Miért menjünk vissza az irodába?

2020. május 26. 08:12
Már javában zajlik a cégeknél az irodai visszatérés előkészítése, sőt, valahol a kollégák egy része újra bejár. Az Év irodája című online konferencián a vállalati résztvevők elmondták, ki hol tart a folyamatban, melyek a legkritikusabb pontok és miért fontos a személyes jelenlét egy vállalat életében.
Miért menjünk vissza az irodába?

“Egyre jobban érzik magukat a kollégák a home office-ban” - summázott az ingatlan.com és a HR Fest konferenciáján Hinterstein Anikó a Magyar Telekom képviseletében utalva legutóbbi belső felmérésükre. A Telekomnál jelenleg a vállalat nagyjából 80 százaléka dolgozik ebben a formában március 16-a óta, és a munkatársak nagy része berendezkedett erre a munkaformára. Ő maga már vegyes érzelmekkel gondol a több mint két hónapja tartó otthonról dolgozásra. Részint beállt számára a napirend a gyerekek otthoni tanulásával, az online meetingekkel, másrészt hiányzik a kollégák közelsége, a személyes beszélgetések.


Hasonló tapasztalatokról számolt be Seres Nikolett, a Telenor Magyarországtól. Aki visszamenne, neki elsősorban a munkatársak közelsége hiányzik. Mindkét cégnél készülnek a forgatókönyvek az újranyitásra. “Fokozatosnak és ütemesnek kell lennie a visszatérésnek” - mondja az alapelvekről Seres Nikolett. A munkaadóknak nem szabad egymás időzítését figyelniük, minden szervezet a saját igényei és üteme szerint haladjon.

Milyen kihívások jelentkeznek? Egyrészt a cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve a koronavírus-veszélynek, másrészt választ kell adniuk az összes dolgozói félelemre, harmadrészt el kell magyarázniuk, miért szükséges a visszatérés. Nagy hiba lenne a munkaadótól, ha érzéketlen lenne a fertőzéstől tartó és nehezebben meggyőzhető csoportokra. A dolgozók nagy részében ugyanis keveredik a megkönnyebbülés, az öröm, a félelem és a bizalmatlanság érzése.

Első lépésben a dolgozó dönt

Éppen ezért a legtöbb vállalatnál a kulcsszó most az önkéntesség. A biztonságos munkafeltételek megléte esetén is csak azokat várják vissza, akik szabad akaratukból jönnének. Vaszary Ádám, a Positive Adamsky ügyvezetője elmondta, ők két lépcsőben veszik fel az irodai munkát. Egy hónapig önkéntes a bejárás, június 15-től kötelező. Egy tartós hatása azonban náluk is érzékelhető a járványidőszaknak: havonta egy hét home office-t mindenki választhat.

A Cushman & Wakefield ingatlanmenedzsment cégnél a munkavállalók 25 százaléka jár be dolgozni, de már tervezik az 50 százalékos személyes jelenléttel működést is. Szekér Attila elmondta, több intézkedést is bevezettek: az irodán belül egyirányú közlekedést terveztek meg, ami csökkenti a találkozásokat. Kitáblázták, hogyan használják a lifteket, a közösségi tereket. A munkaállomásoknál a share deskinget vezették be az “egy nap - egy asztal - egy ember” elvvel kombinálva. Azaz nincs állandó munkaállomása senkinek, a munkanapon viszont a munkavállaló csak egy asztalhoz ülhet le, amit aztán este fertőtlenítenek.

Ami home office-ban nem elérhető

Felvetődik a kérdés: ha kialakult home office-ban az üzletmenet, minek kell ennek véget vetni? Ha nem dolgoztak volna a kollégák, valószínűleg nem működött volna a cég. Kutatások szerint ha a munkaidő 20 százalékánál több a távmunka, akkor ez csökkenti a céghez való kötődést. Emellett a személyes jelenléten alapuló együttműködés az innováció motorja és eddig rejtve maradt energiákat, tudást szabadít fel.

Az irodákra tehát a jövőben is szükség lesz, kérdés, mennyiben változnak. A szakértők szerint az iroda fő funkciója nem az egyéni munka támogatása, hanem a közösségépítés lesz és az, hogy odavonzza a munkavállalókat. Nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek és a különböző munkaformák lehetővé tevő megoldások (egyéni munka, kiscsoportos megbeszélések, meetingek). Az ország legnagyobb irodáját, a Magyar Telekom székházát már úgy alakították ki, hogy minden egy helyben legyen ebédlővel, kávézóval, gyerekkuckóval, fitneszteremmel. Az irodai térben a vezetők is a munkavállalók között ülnek, csak bizonyos menedzsment szint felett jár külön szoba.

Több közösségi teret, használjátok a kertet is!

Mit kezdjenek a vállalatok a felszabaduló irodai terekkel? Az ugyanis valószínű, hogy teljesen nem tér vissza a koronavírus előtti világ, valamennyi távmunka a cégek zöménél meg fog maradni. A munkavállalók ráéreztek a home office ízére, a munkaadók látják, mennyire működik ez és mennyivel csökkenthetőek a költségek. Heti 1 home office nap esetén pedig 20 százalékkal kevesebb munkaállomásra és ezzel egyéni térre lesz szükség. Az a cég, mely nem tud vagy nem akar kisebb irodába költözni, neki jó hasznos lehet az együttműködést serkentő terek kialakítása akár szabadtéren, akár beltéren. A koronavírusválság rugalmasságra nevelt, és erről szólhatnak a következő hónapok irodai fejlesztései.

