. Heit Lóránd rossz beidegződésnek tartja, hogy reszelt tormát leginkább húsvét idején szokás itthon fogyasztani. A torma jó szolgálatot tehet szervezetünknek az őszi, téli és tavaszi vitaminszegény hónapokban is, szinte bármilyen húsétellel kiválóan harmonizál. "Gyógyszerek helyett használjunk természetes immunerősítőt főleg, ha még finom is!" - ajánlja.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb lépéseket sürgetnek az ukrán gabona miatt Magyarországon

2023. április 19. 12:37
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabonára és olajos magvakra, valamint más mezőgazdasági termékekre bevezetett átmeneti importtilalmat. Az ukrán gabona miatt kialakult piaci helyzetet vizsgáló kamarai munkacsoport további lépéseket is szorgalmaz: a gabonaszállítások szigorú felügyeletére, a vámok visszaállítására, az ukrán gabona egészségügyi kockázataiból adódóan annak fokozott vizsgálatára, valamint a mikotoxinnal fertőzött hazai kukorica mihamarabbi kivonására tett javaslatot. A napokban a magyar és a lengyel agrárkamarai elnök is egyeztetett az ukrán gabona okozta krízisről.

Az EU lazítana a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon

2023. augusztus 04. 13:40
A nemrég nyilvánosságra került tervezet szerint az Európai Bizottság a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát javasolja. Az EU szerint a lépéssel a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termelnek, csökkentik a vegyi növényvédő szerek használatát és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálnak a fogyasztóknak. Csakhogy ezt nem mindenki hiszi el. A magyar stratégia nem változik a génmódosított növényeket illetően. Hazánk továbbra is kiáll a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett.