Nagyot, de nem elég nagyot lépett a kormány a pedagógusbér-emeléssel

2024. január 08. 15:56
Január elsejétől emelkedett a pedagógusok fizetése, ezzel a kormány a tanároknak tett régi ígéretét teljesítette, még ha ezért nagy árat kért is a tanároktól. A pályakezdő tanárok alapfizetése bruttó 400 ezer forintról 528 ezer forintra emelkedett, egy kutatótanár pedig legalább 750 ezer forintot kereshet majd. 
Nagyot, de nem elég nagyot lépett a kormány a pedagógusbér-emeléssel

A kormány célja, hogy a pedagógusok fizetése az idén elérje a diplomás átlagbér 72 százalékát. Ehhez a Pedagógusok Szakszervezete szerint a mostani emelés még nem elég, de fontos első lépés. Az emeléssel a magyar tanárok bére valamivel megelőzi a szlovák kollégáikét, a román pedagógusok viszont még mindig többet keresnek.

Január elsején életbe lépett az úgynevezett státusztörvény, vagyis az, a tanárok életét számos ponton befolyásoló törvény, ami ellen tanárok és diákjaik tüntetésekkel, polgári engedetlenségekkel és egyéb akciókkal tiltakoztak az előző tanévben, és aminek kapcsán több tiltakozó tanár elvesztette az állását.

Nagyot, de nem elég nagyot lépett a kormány a pedagógusbér-emeléssel
A tiltakozó tanárok és diákok által bosszútörvénynek csúfolt jogszabály többek között megszünteti a tanárok közalkalmazotti jogviszonyát, lehetővé teszi, hogy a pedagógusokat bizonyos feltételek mellett más iskolákba vezényeljék át, a tanév meghosszabbításával még az eddiginél is jobban ellehetetleníti a tanárok tiltakozását, növeli az elrendelhető helyettesítéseket, lehetővé teszi, hogy rendkívüli hatállyal felmondjanak a tanároknak. Vagyis egy sor olyan változtatást vezet be, ami a tanárok életét megnehezíti vagy megnehezítheti, míg az őket ellenőrző hatalom számára megkönnyíti az engedetlenkedők kontrollját.
 
Emellett a Belügyminisztérium a tanárok teljesítménybérezését is bevezeti, friss hírek szerint 2025 őszétől jön differenciált bérezés, ennek értelmében lesznek olyanok is, akik kevesebb fizetést kapnak majd a korábbinál.
 
Mit kapnak a pedagógusok mindezért cserébe? Pénzt. Ez volt a kormány ajánlata, bérrendezés (uniós forrásokból), cserébe a sok kellemetlen változásért.
pedagógus-béremelés | hvg.hu
Hogy megéri-e mindez valamivel több pénzért, nem tudjuk, részben azért, mert még a tanárok sem tudják pontosan, mennyivel emelkedett a fizetésük, részben pedig azért, mert ez egy elképesztően szubjektív és bonyolult kérdés. Az elérhető információk alapján a béremelés valamelyest javította a pedagógusok mostanáig siralmas anyagi helyzetét más magyar értelmiségi csoportokhoz képest, és valamennyire a környező országokban tanító kollégáikhoz képest is. Ahhoz viszont még a mostani béremelés sem elég, hogy megoldja azokat az alapvető problémákat, amik miatt egyre kevésbé vonzó Magyarországon a tanári pályára lépni.
 
Mennyivel lett több?
A Belügyminisztérium, amely alá a 2022-es választás után besorolták a közoktatás területét, az év legvégén, december 29-én jelentette be, hogy a státusztörvény értelmében mennyivel emelkedik a pedagógusok fizetése január 1-jétől. E szerint újév napjától átlagosan 32,2 százalékkal nő a tanárok fizetése. A belügyi tárca csak azt adta meg közleményében, hogy a pedagóguséletpálya-modell egyes állomásain mekkora összegnél nem lehet kevesebb a tanárok bruttó alapfizetése. A tanári fizetés viszont ezen kívül még különböző pótlékokból és megbízási díjakból áll össze, így sok tanár majd csak a januári fizetését kézhez kapva tudhatja meg pontosan, hogy mennyivel emelkedett a fizetése.
 
