Információink szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részvételével tartják meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki (nov.9.) fordulóját, ahol ismét a jövő évi minimálbér mértékéről és annak decemberre történő előrehozásáról tárgyalnak a felek. Mivel általában államtitkári szinten van képviselve a kormányzat ezeken az egyeztetéseken, a miniszter jelenléte arra utal, hogy nagyon közel lehet a megegyezés a szakszervezetek és a munkaadók között, annak ellenére, hogy egyébként mindkét oldalon van olyan szereplő, aki ódzkodik a megállapodás aláírásától. 

 

Az eddigi egyeztetéseken a minimálbér esetében 15, a garantált bérminimum esetében pedig 10 százalékos emelésre vonatkozó javaslatok hangzottak el, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint azonban legalább 15 százalékos garantált bérminimum-emelésre lenne szükség, a 10 százalékos emelés tervét nem tartja elfogadhatónak. Ráadásul a konföderáció a szakmunkás-minimálbér megszüntetését sem támogatja. Ugyanakkor egyáltalán nem előzmény nélküli, ha a MASZSZ nem írja alá a megállapodást, erre korábban nemegyszer volt példa.

 

A vállalkozói oldalon a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ragaszkodik leginkább ahhoz, hogy meg kell várni a harmadik negyedéves GDP-adatokat, és azok alapján kell dönteni a jövő évi mértékekről. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke lapunknak ennek kapcsán korábban úgy nyilatkozott, ha idén recesszióba kerül a magyar gazdaság, akkor „az felülírja az eddigi tárgyalásokat is”.

 

Ezzel együtt úgy tudjuk, nem zárható ki, hogy akár már holnap, csütörtökön aláírják a megállapodást a felek.

 

Mindez azért is lenne sietős a vállalkozóknak, mert a megállapodás részeként már decemberben az emelt összegű minimálbért kaphatnák meg a munkavállalók. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy hete az M1 csatornán beszélt először arról, hogy a kormány nem támogatja az egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás ötletét, mivel az a legkevésbé a leginkább rászorulókon segítene. Az államtitkár szerint a kormány számára is elfogadható forgatókönyv lenne.

 

2027-re összezárulhat a minimálbér és a garantált bérminimum

Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott, arról is döntöttek, hogy 2027-ig fokozatosan összezáródik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, továbbá ez idő alatt kidolgozzák az ágazati bértarifarendszert.

 

Az emelésre már csak azért is szükség van, mert a szomszédos országokban jelentős mértékben emelkedett a minimálbér, Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot a legkisebb kötelező munkabér összege. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar minimálbér esetében igencsak torzítanak az adatok, a minimálbért mindössze 250 ezren kapják, miközben a garantált bérminimumot mintegy 700 ezren, ez utóbbinak az összege pedig már idén elérte a 300 ezret. Ezt a visszásságot küszöbölné ki a szakszervezetek javaslata a két bérelem összevonásárval, amivel 2027-re megszűnhet a garantált bérminimum, helyét pedig az ágazati tarifarendszer váltaná ki.

 

Ennyi lehet a minimálbér nettója 2024-ben

Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre emelkedne. Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezerre ugorhatna 2023. december elsejével.

 

forrás: vg.hu