Munkavédelmi járőrök

2020. szeptember 25. 09:00
A cégek különbözőképpen kezelik a járvány második hullámát, közvetlen elbocsátásokról nem szólnak a hírek, azonban az átszervezések és a munkarendek megváltoztatása feszült helyzeteket okoz a munka világában. Regionális körkép.
Munkavédelmi járőrök

Szakszervezeti vezetőket, regionális referenseket kérdeztünk arról, hogyan látják, mennyire felkészültek a munkáltatók a járvány második hulláma elleni védekezésben, és kértük, mondják el, a munkavállalók milyen problémákkal szembesülnek a napi munkájuk során.

 

Bognár Ferenc, a LIGA Szakszervezetek közép-dunántúli regionális referense elmondja, a környék egyik legnagyobb iparvállalata felkészült a fertőzés második hullámára, a gyárba belépőknél - az ÁNTSZ által kiadott protokollnak megfelelően - hőmérsékletet mérnek, külső vendéget nem fogadnak. A gyártó sorokon plexi falakat emeltek, amely hatékonyan véd a vírus ellen, és azokon a helyszíneken, ahol a munkafolyamatokból adódóan nem lehet másfél méter távolságot tartani, kötelező a maszk használata. Külön protokoll vonatkozik a folyosókra, étkezési helyiségekre, és a dolgozók utaztatásának során is kötelező maszkot hordani. A cégnek ezen felül munkavédelmi járőrei vannak, akik rendszeresen ellenőrzik a szabályok betartását. Ugyanakkor a környék másik nagy munkáltatójától éppen most érkezett egy levél, amelyben a vezetés ígéretet tesz, hogy szeptember 28-tól bevezeti a testhőmérséklet mérést. A vállalat hiányolja, hogy a NAIH részéről nem jött ki olyan állásfoglalás, amely a korábbi mérési gyakorlatot lehetővé tenné, ezért – az adatvédelmi aggályokat is figyelembe véve - úgynevezett mérési pontokat fognak felállítani. Ugyanakkor rejtély, hogy eddig miért nem intézkedtek.

- Az információim szerint a közepes és kis munkáltatók jól reagálnak a járványra, és azt sem lehet egyértelműen mondani, hogy elbocsátások várhatók – folytatja Bognár. – Helyesebb, ha azt mondjuk, hogy strukturális átalakítás zajlik. Egyrészt, ha a kiszolgáló személyzet kétszer akkora termelésre lett berendezkedve, akkor ez hosszú távon nem tartható fenn, másrészt ha a gyártó sorokról esetlegesen kiesnek munkavállalók azokat azonnal pótolni kell, hiszen például az autóipari beszállítók nem kockáztathatnak, a termékeket időben kell leadniuk. Így megjelentek az álláshirdetések is.

A munkáltatók általában egyeztetnek, az egyeztetések folyamatosak, legutóbb másfél órát egyeztettek az egyik nagy vállalat HR vezetőjével. Bognár Ferenc hozzáteszi, olyan tapasztalatuk is van, hogy egy szakszervezeti tájékoztatás-kérésre két hét múlva válaszolt a munkáltató. Ez azért sincs rendben, mert a COVID 19 első hulláma során ezekben a cégekben nem volt fertőzött, most viszont a vállalatok nagy részénél néhány fertőzöttet már azonosítottak.

 

 

Kerekes Edit dél-dunántúli regionális referens nem érzékel nagy változásokat a járvány második hullámának bejelentése óta a munka világában. Úgy látja, a járvány első hullámához képest kevésbé drasztikusak az intézkedések, sok cég alkalmazza a home office, az otthoni munkavégzés intézményét. A régió egy energetikai vállalatánál, azért, hogy a dolgozók közötti biztonságos távolságot meg tudja tartani, a munkavállalók felét az egyik héten rendeli be, a többieket a másik héten. (Ezeket a munkavállalókat az első hullám alatt hazaküldték.) A másik energetikai vállalatnál még az első hullámban benti alvásra alkalmas helyiségeket alakítottak ki, ezeket tervezik felhasználni, ha a műszakokban nem tudnak elég munkaerőt biztosítani a folyamatos működéshez.

– Úgy látom – folytatja a regionális referens –, hogy a munkáltatók felhasználják az első hullám tapasztalatait: preventív intézkedéseket hoztak, rendszeresen szűrnek, nincs az a kapkodás, amit korábban tapasztaltunk. Betartják és betartatják az ÁNTSZ protokollt, például ügyelnek arra, hányan lehetnek egy helyiségben, ki vannak-e téve a tájékoztató táblák, használják-e a dolgozók a maszkot.

