Nagy a kereslet a minőségi zöldborsó iránt

2023. július 14. 11:33
Magyarország az unió harmadik legnagyobb borsótermelője, hektáronként egymillió forint feletti árbevételre lehet számítani idén belőle, azátlagtermés pedigöt-hat tonna lehet hektáronként.A zöldborsó és a csemegekukorica két, egymástól elválaszthatatlan növény: nem csak a hazai feldolgozóipar támaszkodik rá alapjaiban, hanem ez a két kultúra adja a zöldség termőterületünk kétharmadát, illetve a hűtő- és konzervipar felvásárlásának és késztermék kibocsátásának a nyolcvan százalékát.
Nagy a kereslet a minőségi zöldborsó iránt
Az Agrárközgazdasági Kutató Intézet legfrissebb jelentése szerint az év első három hónapjában negyedével kevesebbet tudtunk eladni mind konzerv, mind fagyasztott borsóból a külpiacokon. Az sem lenne baj, ha idén kevesebb lenne a zöldborsó, de az időjárás eddig kegyes volt, már csak az esők szólhatnak bele a betakarításba. Magyarországon a borsó össztermése annak ellenére tartja a 90 ezer tonna körüli szintet (a tavalyi évet leszámítva), hogy 2016 óta több mint harmadával csökkent a növény betakarított területe. Idén bő 15 ezer hektáron került földbe a mag
 
A Talentis Agro Zrt. hidasháti gazdaságában 225 hektáron termelnek zöldborsót, az értékesítéssel idén nem lesznek gondok, ráadásul támaszkodhatnak komoly megrendelőikre, az Agrosprint Zrt-re és a Kecskeméti Konzervgyárra. Ezeknek az eredményeknek az ismeretében van mire büszkének lenni és tovább erősíteni a pozíciókat, ugyanis tavaly kifejezetten rossz évet zárt a termesztők egy része. Csak azok lehettek elégedettek, akik a szárazság ellen öntözéssel védekeztek. Az idén nyolcvan éves múltra visszatekintő Kecskeméti Zöldség Kuktató Intézetvezetője szerint azért is ragaszkodnak a termelők a zöldborsóhoz, mert a csemegekukorica előveteménye, így egyetlen szezonban két növényből lehet bevételt remélni. 
 
Laczkó Róbert vezérigazgató hozzáteszi: az elmúlt egy évtizedben csökkent a vetésterülete – jelenleg tehát 15 ezer hektárra tehető –, viszont a feldolgozóipar támaszkodik a zöldborsóra, amelyből fagyasztott termék és konzerv készül. Az egyik ilyen meghatározó támasz ezen a termékpályán a Talentis Agro Zrt., amely az élelmiszeriparnak zöldborsót termeszt, a holding paradicsomjának stabil felvásárlója a feldolgozóipar, de keresett a zöldbab és csemegekukoricája. Zimmermann István igazgatósági tag mindezt úgy összegezte, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés felé sikeresen nyitott a Talentis Agro, amely öntözött körülmények között termel hibridkukorica vetőmagot, zöldborsót, borsóvetőmagot, csemegekukoricát, valamint zöldbabot és paradicsomot is. A szép eredményeknek köszönhetően növekedett a termőterület és ma már hatszáz hektáron folyik ezeknek a zöldségféléknek a nevelése.
Az adatokból is kiderül, hogy mennyire fontos a mesterséges vízellátás: a zöldborsó és a zöldbab hét tonna feletti termésátlagot produkálhat hektáronként, míg a paradicsom száz tonnát, de a borsóvetőmag három tonnája is büszkeségre adhat okot. Ezekkel a termésekkel elégedett a holding vezetése, mert a feldolgozó- és hűtőiparnak megtermeli a szükséges és elvárt mennyiséget. Tegyük hozzá, hogy öntözött körülmények között lehetségesek a fenti termésátlagok. A hazai termőterületek egyébként kimondottan alkalmasak arra, hogy valódi szemléletváltozás történjen, mert megfelelő vízbázis nélkül a jövőben nincs termésbiztonság.
 
Ezt erősítette meg Laczkó Róbert ZKI vezérigazgató is, aki szerint idehaza nem csak meghatározó, hanem népszerű növény marad a zöldborsó mind a házi kertekben, mind pedig a feldolgozó iparban. A ZKI nyolcévtizedes nemesítése lefedi a teljes érési ciklust a korai, közép korai és a kései zöldborsó fajtákkal, illetve a jó termőképesség mellett a betegséggel szembeni ellenállóságra is felhívná a figyelmet. -Nem csak Magyarországon vagyunk jelen a vetésterületek jelentős részén, hanem 12 országba exportáljuk a fajtáink vetőmagját. Elődeink már korán felismerték azt, hogy egyetlen országra, vagy egy szűk piacra nem éri meg a nemesítés, mert nem térül meg a befektetés, viszont ha egy magyar nemesítésű fajta a világ számos pontján megjelenik, akkor az a magyar agrárinnovációnak az elismertségét is jelenti és növeli a hazai agrárium jó hírét. Habár az ország külkereskedelmi mérlegének alakításában egy apró cégként vagyunk jelen, de az árbevételünk nagyobb része a külföldi piacokról realizálódik. Ezért minden országban fontos, hogy legyenek ilyen cégek, amelyek a hazai termékeket a külföldi piacon értékesítik -tette hozzá Laczkó Róbert.
 
„A csemegekukoricához és zöldborsóhoz kapcsolódó, termeléshez kötött támogatás éves forráskerete jelentősen, 11 millióról 15,6 millió euróra nőtt, így a hektáronkénti többlettámogatás idén elérheti a 326 eurót”.
 
A zöldborsó azok közé a növények közé tartozik, amelyeket eddig nem termesztett a Talentis Agro Cégcsoport, hiszen a palettán csak a különböző kalászos gabonák, a kukorica és az olajos növények – repce és napraforgó – voltak. Noha az intenzívebb körülmények és az öntözési lehetőségek több energiával és munkával járnak, de több jövedelem származik belőlük, mint a kalászosokból. Zimmermann István szerint ezért is kellett nyitni az egyéb kultúrák felé – nem csak az ukrán gabona piaci zavarai miatt, hanem az öntözés adta termésbiztonság miatt is. A szántóföldi zöldségtermesztés komoly felvevőpiaca maradhat ezért az élelmiszeripar, azon belül is a hűtő- és konzervipar. A holding adatai is alátámasztják ezt: hatvan hektáron nevelnek paradicsomot és zöldbabot, majdnem háromszáz hektáron zöldborsót, csemegekukoricát pedig négyszáz hektáron.
 
forrás: novenyvedoszer.hu

Kapcsolódó cikkek

Magyar szarvasgombás libamáj a leginnovatívabb termékek között a dubaji kiállításon

2024. február 19. 16:34
Az Agrármarketing Centrum közösségi standján 23 kiállító mutatkozott be.
 
Huszonhárom kiállítóval, 168 négyzetméteren jelenik meg az Agrármarketing Centrum közösségi standja a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán, a dubaji Gulfood-on – írja sajtóközleményében a szervezet.

Kenyából érkezik a legtöbb bazsalikom

2023. augusztus 15. 15:34
Meglepő hírről számolt be a freshplaza.de hírportál, miszerint jelenleg az európai piacra kerülő bazsalikomnak mintegy 80%-a Kenyából származik. Hűtött légi szállítással fél napon belül ér a termék az öreg kontinensre.