A helyzetet részben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), részben pedig a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendezik. Az Mt. a munkáltató és munkavállaló egymás közötti helyzetét, felelősségi viszonyainak szabályait rögzíti, a Ptk. pedig harmadik fél irányába tartalmaz szabályozást.

A Ptk. 6:540. paragrafusa (felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért)

(1) bekezdése szerint ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.

A felelősség az alkalmazottnak a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben kifejtett tevékenységén alapul, amely fennáll minden olyan esetben, amikor az alkalmazott a munkavégzése folytán, a munkáltató által biztosított lehetőségek révén kerül olyan helyzetbe, hogy kárt okozzon (BDT2008. 1745.).

Szakértőnk nem talált a konkrét kérdésre irányuló, közzétett jogesetet. A szabályokat értelmezve viszont úgy véli, hogy pusztán a költségtérítés nem hozza létre a felelősséghez megkívánt kapcsolatot a munkáltató és a munkavállaló között. Más lenne a helyzet, ha a gépjárművet is a munkáltató biztosítaná.

Érdekes kérdés, ami a gépjármű cég előtt parkolását érinti. A cascós kárrendezést követően romlik a munkavállaló biztosítási besorolása, így kár éri. A kérdés az, hogy a munkáltató ezért a kárért felelős-e? Mivel nem harmadik személlyel szemben kell vizsgálni a felelősséget, az Mt. szabályai irányadók.

A törvény 166. paragrafusának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

A (2) bekezdés szerint mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

A 167. paragrafus (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. A (2) bekezdés szerint nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A (3) bekezdés pedig pedig arról rendelkezik, hogy a bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

A 168. paragrafus (1) bekezdése szerint a munkáltatót a 166-167. paragrafusokban foglaltak szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

A (2) bekezdés szerint a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

A fentiek alapján a munkáltatónak kell megtérítenie az abból eredő kárt, hogy a parkolót nem tartotta megfelelően karban. A jégeső ugyanakkor olyan kár, amelyre a munkáltató ellenőrzési köre nem terjed ki. Nincs olyan követelmény, hogy minden munkahelyhez fedett parkolót szükséges kiépíteni.

www.adozona.hu