Minden, amit a bértámogatásról tudni lehet

2020. április 17. 08:14
A túl nagy visszaesést elszenvedő cégek nem vehetik igénybe a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt bevezetendő állami bértámogatást, az elbírálás hosszadalmas, és a rövidített munkaidőre fogott kollégáknak akkor is be kell járniuk, amikor nincs dolguk. Minden, amit jelenleg a magyar Kurzarbeitról tudunk.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) kiderült, hogy a kormányzat valójában hogyan képzeli el Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által kedden bejelentett bérátvállalási csomag feltételeit. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette az új rendszer fő szabályait - írja a napi.hu.

A részletekről Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke beszélt a portálnak.

A magyar Kurzarbeit így néz majd ki: ha egy munkavállaló eredetileg 8 órás munkaviszonyban dolgozott, de rövidül a munkaideje, és ténylegesen csak 4 órát dolgozik, akkor ezt a 4 órát a munkáltató fizeti. A kieső 4 óra kifizetésén pedig 70-30 százalékban osztozik a munkáltató és az állam. Közvetlenül a munkavállaló számlájára utalják majd a nettósított összeget.

Mindez azonban csak a "munkaterhelés" 15-50 százalékát elveszítő cégekre vonatkozik. Az azonban még mindig nem derült ki, hogy ezt a kiesést milyen indikátorral mérnék, a megrendelésállomány, az árbevétel csökkenése, vagy más egyéb tényező számít-e majd.

Az MGYOSZ mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is komoly kételyeket fogalmazott meg a bértámogatással kapcsolatban.

Ugyanis csak azok a vállalkozások pályázhatnak majd az állami kiegészítésre, amelyek legalább a teljes munkaidő 50 százalékos mértékéig foglalkoztatják a munkatársakat. Ez a feltétel kapásból kizárja a jelenleg legnehezebb helyzetben lévő cégeket, például a turizmusban, szállodaiparban, ahol már egyáltalán nem tudják foglalkoztatni az embereket.

A home office-ban dolgozók teljesen ki vannak zárva a programból. Ennek a munkavégzési formának viszont semmi köze ahhoz, hogy csak részidőben, vagy teljes munkaidőben végzi valaki a feladatait - írja a napi.hu.

A munkavállalóknak akkor is be kell járniuk dolgozni, amikor nincs munkavégzési kötelezettségük, hiszen a támogatás feltétele, hogy az érintett kolléga a munkaadó számára valami "hasznos tevékenységet" végezzen. Ez különösen most, a járvány miatti szigorítások idején nonszensz - hívják fel a figyelmet az érdekképviseletek.

A támogatásra pályázó cégeknek meg kell tartaniuk a foglalkoztatotti létszámot is. Azaz ha egy 100 fős vállalkozás 20 embert nem tud tovább fizetni, de 80-at képes lenne továbbfoglalkoztatni, utánuk nem kaphat bértámogatást.

Nem pályázhatnak azok sem, akik csökkentik a béreket.

A rendszer képzési kötelezettséget is előír a csökkentett munkaidővel és a bértámogatással érintett munkavállalókra.

Ráadásul nagyon hosszúnak tűnik az elbírálási idő is. Míg több más EU-tagállamban a hasonló támogatás automatikusan jár, a magyar rendszerben a munkaadóknak a járási vagy a kerületi munkaügyi hivatalhoz kellene a kérvényt benyújtani, amelynek öt napja van azt elbírálni. Innen a beadványok az ITM-hez kerülnének, ahol újabb napokba telhet a döntés meghozata.

Azaz a procedúra akár két hétbe is telhet. Egy komoly bajban lévő munkaadó jól meg fogja fontolni, hogy két hétig tud-e "csak úgy" fizetni a munkavállalóinak zsebből, szinte semmilyen munkavégzés után, miközben van egy bizonytalan kimenetelű pályázata - hívják fel a figyelmet az érdekképviseletek.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Adómentes lesz a pálinkafőzés

2020. november 18. 08:45
Több ponton módosulnak az adótörvények.

Cafeteria: Nem az elnevezés, hanem a kiemelt státusz érzete a fontos

2018. december 14. 08:06
Kihúzta a talajt az eddig ismert cafeteria alól az adótámogatása megvonásával a jogalkotó, de ezzel azt éri el, hogy a munkáltató más utakat keres a maga és dolgozója számára változatlan célú juttatásai megoldására. Korszakváltásban van a rendszer - állítja Fata László cafeteria-szakértő.