A következő hetekben folyamatosan kerül a boltokba, a piacokra a magyar meggy. A meggyszüret jellemzően a Duna-Tisza-közén kezdődik, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei termőtájban zárul. Idén 13 ezer hektáron termesztenek meggyet hazánkban, melynek területi eloszlása a termőterület mérete szerinti sorrendben a következő: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegye.

 

Az éves termésmennyiség jellemzően 60 ezer tonna körül alakul. A szakemberek most is átlagközeli mennyiséget prognosztizálnak, habár a tavaszi fagyok, a virágzási időszak hideg, szeles, csapadékos időjárása, illetve a terméskötődési időszak jelentős hőmérséklet-ingadozása számottevő hullást okozott.

 

Habár a gyenge terméskötődés általában terméskiesést jelent, a megmaradt gyümölcsök nagyobb méretéből adódóan az országos termés csak 15-20%-al lehet kevesebb a tavalyinál. A virágzáskori csapadékos idő miatt jelentkező komoly moníliafertőzés károkozása ellen fokozott növényvédelmi beavatkozásokkal tudtak védekezni a termelők.

A hazai meggy jelentős része exportra kerül – Fotó: NAK/Lévai Zsolt

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Fruitveb által korábban végzett felmérés szerint legnagyobb területen Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő és Kántorjánosi fajtákat termesztenek.

 

A hazai lakossági meggyfogyasztás átlagosan évi 10-15 ezer tonna, a friss meggy mellett a befőtt is nagyon népszerű, és egész évben megtalálható a boltok polcain. A magyar nemesítésű meggyfajták kiváló beltartalmi értékeinek köszönhetően a német piacon is nagyon keresettek. A hazai meggy jelentős része, általában 60-80 százaléka exportra, legfőképp Németországba kerül, ennek jelentős része meggybefőtt.

Általánosságban a magyar meggy többsége a – belföldi és külföldi – konzerviparban hasznosul, emellett egyebek közt a hűtőipari (fagyasztott), a légyártási, a frisspiaci, illetve a szárítóipari, valamint a pálinkaipari felhasználás is jellemző.

 

forrás: agroinform.hu