Megszüntetnék a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat

2019. november 15. 08:23
Számos törvényjavaslatot adott be a kormányoldal kedd este

Számos törvényjavaslatot adott be a kormányoldal kedd este, a dömpingszerűen parlament elé terjesztett csomagból azt már megírtuk, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivatalok döntéseit közvetlenül a hivataloknál nem lehetne a jövőben megfellebbezni, csak a bíróságokon - írja a 24.hu.

Egy másik törvényjavaslat a bírósági rendszert is átszabná:

  • megszüntetnék a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat,
  • helyettük a fővárosi mellett a megyei törvényszékek lennének az illetékesek,
  • és egyfokúvá válnának az eljárások.
Az indoklás szerint mindezzel az lenne a cél, hogy a hatósági eljárás megindítása után mihamarabb megszülessen a jogerős döntés.

Az általános közigazgatási rendtartás egyébként 2018-ban lépett életbe, akkor hozták létre a nyolc elsőfokú közigazgatási és munkaügyi bíróságot, több megyére kiterjedő illetékességgel.

Kiiktatják a másodfokot Jelenleg „két és fél szint” van a bírósági eljárásban, ehelyett kétszintű közigazgatási bíráskodást vezetnének be.

Azaz a nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű törvényszékek, másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon pedig a Kúria döntene.

A javaslat értelmében a bíróságok továbbra is kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, de arra is lehetőséget biztosítanának, hogy a bírók külön indoklással attól eltérjenek, ha az az ügy körülményei vagy az alaptörvénnyel való összhang ezt megkívánja. Vitatni is lehet majd az eltérést. Ha már kimerítették a felek az összes jogorvoslati lehetőséget, és vitatni szeretnének, akkor új lehetőségként 2020 április 1-jétől jogegységi panaszt nyújthatnak be.

Túl sokszor pereltek másodfok után

Az általános közigazgatási rendtartás hatálybalépése óta a legtöbb területen elenyésző a fellebbezéssel támadott hatósági döntések aránya.

Viszont a másodfokú eljárásban született határozatok 20-25 százalékánál közigazgatási pert indítottak a felek.

Ezzel indokolták, hogy a minél gyorsabb jogerős döntés érdekében kiiktatnák a járási (kerületi) hivatali hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszerből a másodfokot, és helyette egyfokú hatósági eljárási modellt vezetnének be.

Az, hogy kiveszik a közigazgatási munkaügyi ügyeknél a bírósági eljárásból a másodfokot, és hogy a járási, kerületi kormányhivatalok döntéseit nem lehet a jövőben megfellebbezni csak a bíróságokon, szűkítheti az állampolgárok jogi lehetőségeit. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke Boros Péterné pedig attól tart, hogy elbocsátásokat hozhat a hivatalokban a fellebbezési lehetőség megszüntetése.

Megszűnnek a közigazgatási munkaügyi bíróságok 2020. március 31-ével megszüntetik a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, és helyettük létrehozzák a járásbíróság törvénykezési helyét, mint a járásbíróság szervezeti egységét.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyett jövő áprilistól a Fővárosi Törvényszék, a többi közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett pedig a területileg illetékes törvényszék lesz az illetékes.

Ezzel párhuzamos a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium 2020. március 31-én megszűnik, helyette az ítélőtáblákon munkaügyi kollégiumok, a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékeken közigazgatási kollégiumok működnek.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma szintén megszűnik 2020. március 31-én és áprilistól külön Közigazgatási Kollégium működik.

  • A jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon dolgozó igazságügyi alkalmazottak a tervezet szerint átkerülnének a jogutód törvényszékekhez, illetve járásbíróságokhoz,
  • viszont a korábbi vezetői megbízások március 31-ével megszűnnének.
Nem kellenek a nemperes eljárások

A tervezet ezen kívül jelentősen visszaszorítaná a közigazgatási perjog területéről a nemperes eljárásokat. Helyettük egyszerűsített pereket lehetne indítani, mert ezeket megfelelőbbnek tartják. Emiatt módosítanának minden olyan ágazati rendelkezést, ahol jelenleg nemperes eljárásra van lehetőség.

Forrás: 24.hu / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Minisztériumi munkatárssal vetették át az Orbán Viktornak címzett szakszervezeti levelet

2019. január 09. 08:25
Levélben kérik Orbán Viktor miniszterelnöktől a szakszervezetek a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. A levelet az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületében a minisztérium egyik munkatársa vette át Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnökétől.

A belépési és kilépési után jöhetnek a maradási interjúk?

2019. november 18. 08:00
Senkinek nem újdonság, hogy az álláskereső jelöltek interjún vesznek részt a felvétel előszobájában, az exit interjúk is egyre gyakoribbak távozáskor, hiszen ilyenkor a cégek információhoz juthatnak arról, hogy mit kellett volna másként csinálniuk, esetleg javíthatnak (?) egy elmérgesedett helyzeten. Azonban úgy tűnik, egy harmadik fogalmat is be kellene vezetni, méghozzá a munkavállalók megtartása érdekében - amivel talán az exit interjút el lehet kerülni -, ez pedig a „maradási interjú”.