Megtudtuk: ezek lehetnek az új, agráriumot segítő gazdaságvédelmi intézkedések

2020. április 27. 13:37
A külföldi idénymunkások foglalkoztatása, a HoReCa szektort érintő támogatás beszállítókra való kiterjesztése, valamint a boltok nyitvatartási rendjének módosítása is szerepel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai (NAK) azon legújabb javaslatai között, amelyek – az előzőekhez hasonlóan - a későbbiekben a gazdaságvédelmi mentőcsomagba kerülhetnek – tájékoztatta az Agrárszektort Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Hozzátette, a problémák kezelése érdekében a kamara folyamatosan egyeztet az Agrárminisztériummal, és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a megoldási javaslatok pedig jelenleg is kidolgozás alatt állnak.

Néhány napja jelentek meg a gazdaságvédelmi mentőcsomag magyar agráriumot és élelmiszeripart érintő intézkedései, melyből több is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslata alapján született meg. Vannak a kamarának további ajánlásai, amelyek terítéken vannak, és bekerülhetnek a mentőcsomagba, esetleg új jogszabályok születhetnek belőlük?

A jelenlegi veszélyhelyzet is megmutatja, hogy az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai ágazatok. Számos szakágazat működésének fenntartásához szükség van támogatásra azért, hogy a járvány utáni időszakban könnyebben talpra tudjon állni a gazdaság. Ennek érdekében több olyan javaslatot juttattunk el a döntéshozók felé, amelyeket be is építettek a gazdaságvédelmi intézkedésekbe. Többek között a Kurzarbeit szabályainak módosítását, a támogatások kifizetésének felgyorsítását, a kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók nyújtását, a munkaadók járulékterheinek csökkentését, az áruszállítás folyamatosságának biztosítását és a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok érvényességének meghosszabbítását. Ugyanakkor további intézkedésekre is szükség lesz majd, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került szektorokat megsegítsük. 

A koronavírus kapcsán újra fókuszba kerültek olyan körülmények is, melyek nem a vírus hatására alakultak ki, hanem már évek óta problémát jelentenek. Ilyen például a külföldi idénymunkások foglalkoztatásának kérdésköre, de rugalmasabb átjárhatóságra lenne szükséges a közmunka-program és az idény-jellegű foglalkoztatás között is. Az Agrárkamara javaslatai között szerepel továbbá a HoReCá-t (szállodák, éttermek, kávéházak) érintő támogatás lehetőség szerinti kiterjesztése a beszállítókra, illetve a boltok nyitvatartási rendjének módosítása is. Emellett segítség lenne az élelmiszer-feldolgozóknak, ha az élelmiszeripari üzemek számára is engedélyeznék a nyilvántartásba vétel és bejelentés nélküli üzleten kívüli tevékenység bővítését, tehát a végfelhasználó felé történő kiszállítás ilyen adminisztratív könnyítéssel biztosított lenne. Szorgalmazzuk a magántárolás támogatását is, ugyanis egyre több tagunk küzd a bent ragadt készletek tartásával, illetve a keletkező termékek elhelyezésével. A probléma kezelése érdekében a kamara folyamatosan egyeztet az Agrárminisztériummal, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, a megoldási javaslatok pedig jelenleg is kidolgozás alatt állnak. 

Milyenek a gazdák, termelők visszajelzései az elkészült intézkedésekkel kapcsolatban? Vannak olyan ágazatok, amelyek még számíthatnak számukra kedvező intézkedésekre?

A kamara nap mint nap egyeztet a tagjaival és tájékozódik helyzetük alakulásáról. A közvetlen egyeztetés érdekében az elmúlt hetekben megalakultak a Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportok, melyek célja a gazdálkodók felvetéseire illetve problémáira helyi szinten is választ adni. A heti rendszerességgel ülésező munkacsoportokban a termelők és feldolgozók tudják jelezni a nehézségeiket, melyek alapján folyamatosan állítunk össze új intézkedési javaslatokat. 

Hogyan látja most az Agrárkamara, mely ágazatok/szektorok vannak a legnagyobb veszélyben, illetve hol okozza a legnagyobb gazdasági károkat a koronavírus-járvány?

