Ménesbirtok: az idei a fejlesztések éve

2020. február 05. 08:59
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2020-ra tervezi egyebek mellett világszínvonalú szarvasmarhatelepe építésének befejezését, vetőmagüzeme továbbfejlesztését, több épület energetikai korszerűsítését. A növénytermesztési ágazatban a korábbi évekhez hasonló vetésszerkezet mellett folytatják a precíziós gazdálkodásra való áttérést.
„Nagy terveink vannak, és a termelési oldalon is nőnek az elvárások. 2020-ban minden idők legmagasabb hozamát kell elérnie a növénytermesztési ágazatnak úgy, hogy az önköltséget a lehető legalacsonyabban kell tartanunk” – emelte ki Kovács Norbert vezérigazgató a Ménesbirtok erre az évre elfogadott tervei közül.

 

A növénytermesztéshez kapcsolódóan természetesen felmerül a 2020-ra meghirdetett öntözésfejlesztési támogatás is. Mezőhegyesen a hibrid kukoricát már most is öntözhető területen termesztik, ám a klímaváltozásra tekintettel az áru- és takarmánynövényeket is hasznos volna öntözhető területen termeszteni. A Ménesbirtoknak kidogozott öntözésfejlesztési terve van, amely nemcsak magát a gazdaságot, hanem az egész térséget érintené, ám ezzel kapcsolatban még több döntés hátravan.

Az ágazatban folyamatosak a fejlesztések: olyan erő- és munkagépeket vásárolnak, amelyek mind alkalmasak precíziós gazdálkodásra.

A növénytermesztési ágazat jobb kilátásokkal indult neki az évnek, mint tavaly.

 

Isaszegi Norbert: növénytermesztésünk számára a tavaszi vetési időszak lesz a legkockázatosabb
Isaszegi Norbert: növénytermesztésünk számára a tavaszi vetési időszak lesz a legkockázatosabb
 
– Az őszi vetések – őszi búza, takarmánykukorica, lucerna – állapota januárban kiváló. Hótakaró ugyan nincs, de nem fagyott ki semmi, és a csapadék mindig jól jön. A csapadék eloszlása heterogén volt ugyan, de a mennyisége elérte az 50 éves átlagot, így a talaj nedvessége és állapota biztosítja a tervben szereplő célok elérését – mondja Isaszegi Norbert termelési igazgató, hozzátéve: – A legkockázatosabb időszak növénytermesztésünk számára a tavaszi vetési időszak lesz. Már több alkalommal tavaszi aszállyal kellett megküzdenünk, és hatásainak kivédésére jelenlegi öntözőberendezéseink sajnos nem alkalmasak.”

 

„Beruházásainknak – legyenek azok bár­mely ágazatban – 20–30 százalékos többletköltsége van amiatt, hogy a Ménesbirtok tangazdaság, és mindennek bemutathatónak kell lennie. Ennek ellenére haladunk terveink megvalósításával”

– hangsúlyozza Kovács Norbert. Jelenleg is tartanak az új, világszínvonalú tehénistállók építési és szerelési munkálatai.

A két precíziós állattenyésztési feltételeket biztosító istállóban összesen 880 tejelő szarvasmarhát tudnak elhelyezni a vízágyas kialakítású pihenőtérben, a fejést pedig robotok végzik. Az új rendszert a szarvasmarháknak is meg kell tanulniuk, így várhatóan nyárra lesz teljes a létszám az új helyen. A technológiaváltás miatt mintegy 60–70 egyeddel csökken az állomány a jelenlegihez képest, ám a hozam növekedése, az ahhoz szükséges inputanyagok mennyiségének, illetve a költségek csökkenése miatt a termelés és az eredmény növekedésére számítanak a szakemberek. A beruházás várhatóan 2022-re fejeződik be, ugyanis a tervek szerint új tejházzal és oktatási központtal is bővül a telep.

 

A világszínvonalú istállóban a tehenek állapotáról és szokásairól gyűjtött adatok alapján takarmányoznak és fejnek, amit robotok végeznek, emberi beavatkozás nélkül. A telep dolgozóinak egyik fő feladata a gépek felügyelete lesz
A világszínvonalú istállóban a tehenek állapotáról és szokásairól gyűjtött adatok alapján takarmányoznak és fejnek, amit robotok végeznek, emberi beavatkozás nélkül. A telep dolgozóinak egyik fő feladata a gépek felügyelete lesz
Fotó: Csatlós Norbert

 

„Újabb célunk, hogy ahol csak megoldható, napelemeket telepítsünk épületeink tetőszerkezetére – legyenek azok iskolaépületek, istállók vagy épp a gépészeti telepünkön lévő gépszínek –, hogy így csökkentsük az energiaköltségeinket – emeli ki a vezérigazgató. Korszerűsítjük a Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épületeit is. Nemcsak napelemek lesznek a tetőn, hanem az egész épületegyüttes megújul, átalakul: campus jellegű intézménnyé alakítjuk.”

Az állattenyésztési épületek közül a 20. és 39. majori ménes épületeinek felújítását is megkezdték.

A tetőcsere és a burkolatfelújítás azért is szükséges, mert a tetőszerkezeteket a mai napig az eredeti, 200 éves gerendák támasztják alá.

