Nagy Istvánt kérdeztük a szántásról és hogy milyen jövő vár a kis- és közepes gazdaságokra

2023. október 17. 16:20
A miniszteri interjúban az is szóba került, hogy milyen változásokra lenne szükség a vetésszerkezetben.
 
Az utóbbi egy év arról szólt az agráriumban, hogy minden, amit eddig biztosra vettünk, megkérdőjelezhető. A kukoricatermesztés sikere tavaly leginkább a szerencsén múlott, az inputanyagárak olyan mértékben ingadoznak, hogy ember legyen a talpán, aki tervezni tud. A terményárak miatt pedig a legnagyobb igyekezet ellenére is alig volt olyan növény 2023-ban, amit jövedelmezően lehetett termeszteni.
Nagy Istvánt kérdeztük a szántásról és hogy milyen jövő vár a kis- és közepes gazdaságokra
Mindezek fényében arra voltunk kíváncsiak, hogy az agrártárca hogyan viszonyul a kihívásokhoz, milyen következtetéseket lehet levonni, amelyek segíthetik a gazdákat a továbblépésben.
 
Agroinform: A jelenlegi helyzet (értékesítési problémák, időjárási körülmények) változást diktál a vetésszerkezetben. Ön szerint mit kellene termeszteni búza és kukorica helyett?
 
Nagy István: Az Európába vámmentesen érkező ukrán gabona okozta piaci változások, a tavalyi történelmi léptékű aszály és a hőstresszes időszakok következményei egyszerre jelentenek nyomást a Magyarországon kialakult szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetére. Mindemellett az elhúzódó háború és a szankciók okozta gazdasági nehézségek is komoly terheket jelentenek a gazdálkodóknak.
 
Nagy István: intenzívebb közös gondolkodásra van szükség a szakmában a lehetséges alkalmazkodási stratégiákról – Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
 
Érezhető, hogy a gazdálkodók jelentős része elbizonytalanodott, hogyan érdemes reagálni, hiszen az elmúlt évtizedekben kialakítottak egy termelési struktúrát, amelyhez rendelkeznek az ahhoz kapcsolódó technológiával, szaporítóanyaggal, szakmai ismeretekkel és eddig működő értékesítési csatornákkal.
 
Megindult ugyan, de éppen ezért sokkal intenzívebb közös gondolkodásra van szükség a szakmában a lehetséges alkalmazkodási stratégiákról.
 
Ezek között ott van a hatékonyságjavítás, az alacsonyabb inputköltséggel járó kevéssé intenzív termesztés technológiák alkalmazása vagy a közös inputanyag-beszerzés kialakítása.
 
A termelési szerkezet differenciálásán belül lehetséges
 
az egy hektáron nagyobb hozzáadott értéket termelő kultúrák mértének növelése (szántóföldi zöldség kultúrák, vetőmag, gyógyászati alapanyag termelés),
a saját feldolgozás vagy felhasználás megteremtése,
a tömegárun belül speciálisabb fajták termesztése (pl. az egészséges táplálkozásban növekvő felhasználású magasabb fehérje- vagy rosttartalmú, alacsony gluténtartalmú gabonák termesztése vagy más takarmány- és ipari feldolgozásra speciálisan nemesített fajták termesztése)
vagy éppen az ökológiai gazdálkodásra átállás.
 
Az Agrárminisztérium, ahogy eddig, úgy a jövőben is a gazdák mellett áll, ezért figyelemmel kíséri és támogatja a szakmai párbeszédet, de a vetésszerkezet átalakításáról a végén a gazdálkodóknak kell meghozniuk a gazdaságossági tényezőket, szakmai hátteret, valamint a piaci és támogatási lehetőségeket is figyelembe vevő döntéseket.
 
A KSH legfrissebb felmérése szerint 19 százalékkal csökkent a gazdaságok száma 2020 óta, nőttek a birtokméretek. A kisebb gazdaságok számára egyre nehezebb a jövedelmezőség fenntartása. A folyamat ellen szándékoznak-e fellépni és milyen eszközökkel?
 
A gazdaságok számának több évtizede tartó csökkenése egy Európa-szerte megfigyelhető, demográfiai okokkal, az életmód és a munkavégzéssel szemben támasztott igények jelentős változásával magyarázható természetes folyamat. Uniós szinten 2010 és 2020 között – egyelőre eddig állnak rendelkezésre uniószintű adatok – 25 százalékkal csökkent a gazdaságok száma. Továbbá a gazdaságszám csökkenése természetes következménye annak, hogy a rendszerváltás után, elsősorban a kárpótlás folyamatainak következményeképpen százezres nagyságrendben jöttek létre olyan önellátó vagy kiegészítő jövedelem érdekében másodállásban vitt gazdaságok, amelyeket a következő generációk nem kívánnak folytatni.
 
Fontos kiemelni, hogy
 
a kisebb, elsősorban önellátásra termelő és a nagygazdaságok visszaszorulása mellett folyamatosan emelkedik a kis és közepes gazdaságok száma és gazdasági jelentősége.
 