A jelenlegi információk alapján a legveszélyeztetettebb ágazatok közé a díszkertészeti termékeket, a friss virágot előállítók, a koraizöldség-termeléssel, különösen a növényházi zöldséghajtatással és a spárgatermesztéssel foglalkozók, a gombatermesztők, a bárányhús piaca, a nyerstej és az intenzív akvakultúra sorolhatók. Komoly nehézségekkel küzd továbbá a broiler, a pulyka, valamint a víziszárnyas ágazat is, ráadásul a liba hiába hungarikum, mégis a megszűnés fenyegeti az ágazatot. Emellett súlyos problémák vannak a HoReCa szektor beszállítóinál is a megszűnő értékesítési lehetőségek következtében. A kamara az eddigi javaslatait is több kategóriába rangsorolta, melyek közül egyesek kifejezetten a leginkább veszélyeztetett ágazatok működését igyekeznek támogatni. Azon dolgozunk, hogy olyan intézkedések kerülhessenek bevezetésre, melyek elősegítik a károk csökkentését, a tovagyűrűző negatív hatások kiküszöbölését és az üzemszerű működés mielőbbi helyreállítását. 

Győrffy Balázs (Fotó: Stiller Ákos)

Eddig mekkora károkat okozott a koronavírus összességében a magyar agráriumban, illetve mire készülnek/mit becsülnek a jövőre nézve?

Ezt jelenleg nem lehet megbecsülni, a 2020-as év zárásakor lesz nagyjából látható. Azonban pontos számot még akkor sem biztos, hogy lehet majd mondani, mivel nehéz lesz különválasztani, hogy a kiesésekből mennyit okozott a járvány, a fagykár vagy az aszály, illetve a hektikus piaci és ármozgások, ami termékenként teljesen eltérő. Az köztudott, hogy a koronavírus-járvány első körben a turizmus, vendéglátás, valamint közétkeztetés, a HORECA területét érintette, továbbá az exportpiacok „bezárkózását” hozta. Az agrár- és élelmiszergazdaság szempontjából ezen területek kiesése nehéz helyzetbe sodorta az iparág szereplőit. Ha a nagyrészt a HORECA szektorba beszállítók nem kapnak a szektorhoz hasonló támogatást, félő, hogy a vállalkozások nem tudják megtartani munkavállalóikat, sőt nem lesznek képesek fenntartani működésüket. A kialakult helyzet azt is jól mutatja, hogy fontos a lakosság ösztönzése és rászoktatása a hazai termelésű és előállítású termékek fogyasztására. Lassan a piacra kerülnek a szántóföldi növénytermesztésből származó termények és a hajtató kertészetek termékei is, az esetlegesen felmerülő piaci problémák esetén pedig azonnali reagálásra lesz szükség. Emiatt a kamara is rendszeresen kommunikálja, hogy ebben a kiélezett helyzetben korrekt magatartást vár el a kereskedőktől és a felvásárlóktól. A kiskereskedelmi áruházláncokat felszólítottuk arra, hogy ne tegyék tönkre a magyar élelmiszeripart azzal, hogy az importárukat favorizálják a napi bevétel-maximalizálásuk érdekében, és ebben a nehéz időszakban inkább a magyar termelők és feldolgozók termékeit preferálják, különös tekintettel az alapélelmiszerekre.

Lehet még hiány egyes inputokból, alapanyagokból vagy csomagolóanyagokból? Hogyan lehetne ezt kivédeni, amennyiben sor kerülne erre?

Kiemelt prioritást élvez az uniós tagországok között az áruk folyamatos áramlásának biztosítása. Bár a szállításban időnként tapasztalhatóak kisebb fennakadások, a csomagolóanyagok, valamint az egyéb input anyagok Magyarországra történő szállítását, vagyis az árumozgást eddig sikerült biztosítani. Tartjuk a kapcsolatot a társszervezeteinkkel, így a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetséggel is, melynek tagjait szükség esetén célirányosan össze tudjuk kötni a mi tagjainkkal. A szövetség az Agrárminisztérium munkáját is segíti azzal, hogy összegyűjti és továbbítja azokat a körülményeket, amelyek az élelmiszerek csomagolószer-ellátását potenciálisan akadályozzák, így gyorsítva a központi intézkedések megtételét.

Jakab István Magosz elnök szerint Brüsszel agrárszempontból sem kezeli megfelelően a koronavírus-járvány okozta válságot. Az Agrárkamarának mi a véleménye erről, mit kellene tenni?

