Minimálbér-emelés: a cégek legalább 8 százalékos járulékcsökkentést kérnek

2021. szeptember 29. 08:06
A kormány a 200 ezer forintos minimálbérrel ellentétben a garantált bérminimum kérdését nem bocsátotta nemzeti konzultációra
Minimálbér-emelés: a cégek legalább 8 százalékos járulékcsökkentést kérnek

Ismét tárgyaltak a jövő évi minimálbérről, de még nincs megállapodás. Az összeg lényegében eldőlt, a munkaadóknak nyújtott kompenzáció még nyitott kérdés – írja a Népszava.

Másodszor is tárgyalóasztalhoz ültek kedden a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek, illetve a kormány a jövő évi minimálbér ügyében. A fő kérdés ugyan lényegében eldőlt, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten már közösségi oldalára is kiposztolta, hogy január 1-jétől bruttó 200 ezer forintra emelkedik a most 167 400 forintos legkisebb kötelező bért.

Az azonban még kérdés: milyen kompenzációt, azaz mekkora járulékcsökkentést kapnak ezért cserébe a munkáltatók. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a napokban felmérte tagszervezetei körében az igényeket. Az előzetes eredmények alapján a vállalatok 60 százaléka legalább 8 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést látna szükségeshez a minimálbér 20 százalékos emeléséhez – mondta el lapunknak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén azonban egyelőre nem hangzottak el konkrét számok sem a kormány, sem a munkáltatói oldal részéről.

 Az MGYOSZ jövő héten alakítja ki szervezeti álláspontját a kérdésben, így a „számháború” is csak a VKF következő, várhatóan két hét múlva összehívott ülésén kezdődhet el – fogalmazott Rolek Ferenc. A kormány részéről ugyanakkor „van ígéret” a kompenzációra, egy általános járulékcsökkentésre – hangsúlyozta Rolek Ferenc, aki optimista a megállapodást illetően. Szerinte erre novemberig sor kerülhet. Megjegyezte: megfelelő mértékű kompenzáció nélkül a munkáltatók nem fogják tudni aláírni a megállapodást. Ebben az esetben is 200 ezer forintra nőhet persze január 1-jétől a minimálbér, hiszen ha a VKF-en a három oldal nem tud megállapodni, akkor a kormány dönt a jövő évi legkisebb bérek összegéről.

Orbán Viktor még a nyáron dobta be a 200 ezer forintos minimálbér ötletét, és ekkor arról is beszélt: ha ezt az összeget „rázúdítanák” a magyar kis és közepes vállalkozásokra (kkv), akkor azok tönkre mennek, ezért az őket terhelő adókat csökkenteni kell. Nemrégiben Varga Mihály pénzügyminiszter szintén kijelentette: a magasabb minimálbér kifizetésében segíteni kell a kkv-kat, ezért vizsgálják a kompenzáció lehetőségeit. A jövő évi adótörvényekben mindenesetre egyelőre nincs szó semmi ilyesmiről.

 Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó viszont arról értekezett egy véleménycikkben, hogy 5 százaléknál „talán egy kisebb kompenzáció indokolt”. Szintén nyitott kérdés a szakképzetteknek kötelezően megfizetendő legkisebb bér emelésének mértéke. A munkáltatók már az első tárgyaláson felvetették: a jelenleg bruttó 219 ezer forintos garantált bérminimumot csak két lépésben emelnék. A keddi ülésen is jelezték: a garantált bérminimum érinti a leginkább a cégeket, hiszen azt több dolgozó kapja, mint a minimálbért, ezért azt vagy kisebb arányban, vagy több lépcsőben kellene emelni. A szakszervezetek ezt nem támogatják.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a garantált bérminimumot a minimálbérrel azonos mértékben és időben kell emelni, különben bérfeszültséget szül a dolgozók között.

A kormány a 200 ezer forintos minimálbérrel ellentétben a garantált bérminimum kérdését nem bocsátotta nemzeti konzultációra. Az utóbbi hetek kormányzati nyilatkozatai alapján azonban várhatóan ennek összege is januártól emelkedik majd 20 százalékkal. A miniszterelnök főtanácsadója szerint ugyanis valójában annak lenne munkaerőpiaci hatása jövőre, ha a garantált bérminimum 260 ezer forintra nőne, hiszen a minimálbér-emelés egyre kevesebb embert érint.

A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése szerint jelenleg mintegy egymillió dolgozó keres minimálbér vagy garantált bérminimum körüli összegeket: 80-85 százalékuk a hazai tulajdonban lévő kkv-knál dolgozik. Közel másfélszer annyian kapják viszont a garantált bérminimumot, mint a minimálbért: tavaly a munkavállalók mintegy 9 százaléka keresett a minimálbér körül, 13 százaléka pedig garantált bérminimumot vihetett haza. Gulyás Gergely miniszter pedig arról beszélt nemrégiben, hogy ha a minimálbér nő, hasonló arányban kell a garantált bérminimumnak is emelkednie.  

Az szja-mentesség többet érne

Nem csak a munkáltatói, hanem a munkavállalói terhek csökkentésével is el lehetne érni, hogy több maradjon a legkisebb keresetűek zsebében. Az MSZP még tavasszal nyújtott be egy olyan törvényjavaslatot, amely személyi jövedelemadó-mentessé tette volna a minimálbért. Ezt már a gazdasági bizottságban elgáncsolta a fideszes többség, így az elképzelés nem kerülhetett a Parlament plenáris ülése elé. Pedig ez havi 25 ezer forint pluszt jelentett volna nettóban a minimálbéreseknek, ennyi ugyanis a mostani, 167 400 forintos bruttó összeg szja-ja. A kormány elképzelése, a bruttó 200 ezer forintos minimálbér viszont csupán 21 679 forint pluszt jelent a legkisebb keresetűeknek. Az MSZP javaslata alapján 136 431, a kormány elképzelése szerint 133 ezer forint maradna a zsebekben. Igaz, a költségvetésnek az a jó, ha marad az szja, és nőnek a bruttó keresetek, hiszen akkor több adóbevétel keletkezik.

Forrás: Népszava www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Harmadával ér többet a minimálbér, mint tíz éve

2021. szeptember 29. 08:25
Ugyan emelkedett a minimálbér reálértéken, euróban számolva már kevésbé rózsás a helyzet. Jövőre azonban újabb lendületet vehet a bérfelzárkózás.

A bértámogatás a munkahelyek megőrzésének eszköze

2020. május 05. 09:13
A 2020. május 4-én ülést tartott – videókonferencia keretében – a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A LIGA Szakszervezetek jelezte, hogy a bértámogatást igénylő vállalatok száma várhatóan növekedni fog, a szakszervezetek pedig kulcsszerepet vállalhatnak a vállalatok tájékoztatásában.