Ezek restaurálása is megkezdődött. Megtalálták az épületeket körülvevő járdák eredeti alapjait, amelyeket ugyancsak felújítanak a világörökség-várományos listán szereplő épületek körül. A tervek szerint 2020 második felére fejeződnek be a munkálatok. A helyszín turisztikai értékét emeli majd a 20. majori látogatóközpont.

 

Közel fél évszázados épületekből költöznek az állatok új istállókba. A szakemberek elmondása szerint a jót is szokni kell, vagyis hetekbe, akár hónapokba telik, míg a teljes állomány stresszmentesen átköltözik az új helyre
Közel fél évszázados épületekből költöznek az állatok új istállókba. A szakemberek elmondása szerint a jót is szokni kell, vagyis hetekbe, akár hónapokba telik, míg a teljes állomány stresszmentesen átköltözik az új helyre
Fotó: Csatlós Norbert

 

 

 
 
Köztudott, hogy a vetőmagüzemet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. visszavásárolta a francia Limagraintól, 2019. július elején. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően ma 3 ezer hektár vetőmag-kukorica termésének fogadására, zsákra történő kiszerelésére alkalmas. Az adásvételi szerződésben 2–2,5 milliárd forint értékű beruházást vállalt a ménesbirtok.

 

Az üzemben még most is tart a kampány. December végéig 3325 tonna vetőmagot dolgoztak fel, a fennmaradó mennyiség, 2760 tonna „méretre szedése”, csávázása, zsákolása március 31-re ér véget.

A vetőmagüzem visszavásárlásának és a fejlesztések a célja az, hogy a Ménesbirtok továbblépjen a szántóföldről értékesítő, alapanyag-előállító szerepből, és készterméket, vagyis osztályozott és csávázott zsákos vetőmagot értékesítsen a francia vetőmagcégnek,

ugyanis ez lényegesen nagyobb árbevétel elérését teszi lehetővé a mezőhegyesi vállalatnak.

A vetőmagüzem visszavásárlása mögött azonban egy másik cél is meghúzódott: megfelelő tárolókapacitása van a Ménesbirtokon megtermelt áru- és takarmánynövények raktározására is, vagyis nem kell új raktárakat építeni, csak a régieket kell felújítani.

Az üzem telephelyén nagyszabású felújításba kezdenek: a már elkészült vetőmag-előállító „részlegen” folytatják a Limagrain által megkezdett fejlesztéseket. Készül egy új technológiai csarnok, amelyben óránként 10 tonnás kapacitással végezhető a méretre szedés, a csávázás, a zsákolás és a gépi erővel történő palettázás, a készáruraktárat pedig 4 ezer tonnás kapacitásúra bővítik: egy polcrendszert telepítenek, hogy a most rendelkezésre álló 2 sor helyett 4 sor magasan tárolhassák biztonságosan a jumbó zsákokba csomagolt vetőmagot.

 

Még a régi gépek osztályozzák és válogatják méretre a szemeket
Még a régi gépek osztályozzák és válogatják méretre a szemeket
 

 

A telep területén az árunövényeknek is lesz helyük, a vetőmag-előállítástól elkülönítve. A felújítás előtt álló siló kapacitása 7 ezer tonna, az ugyancsak felújításra váró síktárolók 5 ezer tonna kapacitásúak lesznek, vagyis a cég által termelt teljes mennyiséget be tudják majd tárolni. Az árunövények számára egy óránként 80 tonna kapacitású tisztítót és egy új, óránként 35 tonna kapacitású szárítót építenek. A jelenlegi nehézkes, traktoros anyagmozgatást kiváltandó egy felsőpályás terménybetároló rendszert is kiépítenek.

 

A vetőmagüzemben ez a fajta anyagmozgatás megszűnik – és vele együtt az anyagmozgató munkatársak állandó hiánya is
A vetőmagüzemben ez a fajta anyagmozgatás megszűnik – és vele együtt az anyagmozgató munkatársak állandó hiánya is
 

 

A tervek tehát igazán nagyszabásúak. Ahogy Kovács Norbert fogalmaz:

„A bizalom a tulajdonos részéről adott, de rövid időn belül eredményeket kell felmutatni. A magas elvárásoknak való megfeleléshez segítséget jelent számomra a kollégák lelkesedése, akik mind nyitottak az újra.

Eddig bármit kértem, mondtam, a legjobb tudásuk szerint teljesítették, és a jó ötleteket természetesen én sem vétóztam meg – ha azok gazdaságilag racionálisak voltak. Szeretnénk a Ménesbirtokot méltóképpen képviselni, és korunk kihívásainak megfelelően üzemeltetni.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/6 számában olvashat.

Kapcsolódó cikkek

Piaci előny a digitalizálás

2018. november 23. 08:43
Ma már nem sci-fi a precíziós mezőgazdaság, amelynek közvetlen gazdálkodási, piaci előnyei vannak – hangzott el egy gödöllői szakmai konferencián. A technológiához kapcsolódó tudás átadásában azonban még bőven van tennivaló.

Az EU-USA vámháború áldozata lesz a mezőgazdaság?

2019. október 10. 08:22
A Kereskedelmi Világszervezet büntetővámok kivetését engedélyezte az Egyesült Államoknak azért, mert az Airbus tiltott állami támogatásban részesült. Ennek eredménye vámháború lehet az USA és az Unió között. Európai mezőgazdasági érdekvédők szólaltak fel az ügyben.