Megmaradhat a következő években is az agrár- és élelmiszeripari ágazat lendülete

2020. január 29. 10:28
2020. január 20. – A külkereskedelmi többlet közel kétharmada az agártermékeknek köszönhető, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődő pályára állt – mondta a NAKlapnak adott interjújában Nagy István agrárminiszter.

– A múlt év végén együttműködési megállapodást kötött a szaktárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, milyen főbb vezérelvek motiválták a minisztériumot ennek aláírásakor?
– Az együttműködés elsősorban a kormányzati munka hatékonyságának növelését célozza, mert közös ügyünk a magyar mezőgazdaság versenyképességének, a hazai élelmiszeripar eredményességének növelése. Azaz a gazdálkodók stabilitásának és likviditásának fenntartása, ami elősegíti az életképes élelmiszertermelés fenntartását. Céljainknak megfelelően, a megállapodás spektruma az agrárfejlesztéstől, az agrárképzés és szakképzésen, a hal- és vadgazdálkodáson és az élelmiszeriparon át, a termőföldvédelemig, a természetvédelemig terjed. Ezért a Minisztérium a jogszabályok, illetve a jogszabályokat megalapozó koncepciók előkészítésének folyamataiba, és utólagos értékelésébe is bevonja a kamarát.

– Összességében milyen évet zárt az ágazat, s milyenben reménykedhet?
– Fejlődésünk, növekedésünk számai magukért beszélnek: a mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban elérte a 2 693 milliárd forintot, 2010 és 2018 között folyó áron 60 százalékkal emelkedett, ezzel a legjobb eredményt érte el hazánk az Európai Unióban. Várakozásaink szerint az időjárási kihívások ellenére, kedvező évet zár idén is a mezőgazdaság és a kibocsátás a 2018-as rekordszintet is meghaladhatja. A magyar gazdaság erősödése, a növekvő reáljövedelem a hazai élelmiszeripar lehetőségeit is javítja, hiszen csak az első három negyedévben több mint 5 százalékkal nőtt a szektor kibocsátása. Egy erős élelmiszeripar stabil és kiszámítható piacot jelent a mezőgazdasági termelők számára is. Büszkék vagyunk arra is, hogy a nemzetgazdaság első három negyedéves külkereskedelmi többletének 63 százalékát, az agrártermékek értékesítéséből folyt be, az agrárgazdaság 2 444,4 millió euróval járult hozzá a 3 887,9 millió eurós nemzetgazdasági többlethez. Azon dolgozunk tehát, hogy ezeket a nagyszerű eredményeket ne csak megőrizzük, hanem tovább erősítsük.

– Szinte varázsszóként használják manapság a digitalizációt, mondván az egész gazdaságot a feje tetejére állíthatja. Az agráriumról ugyanakkor elmondható, hogy bizonyos értelemben már úttörőként használja az új technológiákat, meglátása szerint mi várható a közeljövőben e téren?

– Egy korszakváltás küszöbén állunk. Az új technológiákra bizonyos területeken már most nagy igény mutatkozik, rengeteg lehetőség van bennük és bízom benne, hogy ezt a dinamikus fejlődést ki tudjuk használni. A hazai tudományos háttér pedig adott a további sikerekhez, ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy az új technológiák alkalmazása minél szélesebb körben elterjedjen. Ennek érdekében kidolgoztuk a Digitális Agrárstratégiát (DAS), amely a magyar polgárok, a szakmai és civil szervezetek és a digitális ökoszisztéma szereplőinek alkotó közreműködésével készült a Digitális Jólét Program keretében. A stratégia tartalmazza azokat a rövid- és középtávú célkitűzéseket, amelyek révén a magyar agrárium a jövőben is az Európai Unió mezőgazdaságának élvonalához fog tartozni. A DAS-ban kiemelt figyelem összpontosul az agrár-szakképzés és -felsőoktatás, valamint a szakmai felnőttoktatás, digitális kompetenciafejlesztés területére. Remélem, hogy törekvéseinknek köszönhetően minden magyar gazdálkodó haszonélvezője lesz a technológiai átalakulásnak.

– A hatékonyságnövelés másik kulcselemeként szokták említeni az öntözésfejlesztést. Milyen előrelépést érhet el hazánk a következő időszakban?

– Célunk, hogy 2024-ig az öntözhető területeket jelentősen növeljük. 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosítunk az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére és fenntartására, valamint a vízkereslet megszervezésére irányuló intézkedésekre. Ennek elérése érdekében a Nemzeti Öntözési Központ a Nemzeti Földügyi Központon belül önálló főosztályként működik, amelynek fő feladatai a termelői vízigények összefogása, koordinált kezelése. Ez a szervezet különösen fontos, mivel az öntözésfejlesztéssel összefüggő nélkülözhetetlen feladatokat is ellátja, illetve az osztatlan közös földtulajdonlás felszámolását is megvalósítja majd.

– Az agráriumból élők egyre szigorúbb környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfeleljenek, egyes civil szervezetek azonban még így is a földet pusztulásba taszító csoportosulásnak festik le a gazdálkodókat. A félretájékoztatás e tekintetben óriási károkat okoz, tud valami tenni a szaktárca e megbélyegzés ellen?

– Az agráriumot valóban sokszor támadják a zöld szervezetek, legtöbbször azt fogalmazzák meg vádként, hogy az intenzív termelés nem összeegyeztethető a fenntarthatóság elveivel. Szerintem fontos ezekről az érvekről is tárgyalnunk, ugyanakkor a jogtalan kritikákat a lehető legtöbb fórumon cáfolnunk kell. Azt kell megértetnünk a társadalommal, hogy az agrárium és a környezetvédelem nem egymást kizáró területek.