 

hrportal.hu

“Egyre jobban érzik magukat a kollégák a home office-ban” - summázott az ingatlan.com és a HR Fest konferenciáján Hinterstein Anikó a Magyar Telekom képviseletében utalva legutóbbi belső felmérésükre. A Telekomnál jelenleg a vállalat nagyjából 80 százaléka dolgozik ebben a formában március 16-a óta, és a munkatársak nagy része berendezkedett erre a munkaformára. Ő maga már vegyes érzelmekkel gondol a több mint két hónapja tartó otthonról dolgozásra. Részint beállt számára a napirend a gyerekek otthoni tanulásával, az online meetingekkel, másrészt hiányzik a kollégák közelsége, a személyes beszélgetések.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Seres Nikolett, a Telenor Magyarországtól. Aki visszamenne, neki elsősorban a munkatársak közelsége hiányzik. Mindkét cégnél készülnek a forgatókönyvek az újranyitásra. “Fokozatosnak és ütemesnek kell lennie a visszatérésnek” - mondja az alapelvekről Seres Nikolett. A munkaadóknak nem szabad egymás időzítését figyelniük, minden szervezet a saját igényei és üteme szerint haladjon.

Milyen kihívások jelentkeznek? Egyrészt a cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve a koronavírus-veszélynek, másrészt választ kell adniuk az összes dolgozói félelemre, harmadrészt el kell magyarázniuk, miért szükséges a visszatérés. Nagy hiba lenne a munkaadótól, ha érzéketlen lenne a fertőzéstől tartó és nehezebben meggyőzhető csoportokra. A dolgozók nagy részében ugyanis keveredik a megkönnyebbülés, az öröm, a félelem és a bizalmatlanság érzése.

Első lépésben a dolgozó dönt

Éppen ezért a legtöbb vállalatnál a kulcsszó most az önkéntesség. A biztonságos munkafeltételek megléte esetén is csak azokat várják vissza, akik szabad akaratukból jönnének. Vaszary Ádám, a Positive Adamsky ügyvezetője elmondta, ők két lépcsőben veszik fel az irodai munkát. Egy hónapig önkéntes a bejárás, június 15-től kötelező. Egy tartós hatása azonban náluk is érzékelhető a járványidőszaknak: havonta egy hét home office-t mindenki választhat.

A Cushman & Wakefield ingatlanmenedzsment cégnél a munkavállalók 25 százaléka jár be dolgozni, de már tervezik az 50 százalékos személyes jelenléttel működést is. Szekér Attila elmondta, több intézkedést is bevezettek: az irodán belül egyirányú közlekedést terveztek meg, ami csökkenti a találkozásokat. Kitáblázták, hogyan használják a lifteket, a közösségi tereket. A munkaállomásoknál a share deskinget vezették be az “egy nap - egy asztal - egy ember” elvvel kombinálva. Azaz nincs állandó munkaállomása senkinek, a munkanapon viszont a munkavállaló csak egy asztalhoz ülhet le, amit aztán este fertőtlenítenek.

Ami home office-ban nem elérhető

Felvetődik a kérdés: ha kialakult home office-ban az üzletmenet, minek kell ennek véget vetni? Ha nem dolgoztak volna a kollégák, valószínűleg nem működött volna a cég. Kutatások szerint ha a munkaidő 20 százalékánál több a távmunka, akkor ez csökkenti a céghez való kötődést. Emellett a személyes jelenléten alapuló együttműködés az innováció motorja és eddig rejtve maradt energiákat, tudást szabadít fel.

Az irodákra tehát a jövőben is szükség lesz, kérdés, mennyiben változnak. A szakértők szerint az iroda fő funkciója nem az egyéni munka támogatása, hanem a közösségépítés lesz és az, hogy odavonzza a munkavállalókat. Nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek és a különböző munkaformák lehetővé tevő megoldások (egyéni munka, kiscsoportos megbeszélések, meetingek). Az ország legnagyobb irodáját, a Magyar Telekom székházát már úgy alakították ki, hogy minden egy helyben legyen ebédlővel, kávézóval, gyerekkuckóval, fitneszteremmel. Az irodai térben a vezetők is a munkavállalók között ülnek, csak bizonyos menedzsment szint felett jár külön szoba.

Több közösségi teret, használjátok a kertet is!

Mit kezdjenek a vállalatok a felszabaduló irodai terekkel? Az ugyanis valószínű, hogy teljesen nem tér vissza a koronavírus előtti világ, valamennyi távmunka a cégek zöménél meg fog maradni. A munkavállalók ráéreztek a home office ízére, a munkaadók látják, mennyire működik ez és mennyivel csökkenthetőek a költségek. Heti 1 home office nap esetén pedig 20 százalékkal kevesebb munkaállomásra és ezzel egyéni térre lesz szükség. Az a cég, mely nem tud vagy nem akar kisebb irodába költözni, neki jó hasznos lehet az együttműködést serkentő terek kialakítása akár szabadtéren, akár beltéren. A koronavírusválság rugalmasságra nevelt, és erről szólhatnak a következő hónapok irodai fejlesztései.

Kapcsolódó cikkek

Közösen lépnek fel a munkaerőhiány ellen a munkaadók és a munkástanácsok

2019. szeptember 26. 08:54
Közösen dolgozott ki javaslatcsomagot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) a munkaerőhiány kezelésére.

A százmilliós adatvédelmi bírság tanulságai

2020. július 27. 08:19
A személyes adatok védelmét szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 83. cikke akár milliárdos bírságok kiszabását is lehetővé teszi. Ez idáig azonban jelentős mértékű adatvédelmi bírság kiszabására Európában alacsony, bár egyre növekvő számban került sor. Magyarországon az első százmilliós nagyságrendű büntetést a felügyeleti hatóság 2020. május 18. napján szabta ki, s ezzel új fejezet nyílt az adatvédelem történetében. Az alábbiakban az ügy tanulságait mutatjuk be: