Minden vidékfejlesztési pályázatra nagy igény mutatkozik

2017. február 10. 07:41
A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forint közel 90 százalékát hirdette meg a Miniszterelnökség, a magyar gazdák a legfontosabb beruházási pályázatokat már megismerhették – nyilatkozta a NAKlapnak Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint az idei évre vonatkozó konkrét kifizetési célszám tervezése jelenleg folyamatban van.
 

– Eddig hány pályázatot hirdettek meg és mekkora összegben? Mikorra tervezik a még hátralévő pályázatok kiírását?
– A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program 2015. augusztusi elfogadása óta összesen 49 felhívást hirdetett meg mintegy 1135 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló közel 1300 milliárd forint 88 százaléka már megjelent. Összességében elmondható, hogy a 2020-ig tartó uniós ciklus legfontosabb beruházási pályázatait már megismerhették a gazdálkodók. A tervek szerint 2017-ben pedig a fennmaradó, összesen 20 darab pályázati felhívást, vagyis a teljes, közel 1300 milliárdos keretet meghirdetjük. Ezek közül a legtöbbet még márciusig megismerhetik az érdeklődők, azonban néhány olyan esetben, ahol egyéb jogszabályalkotásra is szükség van, ott 2017 júniusa lesz a várható megjelenés dátuma.


– Hányan pályáztak az egyes felhívásokra? Melyek voltak a legnépszerűbb kiírások? 
– Szinte minden vidékfejlesztési pályázatra nagy igény mutatkozik, ami azt mutatja, hogy az eddig megjelent felhívások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent felhívások jól tükrözik a fejlesztési igényeket, ami annak is köszönhető, hogy széles egyeztetést követően jelentetjük meg azokat, melyben fontos szerepet játszik a Nemzetig Agrárgazdasági Kamara is.
Példaként említhetem az agrár-környezetgazdálkodási programot, amelyre háromszoros igény mutatkozott. A jelentős túligénylés ellenére a pályázók több mint fele támogatásban részesült. Ráadásul egy második körben további 40 milliárd forintot biztosítottunk az állattartóknak és az ültetvényeseknek. Itt tavaly decemberben járt le a kérelmek benyújtási időszaka, szintén jelentős érdeklődéssel. Az irányító hatóság ezen felül 10 pályázat esetében a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt döntött a felhívás felfüggesztéséről, ami szintén azt bizonyítja, hogy a kiírások megfelelnek a fejlesztési igényeknek. 
A legutóbb a juh- és kecsketartó telepek korszerűsítését támogató, valamint a gomba- és hűtőházak létrehozását és korszerűsítését támogató felhívások felfüggesztésére került sor. Ezen pályázatok esetében két, illetve háromszoros igény érkezett be. Fontos kiemelnem, hogy az üveg- és fóliaházak létrehozását és korszerűsítését támogató felhívás januári szakaszhatáránál szintén a pályázat felfüggesztéséről döntött irányító hatóság a keret kimerülése miatt.


– Hogyan halad a pályázatok elbírálása? Miként igyekeznek felgyorsítani ezt a munkát? Mikorra várható az egyes pályázatoknál a támogatói döntések meghozatala?
– Lassabban, mint reméltem. Sajnos az elmúlt évben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) delegált faladatként végezte a pályázatok jogosultsági értékelését (mint kvázi előzetes feldolgozását), és láthatóan nem készült fel időben a felhívások időbeni megjelentetésére, illetve a pályázati dömpingre sem. Ezt most utólag kell orvosolni. Zajlik a megyei kormányhivatalokban (mint részben MVH jogutód) a kapacitások felmérése. Látni kell azt is, hogy miután minden pályázat esetében megengedtük a hiánypótlást, ezzel tovább lassult a kérelmek előzetes feldolgozása, hiszen sokan csak félig elkészített kérelmeket adtak be. Mindenesetre megfeszített munkával dolgoznak az érintettek annak érdekében, hogy minél hamarabb át tudják adni a jogosult kérelmeket a Miniszterelnökség számára, mi pedig haladéktalanul megkezdjük a pályázatok tartalmi értékeltetését az erre létrejött szakmai stábbal. Nagyjából a beadással azonos sorrendben végeznek az előkészítéssel, azaz leghamarabb az élelmiszeripari, kertészeti pályázatokat dolgozzák majd fel, ezután jön a települések számára kiírt pályázat, majd az állattenyésztők kérelmei következnek. Ennek érdekében a Magyar Államkincstár és a megyei kormányhivatalok, mint érintett szervezetek hatékony és szoros együttműködésével érhető csak el a döntések felgyorsítása.