Jól illusztrálja mindezt, hogy 2020 és 2023 között a mezőgazdasági területet nem használó gazdaságok száma 40 százalékkal, a legfeljebb egy hektáros területet művelők száma a felére csökkent, de 11 százalékos visszaesés volt megfigyelhető az 1 és 5 hektár közötti gazdaságok esetében is. Ezzel szemben a 10 és 1000 hektár közötti kategóriák mindegyikében növekedett a gazdaságszám és a használt mezőgazdasági területet is. A legjelentősebb növekedés a 100 és 200 hektár közötti kategóriában figyelhető meg, ahol mind a gazdaságszám, mind a terület nagysága 19%-kal több lett 2020-hoz viszonyítva. A nagygazdaságok visszaszorulása is tetten érhető, az 1000 hektárnál nagyobb területet használó gazdaságok száma és az általuk használt terület is 20 százalékkal csökkent három év alatt.
 
Az Agrárminisztérium több intézkedéssel is hozzájárul a kisebb üzemméretű (de már árutermelőnek tekinthető) gazdaságok pénzügyi stabilitásához és fejlődéséhez. A 2023-ban bevezetett újraelosztó támogatás segíti a források átcsoportosítását a kis- és közepes gazdaságok irányába, az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatása révén.
 
A Vidékfejlesztési Programban (VP) a korábbi időszakhoz képest már jelentősen eltérő támogatási rendszert alkalmaztunk a fiatal mezőgazdasági termelők esetében. Egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszert működtettünk, amely teljesíti azt a célt, hogy fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek számára lehetőséget biztosítson új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására, ezáltal elősegítve a mezőgazdasági termelők generációváltását.
 
A VP külön Fiatal Gazda Tematikus Alprogrammal segítette a fiatal mezőgazdasági termelőket.  Beruházási jellegű fejlesztések esetében a tervezetten 40-50 százalékos alaptámogatási intenzitás mellett 10 százalékpontos többlettámogatási intenzitásban részesültek a fiatal gazdálkodók. Ennek keretében idén augusztusig több mint 71 milliárd forint ítéltünk meg 2400 pályázó számára.
 
Az alprogram másik meghatározó intézkedése „A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása" című pályázat volt, amelynél újonnan létrehozott mezőgazdasági vállalkozás támogatására, az üzleti tervben vállalt, azzal szorosan összefüggő kötelezettségek teljesítésére volt elnyerhető 40 ezer eurónak megfelelő forrás a 18 és 40 év közötti, megfelelő szakmai ismerettel és szakmai gyakorlattal rendelkezők számára. Az Agrárminisztérium ennek keretében 1271 fiatal gazda kérelmét támogatta, csaknem 16 milliárd forint összegben.
 
A kisebb gazdaságokat érő nehézségek mellett szintén központi kérdés a különböző talajművelési módok megítélése. Ön betiltaná a szántást?
 
A nyilvános, konstruktív vita és párbeszéd nagyon fontos arról, hogyan lehet javítani a leromlott hazai talajállapotokat. Kormányzati oldalról inkább úgy fogalmaznék, hogy
 
ösztönözzük a forgatás nélküli talajművelést, a talajállapot javítását és a talaj vízmegtartó képességének növekedését eredményező talajművelési gyakorlatokat.
 
Ezen felül a tájléptékű vízmegtartás eszközeit is támogatjuk. Ilyen pl. a kis vizes élőhelyek fenntartása, vagy akár létesítése. Ezekre a célokra jelentős forrást biztosít az agrártámogatási rendszer, többek között az agro-ökológiai program (ahol külön választható gyakorlat a forgatás nélküli művelés) és az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. De említhető még a területalapú támogatások előfeltételét jelentő feltételrendszer is, amely az idei esztendőtől sokkal több talajállapot megőrzését, javítását célzó elemet tartalmaz. Sőt, magának az alaptámogatásra (BISS) jogosult területnek a fogalmát is újragondoltuk a korábbi időszakokhoz képest. Immár nem csak az effektíve művelt terület jogosult a támogatásra, hanem a mezőgazdasági üzem területébe ékelődő, kifejezetten agrár-környezeti funkciójú földrészletek is.
szántás
"A szántás anélkül is visszaszorulóban van, hogy azt külön tiltanánk vagy korlátoznánk"
 
Kétségtelen tény, hogy magának a szántásnak a megítélése jelentősen megváltozott a nemzetközi agrártudományos körökben. A vízmegtartás, a talajszerkezet és a talajélet megóvása mellett a szén-dioxid kibocsátás mérséklése is erőteljes szempontként sorakozik a hagyományos forgatásos talajműveléssel szemben. Ugyanakkor vannak olyan talajtípusok és évjáratok, amikor indokolt lehet a szántás.
 
Összegezve azt mondhatjuk, hogy a szántás anélkül is visszaszorulóban van, hogy azt külön tiltanánk vagy korlátoznánk.
 