Az ágazati szereplők általános észrevétele a Bizottság eddigi intézkedései vonatkozásában az, hogy azok nem elégségesek, és további, nagyon gyorsan alkalmazható intézkedéseket kell bevezetni, illetve külső forrásokat kell bevonni. Az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezeteként működő Copa-Cogeca szerint is újabb célzott piaci intézkedésekre van szükség, ideértve a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésén kívül finanszírozott rendkívüli intézkedéseket is, és az ágazat-specifikus támogatásokat. A járvány során is megmutatkozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentősége, hiszen jelenleg az emberi egészség után a lakosság egészséges és megfelelő mennyiségű élelmiszerrel ellátása a legfontosabb. A Bizottságnak tehát a következő időszaki költségvetés újratervezésekor is figyelembe kellene vennie az stratégiai ágazat jelentőségét, ehhez pedig a megfelelő forrásokat szükséges biztosítania. Tehát most jött el az ideje annak, hogy megerősítsük pozíciónkat, és ezt az üzenetet az Unió felé is közvetítsük, annak érdekében, hogy a Közös Agrárpolitika annak kellő súlyával legyen finanszírozva a 2021-2027-es periódusban. Emellett a Bizottság által kidolgozott szabadkereskedelmi egyezmények tartalmát is érdemes lenne alaposan újragondolni a járványhelyzet fényében, mivel jelen formájában számottevő hátrányokkal érinthetik az ágazatot, nem csak tagországi, de összeurópai szinten is

Az Agrárkamara nemrég elindította új internetes oldalát NAK Piactér néven. Mi az oldal célja, illetve kiknek nyújthat segítséget? 

A koronavírus-járvány miatt hirtelen piacvesztést elszenvedő cégeket segíti az új internetes platformunk, a NAK Piactér. A vállalkozói (B2B) platform élelmiszer-termelőket, -előállítókat, kistermelőket köt össze felvásárlókkal, kereskedőkkel és nagy forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi láncokkal. A NAK Piactér adatbázisába folyamatosan jelentkezhetnek az érintett cégek. A koronavírus gyors terjedésének megfékezése érdekében tett korlátozások, a HORECA szektor kiesése, illetve sok esetben a helyi piacok bezárása miatt sok élelmiszertermelő, -előállító, valamint kistermelő piacvesztéssel szembesül, részben vagy egészében elveszítette termékeinek piacát. A piaci kereslet és kínálat összekapcsolásával, ennek a vállalkozói (B2B – Business to Business) platformnak az elindításával is segítünk az értékesítési nehézségek leküzdésében. A beszűkült piaci helyzetben termékfelesleggel rendelkező kamarai tagok értékesítési nehézségei csökkenhetnek, a felvásárlók, kereskedők növelhetik a hazai beszállítóik körét, a kiskereskedelemben emelkedhet a helyi termékek aránya, továbbá csökkenhetnek a tranzakciós költségek. Nagy örömünkre szolgál, hogy eddig már 5 áruházlánc is regisztrált kereskedőként a felületen.

Győrffy Balázs (Fotó: Stiller Ákos)

Az előző évekhez képest idén is nagy aszályra kell készülni, már most komoly szárazság uralkodik a földeken. Mennyire jelent gondot a régóta csapadékmentes időjárás a szántóföldeken?

Úgy tűnik, hogy a kalászos gabonák kiheverték a késői fagyok okozta károkat, de ha továbbra sem esik megfelelő mennyiségű eső, az mind a minőséget, mind a mennyiséget negatívan befolyásolja majd. Az már most látszik, hogy az őszi káposztarepce esetében várhatóan gyengébb terméssel kell majd számolni. A kapás kultúrák közül a napraforgó és kukorica vetése folyamatos, főként porba vetik a gazdák a magokat, az eddigi regionális, pár milliméter csapadék ugyanis nem sokat segített. Több olyan intézkedés is született a napokban, amely segítséget jelent a gazdálkodóknak: április 21-én kihirdetésre került a tartósan vízhiányos időszak, valamint a mezőgazdasági ágazat mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól a járványügyi veszélyhelyzet idejére. 

Elkezdődött az egységes kérelmek beadásának időszaka. Hol tartanak most a kérelembeadások, hogyan látja a kamara, időben meglesznek majd? A falugazdászok mennyire elérhetők most a gazdák számára, illetve mik a tapasztalataik a kérelembeadásokkal kapcsolatban? Milyen óvintézkedéseket tartanak be most a koronavírus-járvány miatt?

