Megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka

2018. december 06. 08:10
A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidőbeosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

A tervezet tartalmazza ugyanis a munkáltató által közölt munkaidőbeosztás módosításának azt a lehetőségét, melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor. A módosításnak ez a része látszólag bagatell, ráadásul előrelépésnek számít, mivel egy, a gyakorlatban már létező jelenséget legalizál. Jelen formájában – további garanciák nélkül – azonban kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.

A munkaidőbeosztásnak a jogszabályba most bekerülő módon történő módosítása alapján végzett munka nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, a munkavállaló hozzájárulásával módosított beosztás alapján végzett munka: rendes munkaidő. Az a munkavállaló tehát, aki hozzájárul a beosztás módosításához, egyrészt lemond a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékról, másrészt ez a munkavégzés nem számítható bele a rendkívüli munkaidő most bevezetendő 400 órás kvótájába sem.

A gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidőbeosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult – mutat rá dr. Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. Bár a munkavállalóknak nem állna érdekükben, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben tömegesen kerülhet sor. Ez akár meg is szüntetheti a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézményét a vállalatok gyakorlatában.

A fenti visszaélések elkerülése érdekében a módosításban szükség lenne bizonyos garanciákat is rögzíteni. Ilyen garancia lehetne a kötelező alakiság előírása, vagy az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy a munkavállalónak valódi választása volt a hozzájárulásról való döntés kapcsán. Megfontolandó lehet érvénytelenségi vélelmek felállítása például olyan esetekben, ha a munkáltatónál eleve nincs rendkívüli munkaidő, illetve ezen belül is beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő – hívta fel a figyelmet dr. Máriás Attila.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Minimálbér 2021: minél később születik megállapodás, annál nagyobbat vesztenek a munkavállalók

2021. január 19. 08:18
A héten folytatódnak a bértárgyalások. A Munkástanácsok Országos Szövetsége már kiegyezne a 4 százalékkal, csak minél előbb szülessen döntés.

Súlyos gondokat okoz a munkanélküliség és munkaerőhiány: még korátsincs vége a válságnak

2021. június 03. 12:00
A mostani válság nem hasonlít a 2008-ashoz: mélyebb, ugyanakkor sokkal gyorsabb lesz a kilábalás. Bizonyos problémáktól viszont nem szabadulhatunk: a munkaerőhiány például már újra itt van velünk, csak más formában - mondta el Porfolio HR Revolution 2021 Konferenciájának nyitóelőadója, Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Baja Sándor a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a konferencia második előadásában azokról a demográfiai kihívásokról beszélt, melyekkel szembe kell néznie az országnak, de szót ejtett 2021 legfontosabb toborzási eszközeiről, ahogy az elmúlt hónapok főbb munkaerőpiaci folyamatairól is.