Ráadásul, ahogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Telexnek elmondta, leginkább az intézményvezetőkön múlik, hogy melyik tanárnak mennyivel emelkedik a fizetése, mert
 
a januártól érvényes új rendszerrel eltörölték az eddig érvényes bértáblát, és az iskolaigazgatókra hagyják az emelés mértékének megállapítását.
 
Totyik szerint a kormány azt ígérte, hogy januárra a decemberi bértömeg 132 százalékát biztosítják az intézményvezetőknek, ők pedig január harmadik hetére döntenek az átsorolásokról, vagyis arról, hogy melyik kolléga mekkora emelést kap. A szakszervezet elnöke minden igazgatót arra biztat, hogy a lehető legtöbb tanárnak adja meg a 32 százalékos emelést, mert most a felzárkóztatás a cél és nem a differenciálás. A pedagógusbér-emeléshez a kormány uniós forrásokat használ, és az Európai Bizottság előtt vállalta, hogy az emelés legalább 140 ezer pedagógust érint majd. Ha nem sikerül teljesíteni a 140 ezres vállalást (a többi vállalással együtt, amelyekről hamarosan szó lesz), akkor a magyar kormány bukhatja a béremelésre szánt uniós forrásokat.
 
A BM mindenesetre ezeket a minimális bruttó összegeket közölte, nettóban ezek az alábbiak:
  • a pályakezdő gyakornokok fizetése, aminél senki nem kereshet kevesebbet tanárként, bruttó 528 ezer (nettó 351 652) forint;
  • pedagógus I. besorolás esetén a minimum 538 ezer (nettó 357 770) forint;
  • pedagógus II. kategóriában 555 ezer (nettó 369 075) forint;
  • mesterpedagógusnál 630 ezer (nettó 418 950) forint;
  • kutatótanárnál 750 ezer (nettó 498 750) forint.
Ez az alapfizetésre vonatkozik, ennél minden tanár várhatóan többet keres majd, hiszen a kormány az egész alapbértömeget emelte, nem csak az alapfizetéseket. A tárca közleményében viszonyítási alapot csak a gyakornokok fizetésnövekedésénél írt, ami  400 ezerről nő 528 ezer forintra.
 
A pályakezdők fizetése nagyobb arányban emelkedik, mint a már tapasztaltabb tanárok bére, ami Totyik Tamás szerint szándékos, hiszen a kormány ezt is vállalta Brüsszelben. Ez a lépés amúgy a szakszervezet szerint is helyes, mert az egyik legfontosabb cél, hogy többen válasszák a tanári pályát, a tanárszakos egyetemisták ne hagyják el a pályát rögtön diplomaszerzés után. Ez már most is hatalmas probléma, a tanárok mindössze 5 százaléka 30 év alatti, és a PSZ számításai szerint a következő 5 évben 22 ezerrel több pedagógus megy nyugdíjba, mint amennyien várhatóan a pályára lépnek.
 
A pályakezdők fizetésének emelése azért is fontos, mert a pótlékok és megbízási díjak ennek százalékában vannak megállapítva, vagyis ha emelkedik a pályakezdő fizetés, akkor az a megbízási díj is emelkedik, amit, mondjuk, egy osztályfőnök vagy munkacsoport-vezető az alapfizetése felett kap.
 
A BM azt is bejelentette, hogy a hiányszakmáknak tekinthető matematika, digitális kultúra, természettudomány-környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettségű tanárok illetményét a fentiek felett még 4, a mesterszakos diplomás tanárokét még 2 százalékkal emeli. Ennek kiosztása is az igazgatókon múlik, amit aztán a tankerületeknek, egyházi iskoláknál pedig a munkaadónak számító egyháznak kell jóváhagynia.
 
Felzárkóztak a tanárok?
A tanárbérek emelésének egyik legfontosabb célja az lenne, hogy felzárkóztassa a tanárok fizetését más szakmákéhoz, ezzel növelve a tanári szakma megbecsültségét és csökkentve az elvándorlást, a tanárhiányt – ami minimumkövetelmény ahhoz, hogy javuljon az oktatás nem túl acélos színvonala. Ez annyira fontos cél, hogy a kormány az Európai Bizottság előtt vállalta is, hogy 2024-ben a diplomás átlagfizetés 72, 2025-re pedig 80 százalékára emeli a tanárok átlagos fizetését, és legalább 5 évig meg is tartja ezen a szinten.
 