– Eddig milyen pályázatokhoz kapcsolódóan és mekkora összegben történtek kifizetések? Idén mekkora összegben terveznek kifizetéseket?
– A Vidékfejlesztési Program keretéből 2016. december 31-ig mintegy 101 milliárd forint kifizetése történt meg, ami tartalmazza a 2015-ös determinációt is. Ahogy az értékelésekben, úgy a kifizetések terén is idén várható a nagyobb dömping, hiszen – a projektek megvalósításával párhuzamosan – az előlegek és a végkifizetések felgyorsítása a szándék. A folyamatban lévő szervezeti átalakítások már most is javulást hoztak a kifizetések gyorsításában. Ez a 2016. év utolsó heteiben meg is látszódott. 
A Miniszterelnökségnek az uniós csatlakozás óta először sikerült elérnie, hogy egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatás esetében előleget lehessen fizetni a gazdálkodók számára. Elsőként az agrár-környezetgazdálkodást, valamint ökológiai gazdálkodást folytató termelők kaphattak mintegy 15 milliárd forint előleget, de már 2016 decemberében igényelhető volt az előleg a trágyatárolók építésére is.
Az erre az évre vonatkozó konkrét kifizetési célszám tervezése jelenleg folyamatban van, erről a kormány fog dönteni, az szinte bizonyos, hogy igen ambíciózusak lesznek a tervek. A Vidékfejlesztési Program esetében fontos hangsúlyozni a specialitásokat is, miszerint mintegy 400 milliárd forintot minimum 5 év alatt, évenkénti ütemezésben lehet csak kifizetni. Ide tartoznak pl. az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések, az ökológiai gazdálkodás támogatási összegei, az erdősítés támogatása stb. 
Emellett a kifizetéseket befolyásolhatja, hogy a bankgarancia jelenleg drágább, mint a banki hitel. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy a gazdálkodók inkább hitelből valósítják majd meg beruházásaikat és nem igényelnek akkora mértékű előleget, hiszen annak a bankgarancia feltétele. Azon dolgozunk, hogy olcsóbb lehessen a bankgarancia, és ezáltal igényeljék minél többen az előleg-kifizetést.


– Milyen előrelépések történtek a kifizető ügynökség átalakításával kapcsolatban?
– Az MVH megszűnése után a budapesti központ a Magyar Államkincstárhoz került általános jogutódlással. A kormány döntése szerint az MVH 19 megyei kirendeltsége pedig jogutódlással a megyei kormányhivatalokba olvadt be. A hivatal integrálódása eddig zökkenőmentesen zajlott. A munkavégzés helyszíne – a debreceni kirendeltség kivételével – nem változott, valamint a kirendeltségeken folyó ügyintézés a korábban megszokott módon folyik. Az Államkincstár 2016. december 27-én megkapta a kifizetések lebonyolításához szükséges feltételes akkreditációt, a végleges akkreditációt 2017. október 15-ig kell megszereznie. Az ezzel kapcsolatos eljárás folyamatban van és a tervezetteknek megfelelően halad. Remélem, hogy a kifizető ügynökség vezetőjét haladéktalanul kinevezi a Nemzetgazdasági Minisztérium annak érdekében, hogy zavartalan legyen a Vidékfejlesztési Program végrehajtása.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

5 millió hektárra, 175 ezren igényeltek támogatást

2016. május 26. 08:50
Idén 32 jogcímen lehetett támogatást igényelni az egységes kérelem keretében.

Megjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek

2020. június 24. 11:20
A kormány 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca részére a Gazdaságvédelmi Alapból. Az átmeneti támogatás részletszabályai szerint ezt az összeget a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és élelmiszeripari vállalkozások használhatják fel a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére – közölte Nagy István agrárminiszter.