– Magyarországon az elmúlt időszakban is nőtt az erdős területek aránya, a Faültetési programmal milyen célt tűzött ki maga elé a szaktárca?

– A Nemzeti Erdőstratégia alapján megkezdődtük az Országfásítási Program tervezését, amivel az erdőterületek, és az egyéb fával borított, zöld területek növelését céloztuk meg. A programban a hagyományos erdőtelepítések mellett a mezővédő erdősávok, agrárerdészeti rendszerek, útfásítások, önkormányzati fásítások volumenének növelésére dolgozunk ki koncepciót. A program megvalósulásának eredményeként úgy nőhet a fás terület, hogy nem veszélyezteti a magyar termőföld élelmiszertermelő képességét. A faállomány borítottság növeléséhez az kell, hogy növekedjen az erdőtelepítési, faültetési kedv, többek között ennek érdekében is módosítottuk idén a Vidékfejlesztési Programot, hogy a keretében meghirdetett erdősítési intézkedésen keresztül több támogatást és hosszabb ideig adhassunk az erdőt telepítő gazdáknak.
– Előreláthatóan nem kerülhető el a forrásvesztés a következő uniós költségvetési ciklusban, erre a helyzetre hogyan készül a kormány, mire érdemes felkészülni a gazdáknak és az élelmiszeripari vállalkozásoknak?

– A Közös Agrárpolitika keretében évente több mint 400 milliárd forint uniós forrású közvetlen támogatásra válnak jogosulttá a termelők. Ezt az összeget uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló vidékfejlesztési támogatások, nemzeti támogatások és uniós piaci támogatások egészítik ki. Így nagyságrendileg a magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint támogatásban részesül. Annak ellenére, hogy a hivatalos jogszabályi javaslatok már másfél éve megjelentek, a Közös Agrárpolitika jövőjével, köztük a rendelkezésre álló források nagyságával kapcsolatban még mindig rendkívül sok a bizonytalanság. Az egész folyamat legfontosabb és elsődleges lépése, hogy a tagállamok megegyezzenek az új többéves pénzügyi keretről (MFF). Erre 2020 első felében már reális esély mutatkozhat. Ezt követően kerülhet sor az ágazati jogszabályok, köztük az agrárpolitika kereteinek véglegesítésére, amelyet az uniós majd a tagállami végrehajtási szabályok elfogadása követhet. Amíg tehát a teljes jogszabályi környezet véglegessé válik, még sok időre és sok munkára lesz szükség.

– A késedelmes uniós döntések nem okoznak majd fennakadást?

– A reformtárgyalások lassú előrehaladását látva az Európai Bizottság 2019. október 31-én egyéves átmeneti időszakra tett javaslatot. Az új rendszer tehát jelenlegi ismereteink szerint 2021 helyett csak 2022. január 1-jével indulhat majd. Tekintettel arra, hogy egyelőre sem a költségvetési keretek, sem pedig az ágazati szabályok nem ismertek, ezért ma még nem lehet pontos választ adni arra, hogy pl. a gazdálkodók milyen összegű termeléshez kötött támogatásra számíthatnak. Ugyanakkor az kedvező, hogy a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete várhatóan alapvetően nem változik, a támogatási összegek alappillére 2020/2021 után a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás lehet (felváltva a jelenlegi SAPS és zöldítés jogcímeit). Erre pedig a mai rendszerhez hasonlóan épülnek majd kötelező és választható elemek, köztük a termeléshez kötött támogatások. Mindenképp örvendetes emellett, hogy vélhetően a vissza nem térítendő beruházási támogatási lehetőségek is rendelkezésre állnak majd.

– Meglátása szerint fennmaradhat az elmúlt években az agráriumban és az élelmiszeriparban tapasztalt fejlesztési kedv?
– Tavaly 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre a magyar gazdálkodók; változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. A beruházások volumene 2013 és 2018 között összességében 17 százalékkal bővült és a növekedési ütem 2019 első félévében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison. 2018-ban 237,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019 első három negyedévében is megmaradt, a fejlesztések volumene 5 százalékkal növekedett. Ez a lendület a várhatóan a következő években is tartható lesz. (Dénes Zoltán/NAKlap)

 

www.agrariumonline.hu

Kapcsolódó cikkek

Amit a lopásról tudni kell: a kis érték „eltűnését” is jelentsük!

2019. január 07. 09:06
Sajnos valamennyien találkozunk a mindennapjainkban vagyont érintő bűncselekményekkel, a vagyonunk elleni támadással. A mezőgazdasági termelők helyzetükből adódóan nem mindig tudják minden vagyonukat folyamatosan védeni, minden földet nem lehet bekeríteni, egy komolyabb mezőgazdasági telepet nehéz minden részében állandóan őrizni.

2,4 milliárd forint támogatásról született döntés a Zártkerti Programban

2019. november 27. 08:02
Az idei évben is nagy volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúrafejlesztésére kiírt pályázat iránt, a rendelkezésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény az önkormányzatok részéről. Annak érdekében, hogy minél több önkormányzati fejlesztést lehessen támogatni, az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy a pályázatok támogatására szánt ez évi keretet – a jövő évi kerettel összevonva – 2,4 milliárd forintra emeli, így az idei évben összesen 232 pályázat támogatására nyílt lehetőség.