Miért hazudnak a magyarok a munkahelyükről?

2019. december 06. 08:21
Kínos, szégyen, bonyolult…

Kínos vagy éppen bonyolult munkakörük miatt is állítottak már valótlant a magyar munkavállalók arról, valójában miért kapják a fizetésüket – derül ki Magyarország vezető állásportálja, a Profession.hu friss felméréséből. De nem csak másoknak füllentünk a munkánkról: minden negyedik emberrel előfordult már, hogy nem mondott igazat a munkahelyén a kollégáinak vagy a főnökének. Többeknek ez az állásába került – írja a Piac és Profit.

A magyarok többsége – tízből hatan – szokott a barátaival, ismerőseivel a munkájáról beszélgetni, és bizony előfordul, hogy ilyenkor nem vagyunk őszinték. Saját bevallásuk szerint az emberek 14 százalékával fordult már elő, hogy letagadta a munkáját, vagy munkakörét mások előtt – derül ki a Profession.hu 1000 fős, reprezentatív mintán végzett online felmérésének adataiból.

A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzők körében a munkáját letagadók aránya a fentinél jóval magasabb, 21 százalék. Bonyolult lett volna elmagyarázni…

Azok kicsit többen vannak – a válaszadók 18 százaléka –, akik ugyan még soha nem tagadták le mivel foglalkoznak, de nem is fedte teljesen a valóságot az, amit meséltek a munkájukról másoknak. Ez az arány a férfiak esetében magasabb (25 százalék), de a 30-39 év közöttiekre, valamint a szakmunkás, szakiskolai végzettségűekre is jellemző.

A legtöbben (45 százalék) a pontos munkakörükkel kapcsolatban lódítottak, sokan (38 százalék) a fizetésükről nem mondtak igazat. De a munkahelyéről (27 százalék), a konkrét pozíciójáról (21 százalék) vagy éppen a főnökéről (11 százalék) sem mindenki mond igazat egy-egy baráti beszélgetés során. Érdekesség, hogy a pályakezdők nagy része arról vallott, hogy a munkahelyével kapcsolatban állított már valótlant.

De miért nem mondanak a munkavállalók igazat a munkahelyükről?

24 százalékuk azért, mert kínosnak érezte a valódi munkakörét, 22 százalékuk pedig a céget szégyellte, ahol dolgozik. 30 százalékuk számára bonyolult lett volna elmagyarázni, pontosan mivel foglalkoznak.

A válaszadók 16 százaléka azzal indokolta füllentését, hogy fel akart vágni valaki előtt, 10 százalékuk viccesnek tartotta a szituációt, 6 százalékuk valamilyen konkrét előnyt remélt tőle, 5 százalékuk pedig rá akart ijeszteni valakire.

Hazugság a munkahelyen

De nem csak a magánéletünkben hazudunk a munkánkról, hanem a munkahelyünkön is előfordulhat, hogy nem mondunk igazat.

100-ból 17-en vallották be, hogy előfordult már velük, hogy valótlanságot állítottak a munkahelyükön.

A férfiaknak ennél jóval nagyobb arányban vallották ugyanezt: minden negyedik férfi válaszoló füllentett már a munkahelyén.

Akikkel előfordult már, hogy nem mondtak igazat a munkahelyükön, azoknak a negyede (24 százaléka) le is bukott. A lebukásnak az esetek kétharmadában következménye is lett: a kollegák neheztelésével, a főnökkel való összetűzéssel, de több esetben volt, ahol a munka elvesztésével járt az eset.

Milyen dolgokkal kapcsolatban hazudunk leginkább főnökünknek és kollégáinknak? 100-ból 20 emberrel fordult már elő, hogy

nem volt kedve dolgozni, ezért beteget jelentett, 100-ból 12 elfoglaltságra hivatkozott, amikor a főnök megkérte valamire, pedig csak nem akarta elvégezni a feladatot.

100-ból 16 a forgalomra fogta a dolgot, amikor elaludt és késve esett be a munkahelyére, 100-ból 9 pedig technikai problémára hivatkozott, amikor elfelejtett egy feladatot határidőre elkészíteni.

A válaszadóknak csupán 3 százaléka vallotta be, hogy előfordult már vele, hogy azt ígérte, home officeban fog dolgozni, de helyette teljesen mást csinált otthon. 9 százalékuk pedig mondta már azt mondta a munkahelyén, hogy orvoshoz megy, de nem volt ilyen, csupán szüksége volt néhány szabad órára.

Hazudni nehéz, lebukni könnyű

De van, aki már álláskeresés közben sem mond igazat: a válaszadók 4 százaléka állított már valótlant az önéletrajzában, 3 százaléka pedig az állásinterjún lódított. “Adott pozícióra nem véletlenül keresnek adott profilú jelöltet. Ha valahol tárgyalóképes nyelvtudást várnak el, és azt, hogy jól tudjon csapatban dolgozni az új kolléga, annak oka van. Aki ezekről valótlant állít, a saját dolgát nehezíti meg. Hiszen ha még esetleg sikerül is elnyernie a pozíciót, valószínűleg rosszul fogja magát érezni az új munkakörében” – magyarázza Göröcs Lili, a Profession.hu HR vezetője.

Már ha nem bukik le azonnal: „jól hazudni nagyon nehéz. Gyerekkorunk óta belénk nevelik, hogy ne tegyük – így az emberek többsége természetellenesen viselkedik ilyenkor. Verbális és non-verbális jelek sora árulkodik arról, ha valaki egy interjún nem mond igazat. Egy tapasztalt, képzett interjúztatónak ezek azonnal feltűnnek, nagyon könnyű lebukni, és azonnal csorbul a jelölt hitelessége” – teszi hozzá a szakértő.

De gyakran előfordul az is, hogy az önismeret, reális önkép hiánya miatt nem mond valaki magáról igazat az önéletrajzában vagy egy állásinterjún. „Pályakezdőkre jellemző, hogy olyan dolgokra bólintanak rá – például, hogy jól bírják-e a terhelést – amiről igazából nincsen valós tapasztalatuk” – mondja a HR vezető. Akadnak azonban olyan állások is, ahol nem hátrány, ha valaki hajlamos nagyot mondani: értékesítői állások esetén például megbocsájtóbbak az interjúztatók, hiszen az is a feladat része, hogy az illető jól el tudja magát adni.

Forrás: Piac és Profit / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

A tavalyi mélypont után idén nyáron némileg enyhült a munkaerőhiány

2019. július 04. 07:48
Még mindig több tízezer dolgozó­ra lenne szükség, de idén az agráriumban és a turiz­musban elkezdett csökkenni a munkaerőhiány.

Virtuális asszisztensek - a kiszervezett adminisztráció

2019. november 06. 14:12
Míg külföldön elterjedt és a vállalkozások körében elfogadott, addig hazánkban újdonságnak számít, hogy a nők saját vállalkozást alapítva virtuális asszisztensként otthonról dolgozzanak. Sok esetben a nőket a gyermekvállalás után már nem várják vissza korábbi munkakörükbe. Dolgozni, karriert építeni azonban ők is szeretnének. Ehhez teremtik meg maguknak a lehetőséget saját virtuális asszisztens vállalkozásukkal. Magyarországon elsőként Kiss-Márton Adrienn, HR szakember és virtuális asszisztens (VA) mentor fogta össze a hazai virtuális asszisztens közösség tagjait, akiknek most konferenciát is szervezett.