Egyre több gazdálkodó ismeri fel az előnyét a talajtakarásos, forgatás nélküli, talajmegújító művelési rendszereknek és ebben ösztönözni kell őket, a többi gazdálkodó számára pedig meg kell mutatni ennek gyakorlati megvalósítási módjait, lehetséges előnyeit.
 
A gabona-felvásárlási árak esetében miért nem lehet meghúzni egy minimum határt?
 
Az egyes tagállamok nem állapíthatnak meg önállóan minimális felvásárlási árat a gabonákra. Az állami piaci beavatkozásra lényegében egyedül az EU-s szabályok szerint és keretek között működtetett intervenciós rendszer lenne használható. Ennek keretében a gabonákra vonatkozó intervenciós ár 101,31 euro/tonna, amely jelenleg is érvényben van.
 
A kormány azonban továbbra is a gazdák mellett áll, és az ukrán gabona ügyében is fellépett a gazdák érdekei mellett. Mint ismert nemzeti hatáskörben meghosszabbítottuk és kiterjesztettük az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. Az ukrán termékeknél sokszor nem követhető nyomon, hogy milyen vegyszereket használtak, vagy használtak-e genetikailag módosított alapanyagokat, mindemellett komoly piaci zavarokat okozott az Ukrajnával határos országokban, köztünk hazánkban is.
 
A termelői együttműködés még ma is nehezen kezelhető fogalom Magyarországon, de látható, hogy az öntözési közösségeknél elindult egy szerveződés. Mi kellene ahhoz, hogy tovább haladjon ez a folyamat, és a gyümölcstermesztésben is előnyöket érhessenek el ezzel a gazdák?
 
A magyar gazdák terményeikkel – még ha ezt néha kevéssé is érzékelik – a globális piacon versenyeznek, méghozzá multinacionális vállalatokkal, nyugat-európai gazdaszövetkezetekkel és hatalmas méretű ukrán területeken működő nemzetközi multikkal.
alma ládában
A magyar agrárium kisebb és közepes méretű szereplőinek közép- és hosszú távú megmaradásához nélkülözhetetlennek tűnik az együttműködés
 
Mindazon termények esetében, ahol tömegpiacra tömegterméket állít elő egy gazdálkodó, hatékonysága és eredményessége ezekkel a piaci szereplőkkel kerül az árakon keresztül összevetésre.
 
Szeretnénk ugyanakkor minél több gazdálkodó számára érthetővé tenni, hogy a tömegtermékeket előállító kis- és közepes mezőgazdasági termelőknek akkor van érdemi jövedelemtermelési és fejlődési lehetőség, ha együttműködésekbe szerveződve egyfajta virtuális nagygazdaságokként jelennek meg vagy a piaci értékesítésük stabilizálása érdekében vertikális integrációhoz csatlakoznak.
 
Jelenleg a mezőgazdasági termelés inputanyagárai (műtrágya, növényvédő szer, energia, valamint a finanszírozás költségei) drasztikusan emelkednek, miközben a politikai átrendeződések következtében a piacainkon megjelenő nagy mennyiségű termék a felvásárlási árakat lenyomja.
 
Az inputanyagok beszerzési és termékértékesítési feltételei akkor a legjobbak, ha a gazdák termelésüket összehangolják, a piacra jutás feltételeit közös fellépéssel teremtik meg. Soha nem volt még ilyen fontos az együttműködés, ezért az agrártárca – közösségi források felhasználásával – továbbra is támogatja a termelői szervezetek és termelői csoportok megalakulását és megerősödését. Az összefogásban rejlő közgazdasági lehetőségek ugyanolyan módon érvényesíthetők az öntözés szervezése, a gyümölcstermesztés vagy a méhészet, cukorrépa-termelés és tehenészet esetében is.
 
Az összefogás a gyakorlatban nagyobb és homogén árualapot, nagyobb volumenű beszerzések révén jobb beszerzési feltételek lehetőségét jelenti, amire önmagukban nincs esély.
 
A magyar agrárium kisebb és közepes méretű szereplői közép- és hosszú távú megmaradásához ez nélkülözhetetlennek tűnik. Ha nehéz is, de érdemes átlépni az évtizedes ellenálláson a szomszéd gazdálkodókkal való együttműködésben, vannak jó hazai példák is.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb terheket kapnak a nyakukba a gazdák?

2023. július 14. 12:08
Az EP elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított álláspontját, 30 százalékkal csökkenhet az EU élelmiszer-termelése, drasztikus élelmiszerár-emelkedés jöhet.
 
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított tárgyalási álláspontját, amelyben az EP-képviselők leszögezték: az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemhez elengedhetetlen az ökoszisztémák helyreállítása – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

A tél hírnöke – a csodálatos hósármány!

2022. december 05. 10:23
A hósármányt a tél hírnökének is szokták nevezni a Kárpát-medencében, mivel általában akkor tűnik fel ezen a területen, amikor már javában zajlik a tél, mostani cikkünkben ezt a csodálatos madarat mutatjuk be nektek!