Kerekes Edit hozzáteszi, a termelés-visszafogással kapcsolatos létszámleépítéseket monitorozzák, azonban egyelőre nincs ilyenről tudomásuk. Mint mondja, állandó kapcsolatban vannak nem csak a munkavállalókkal, de a munkáltatókkal is. A munkáltatók részéről egyelőre még szándék szintjén sincsenek leépítési elképzelések, ugyanakkor a turizmus-vendéglátás iparágban előállhat egy ilyen helyzet. Az első hullám során volt olyan kellemetlen tapasztalat, hogy a dolgozóknak olyan munkaszerződés-módosítást kínáltak fel, hogy vagy tényleges bérfizetés nélkül otthon maradnak és a munkáltató fizeti a járulékokat, vagy elbocsátják őket. A szakszervezet figyel a létszámcsökkentési jelzésekre és minden a munkaszerződéseket érintő megszorító intézkedésre, teszi hozzá a regionális referens.

 

 

Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnökének véleménye szerint a VKDSZSZ tagszervezeteinél gondot okoz a munkáltató által elrendelt eltérő munkarend eredményeként létrejött jövedelemcsökkenés. Tudni kell, hogy az Alföldvíznél korábban a szakszervezet állásidőről szóló megállapodást kötött, amelyben a munkáltató vállalta, hogy az állásidőre 75 százalékos bért fizet. Most pedig a munkáltató megváltoztatta a munkarendet, és ennek azt a részét, amikor a munkavállaló nem végez munkát, állásidőnek minősítette: így a munkavállalóknak jövedelemcsökkenést kell elszenvedniük. Véleményünk szerint az állásidőről szóló megállapodás arra az esetre szól, ha a dolgozó nem tud munkát végezni, például otthon kell maradnia a gyerekkel, és nem arra az esetre, hogy a munkáltató az egyoldalúan átalakított munkarend egy részét így számolja el!

A Fejérvíznél is eltérő munkarendeket alakított ki a munkáltató, itt ennek következtében a munkavállalók nem kapják meg a készenléti /ügyeleti pótlékaikat. Itt is a kollektív szerződésben aláírt megállapodás született a munkarendről, de a munkáltató úgy gondolja, hogy a pandémiára tekintettel ezt egyoldalúan megváltoztathatja.

A szakszervezet szerint a munkáltatók így valójában bért takarítanak meg. Ilyen egyoldalú intézkedésekre lehetőséget a munkáltatóknak a veszélyhelyzet alatt hatályban volt rendeletek biztosítottak, azonban ezek a rendelkezések már hatálytalanok, ezt azonban sok munkáltató úgy tűnik, nem veszi tudomásul.

 

 

 

Dudás Roland, a LIGA észak-magyarországi regionális referense elmondja, hogy abból a szempontból nem érződik a második hullám, hogy a termelés folyamatos, nincs alapanyaghiány, vagy egyéb, gyártást nehezítő tényezők. A munkáltatók kötelezővé tették minden gyárban a maszkhasználatot. A maszkokat a munkáltató biztosítja, ugyanakkor sok helyen a maszkok nem szabványosak. Ahol magas a hőmérséklet és páratartalom, ez problémákat okoz a munkavállalóknak. Mindenhol ki van téve a fertőtlenítő, ám több vállalatnál csak ajánlás, hogy használni is kell.

A régióban nem tapasztalható fizetéscsökkentés, ugyanakkor az első hullámnál egy-egy cégnél egyoldalúan elrendelt 14-15 hónapos munkaidőkeret még most is tart. Dudás Roland hozzáteszi, van munkaerő-felvétel is, ugyan sok esetben a munkáltatók azokat veszik fel, akiket az első hullámban elküldtek, nem egyszer rosszabb munkafeltételekkel, mint amit korábban sikerült elérni. Gyakori, hogy az új munkavállalókat munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül alkalmazzák. „Én úgy látom, hogy korábban a saját állományú munkavállalók felvétele volt a prioritás, ma viszont a kölcsönzött munkaerő toborzása. Talán a cégek így készülnek a második hullámra, mert így könnyebben tudnak elbocsátani, ha a körülmények ezt kívánják.”

 
liganet.hu

 

Kapcsolódó cikkek

Elindult a Biztonság Hete tematikus programhét

2019. szeptember 25. 07:47
A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása
Biztonság Hete nyitórendezvény
2019. szeptember 23.