Nem közeledtek az álláspontok

2018. november 22. 07:49
2018. november 20-án, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tisztázó megbeszélést folytattak a szociális partnerek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről, de az álláspontok nem közeledtek.

Az ülés elején mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldal kifejtette, hogy a függő kérdésekben várják a kormány végleges álláspontját, mivel a szociális hozzájárulási adó 2%-os csökkentésének időpontja, valamint a béren kívüli juttatások adóterhe alapvetően befolyásolja a tárgyaló felek pozícióit.

Rolek Ferenc a munkáltatói oldal szóvivőjeként megismételte az előző ülésen tett ajánlatát. Eszerint a jelenlegi feltételek mellett a kötelező bérelemek 5%-os emelésére látnak lehetőséget. Hozzátette, ezt az ajánlatot 2%-al tudnák emelni, ha 2019. január 1-ével, történne meg a 2%-os járulékcsökkentés.

Rolek Ferenc felvetette, hogy 2019-re a jelenlegi feltételek mellett el tudnának képzelni egy kétlépcsős emelést. Ezen azt értette, hogy a január 1-i 5%-os emelés július 1-ével kiegészülne plusz 2%-al.

Mészáros Melinda kérésére a testület megbeszélést folytatott egy többéves megállapodás feltételeiről. Egyetértés alakult ki a munkavállalói oldal és a munkáltatói oldal között, hogy a kétéves megállapodás lenne az optimális, mely elősegítené a kiszámíthatóságot. A gazdasági bizonytalanságok miatt a munkáltatók a második évre vonatkozó megállapodás érvényességét az infláció és a termelékenység rögzített értékének teljesülésétől tennék függővé. A munkáltatói részről Zs. Szőke Zoltán újból kérte a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a hatéves megállapodás módosítását, mivel – véleménye szerint - enélkül a kétéves megállapodás is kérdéses.

A két oldal vitát folytatott a gyengébb gazdasági pozícióban lévő vállalkozások problémáiról is. Ennek során a felek egyetértettek abban, hogy a társadalompolitikai szempontokat (pl. a kis települések ellátásának nehézségeit) más kormányzati intézkedésekkel kell kezelni. Mészáros Melinda kiemelte, hogy ez a probléma nem akadályozhatja meg a bérek emelését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a béremelésre a munkáltatóknak saját forrásból is áldozni kell, nem támaszkodhatnak kizárólag a járulékcsökkentésre.

Az ülés végén a két oldal kérte a kormányt, hogy - a korábbi évekhez hasonlóan - adja át a tárgyalócsoportoknak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésében érintett munkavállalók számát, ágazati és területi összetételét bemutató adatokat.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Munkaidőtörvény: időzített bomba lehet a főnökök rossz gyakorlata

2019. február 18. 08:43
A Munka törvénykönyve januári módosítása kapcsán nem lehet összemosni a rendkívüli munkaidő tartamának felemelését (400 órás szabály) az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó változásokkal. Utóbbinál komoly félreértés, hogy azért vezették be, a munkáltató korlátlanul megnövelhesse a munkavállaló által teljesítendő munkaidő-mennyiséget és a túlmunkával sokkal később kelljen elszámolnia. Ennek lehetősége igen korlátozott. Ellenben az egyenlőtlen munkaidő-beosztás egyes munkáltatók ciklikus, ingadozó működéséhez kötődik, a munkajogot idén ehhez engedték igazodni - magyarázta Pál Lajos ügyvéd, több nagyvállalat - köztük járműgyártó - számára munkajogi tanácsadást végző Pál és Kozma ügyvédi iroda partnere.

Gyors adalék a rabszolgatörvény körül kialakult vitához

2018. december 13. 08:04
A munkaidőkeret radikális megemelésével kapcsolatban kialakult vitához érdekes adalék lehet, hogy melyik környező országban mennyit dolgoznak a munkavállalók. Az alapvető trend egyértelmű: a munkaidő csökkentése.