Az első hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a falugazdászok, mind a gazdálkodók gyorsan alkalmazkodtak a szokatlan helyzethez. A korábbi években a támogatási kérelmek évi mintegy 70 százalékát a kamara falugazdászai adták be, így 2014 óta több mint 1000 milliárd forint forrás megszerzésében segítettük a gazdálkodókat. Nagyjából a kérelembeadási időszak felénél járunk, eddig országosan 84 ezer kérelmet nyújtottak be, ebből több mint 68 ezret a kamarai falugazdászok közreműködésével, ami 81 százalékot jelent. A mostani kérelembeadási időszakra is felkészülve számos új biztonsági és ügyfélfogadási szabályt vezettünk be, illetve a falugazdász-irodákat a szigorúbb személyes ügyfélfogadási előírások szerint alakítottuk át, egyúttal a helyiségekben biztosítottuk a megfelelő higiéniai feltételeket és védőeszközöket. A falugazdászok a felkészülés alatt a megváltozott körülményekhez igazodtak, és ennek mentén kezdték el a gazdálkodók segítését. Ahogy eddig, úgy a következő hetekben is telefonon keresik majd az ügyfeleket a falugazdászok az eljárás egyeztetése miatt, ugyanakkor a telefonos beadások mellett április 14-től elindult a személyes időpontokra behívás is. Ilyenkor a falugazdászok külön jelzik, ha az ügyintézéshez elkerülhetetlen a személyes találkozó, és ebben az esetekben egy előre egyeztetett időpontban kereshetők fel a megfelelő fizikális védelemmel ellátott irodák. 

Már működik az országos jégkármérséklő rendszer. A koronavírus-járvány miatt kellett-e bármilyen óvintézkedést hozni a működtetéssel, beüzemeléssel kapcsolatban? Van-e idén valamilyen újdonság, esetleg fejlesztés, amelyet a rendszerrel kapcsolatban tudni kell?

Idén egyedi munkavégzési folyamatokat vezettünk be már a rendszer előkészületi munkái során is: a regionális telephelyeken és a generátorpontokon is szigorú, az emberi kontaktusok minimalizálását, illetve a fertőtlenítőszerek, a szájmaszkok és a gumikesztyűk használatát, továbbá a napi többszöri fertőtlenítést előíró szabályok szerint végezhető a munka. Emellett a telephelyekre irányuló napi szállítmányokat is korlátoztuk, és a fogadásuk is csak védőeszközök használatával lehetséges. A bevezetett rendet a rendszer működése alatt is betartják a generátorkezelők és a telephelyi dolgozók. A védekezési időszakhoz rendelkezésre áll elegendő mennyiségű ezüst-jodid hajtóanyag, amelyből a kezdéshez szükséges tételeket ki is szállítottuk a kezelőkhöz, a manuális generátorokkal együtt. A riasztási adatokat szolgáltató Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a korábbi évekhez képest részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, ami nagymértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát. Az idei védekezési szezonban a NAK az időjárási helyzettől függően – különböző, újdonságnak számító szempontok szerint – utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Ezek a részletes elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára is. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Fontos az agráriumban dolgozók társadalmi elismertségének növelése

2019. november 29. 08:17
Az agráriumban és abból élőknek elemi érdeke, hogy az ágazat visszakapja, visszaszerezze társadalmi elfogadottságát, gazdasági súlyát. Ehhez az Agrárminisztérium szak- és támogatáspolitikája mellett a mezőgazdaságban a generációváltás, az új technológiák bevezetése és alkalmazása, a hatékonyságnövelés, továbbá a szaktárca, a kamara, valamint az érdekképviseleti szervek együttműködése is szükséges – fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége VII. kongresszusán.

A mezőgazdaság és a klímaváltozás - okozó vagy áldozat?

2019. szeptember 25. 07:45
Egy, a genfi székhelyű Világklíma Tanács (IPCC) a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint az élelmiszer-termelés, és azon belül a hústermelés okozza az ember által okozott hajtógáz-kibocsátás 23 százalékát; sőt valamennyi, az élelmiszer-termeléssel és -feldolgozással kapcsolatos környezeti terhelést figyelembe véve, ez az érték felmegy 37 százalékra.