Arról korábban több részletes elemzést is írtunk, hogy a tanárok fizetése hogy viszonyult más, hasonló képzettséget igénylő értelmiségi munkákhoz. 2021-ben például egy általános iskolai tanár vagy tanító átlagosan feleannyit keresett, mint egy jogász, és negyedannyit, mint egy parlamenti képviselő. Egy középiskolai tanár pedig nagyjából feleannyit, mint egy elemző közgazdász, és kicsit több mint negyedannyit, mint egy szakorvos. Ez sajnos nem új jelenség Magyarországon, Polónyi István a témában sokat idézett 2015-ös tanulmánya szerint „az alapfokú oktatásban tanító pedagógusok bérszintje Magyarországon a többi értelmiségi pályához viszonyítva történelmi távlatban mindig a szellemi pályák utolsói között volt”.
 
Totyik Tamás szerint viszont a mostani béremelés még nem elég a célként kitűzött felzárkóztatáshoz.
 
Mint mondta, a diplomás átlagbér 2023-ban bruttó 850 és 900 ezer forint között alakult, míg a tanárok átlagos fizetése a PSZ számításai szerint éppen meghaladta az 500 ezer forintot, a 600 ezer forintos szintet pedig leginkább csak az igazgatók és helyetteseik fizetése érte el. Ezzel amúgy a tanárok átlagkeresete a bruttó magyar átlagos bér szintjét sem érte el, ami a KSH legfrissebb, 2023. októberi adatai szerint 564 400 forint volt.
 
Ha, mondjuk, 870 ezer forintos diplomás átlagbérrel számolnánk, ennek 72 százaléka 626 400 forint lenne. De ennél magasabb szintet kellene elérni az emeléssel, hiszen nem a 2023-as, hanem a 2024-es diplomás átlagbér 72 százalékát kellene elérni, ami várhatóan magasabb lesz majd. Ezt Totyik szerint csak év közben bevezetett korrekcióval lehet majd elérni, de a kormány ilyen tervekről egyelőre nem számolt be. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindössze annyit nyilatkozott az év utolsó napján, hogy 2025-ben is emelkedik majd 20,8 százalékkal a pedagógusok bére, így tervezi a kormány elérni a diplomás átlagbér 80 százalékát jelentő célt.
 
Ami a kezdő fizetéseket illeti, ott a béremelés hozhat felzárkózást, mert a megemelt, 528 ezer forintos bruttó minimális tanárbér valamivel több, mint amit 2023-ban egy pszichológus vagy gazdaság és menedzsment végzettségű friss diplomás keresett, legalábbis a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján.
 
Ezek az adatok, amelyekről az Eduline írt 2023 őszén, olyan friss diplomások bruttó bérére vonatkoznak, akik 2021-ben végeztek, vagyis már egy-két éve dolgoznak. E szerint egy 2021-ben végzett kereskedelem és marketing szakos hallgató 2023-ban átlagosan bruttó 451 728 forintot keresett, míg egy pszichológus 375 675, egy jogász 399 444, egy informatikus pedig 618 072 forintot.
 
Ehhez képest az 528 ezres kezdő bruttó fizetés nem rossz, bár érdemes hozzátenni, hogy a tanárok fizetése utána csak lassan emelkedik, míg a versenyszférában a fent említett diplomával betöltött állásoknál nagyobb ugrásokra is lehet számítani.
 
Arról nem is beszélve, hogy a tanári pálya a jelenlegi életpályamodell szerint  750 ezer bruttónál tetőzik, már ha az ember egy doktorit is elvégez a tanítás mellett. A szakszervezet szerint az viszont továbbra is probléma, hogy az oktatást közvetlenül segítők fizetését nem emelte a kormány, egy pedagógiai asszisztens, egy laboráns vagy egy rendszergazda továbbra is a garantált bérminimum 107 százalékát keresi.
 
A garantált bérminimumot a kormány 2023 decemberében bruttó 326 000 forintra emelte, vagyis egy iskolai rendszergazda bruttó 348 820 forintot kereshet. Ez pedig nagyon kevés, Totyik Tamás szerint ennél még egy nem igazán prosperáló cégnél is többet kereshet valaki hasonló feladatkörben.
 
A béremelés nem vonatkozik 24 ezer olyan tanárra, akik a szakképző iskolákban tanítanak, hiszen a kormány már évekkel ezelőtt leválasztotta a szakképzést a közoktatásról és a nemzetgazdasági tárca alá rendelte. A szakképzésben dolgozó tanárok viszont tavaly kaptak egy 15 százalékos emelést, Totyik Tamás pedig azt mondta a Telexnek, hogy idén is emel majd a kormány a fizetéseken ebben a szektorban is, csak nem brüsszeli forrásból.
 
A szlováknál több, a románnál kevesebb
A magyar pedagógusok bére nemcsak más értelmiségi szakmákhoz képest volt alacsony, de más országok tanárbéreihez képest is. Amikor legutóbb, 2022 őszén foglalkoztunk a témával, az OECD országai közül Magyarországon volt a második legalacsonyabb a 15 év tapasztalattal bíró tanárok fizetése, egyedül Szlovákiát sikerült ebben megelőzni. Az OECD nem közölt azóta új adatokat erről, viszont több környező országban is emelkedtek a tanárbérek az elmúlt évben, így össze tudjuk hasonlítani, hogy alakul a helyzet regionálisan.
 
Szlovákiában tavaly nyáron döntöttek a közalkalmazottak, köztük a tanárok béremeléséről. A szeptembertől hatályos emelés alapján a tanárok bére ledolgozott évektől függően 940 és 1700 euró, vagyis akkori árfolyamon nagyjából 360 ezer és 650 ezer forint között mozog. Ez azt jelenti, hogy bár 2023-ban a G7 számításai szerint a szlovákiai tanárok már bruttóban és nettóban is jobban kerestek, mint a magyar kollégáik, ez a mostantól érvényes emeléssel a legtöbbeknél változik majd.
 
A magyar tanárok tiltakozását sokan összevetették a romániai tanárok hasonló mozgolódásaival, különösen azért, mert Romániában a kormány nem gátolta meg különböző adminisztratív lépésekkel a tanárok sztrájkját. A sztrájk három hét után sikerrel zárult, a tanárszakszervezetek és a kormány megállapodtak a pedagógusbérek emelésében. A román kormány év végi bejelentése alapján a tanárok bére 19,4 és 20,5 százalék közötti mértékben emelkedik, míg az iskolaigazgatók és helyetteseik fizetése 36 százalékkal lesz nagyobb.
 
Ligia Deca oktatási miniszter egy példával is szemléltette, hogy mit jelent az emelés: e szerint egy II. fokozatú, 15-20 éves tapasztalattal bíró tanár alapfizetése 6947 lej volt 2023 decemberében, 2024 júniusára pedig két lépésben 8296 lejre emelkedik.
 
Ez a 8296 lej mostani árfolyamon számolva valamivel több mint 635 ezer forintnak felel meg. Az új magyar rendszerben ez a mestertanári fokozattal járó minimális bruttónak felel meg, amihez 14 év gyakorlat és külön szakvizsga kell.
 
forrás: telex.hu

Kapcsolódó cikkek

Az évközi minimálbér-emelést elengedték, jövőre viszont érezhetően nőhet a legkisebb kereset

2023. október 31. 13:59
A dolgozói és a munkáltatói oldal egyeztetésein egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy olyan, 2024-től 2027-ig tartó stratégia, amely szerint összeolvadna a minimálbér a garantált bérminimummal, a dolgozók szakképzettségét pedig ágazatonkénti bértarifa-rendszerrel honorálnák.

Megoldást kell találni a magyar energiaválságra: így pótolnák az orosz gázt hosszú távon

2023. február 15. 12:32
A rezsicsökkentés védelme érdekében is kulcskérdés, miként tudja Magyarország jobban hasznosítani meglévő energiaforrásait, létesítményeit, és újak bekapcsolásával, fejlesztésével elsősorban a magyarországi termelésre támaszkodni - hangsúlyozta Steiner Attila  az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Demokrata mai számában olvasható interjúban.