Nem lehet munkahelyen Facebookozni?

2019. március 06. 07:47
A munka ellenőrzése a GDPR és az MT tükrében

Sokat olvashatunk mostanában a GDPR-hez igazodó, tervezett MT módosításról, miszerint immár nem lehet munkahelyen Facebookozni. Ezt az állítást szeretnénk kicsit pontosítani – olvasható a tavmunka.org oldalán.

A törvény ugyanis csak jogot ad a munkáltatónak, hogy a GDPR szigorú előírásai mellett a munkavégzés során lehetőséget kapjon a munka ellenőrzésére. Ez azért elvárható is, hisz a távmunka, valamint a szervezetek versenyképességének lényege a hatékony munkaszervezés, amely a munkafolyamatok rendszeres elemzésével és fejlesztésével valósulhat meg – és ez a munkavégzésbe való betekintés nélkül nem lehetséges

– mondja dr.Forgács Tamás, az MTMSz elnöke, www.tavmunka.org.

Ami leginkább felkeltette a figyelmet talán, hogy „A munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított … számítástechnikai eszközt, …  – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.”, továbbá, hogy „A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.”

Ez a megfogalmazás tehát egyértelműen lehetővé teszi olyan technikai eszközök alkalmazását is, amelyek a munkavégzést – és csak azt – automatikusan dokumentálják, ezáltal továbbra is meghagyva a magáncélú használat szabadságát, és támogatva a rugalmas munkavégzés minden formáját

– összegzi Baradlai László, kommunikációs igazgató, www.jobctrl.com.

„Érdemes kiemelni, hogy a munkáltatói ellenőrzésre vonatkozó módosítás nem jelent újdonságot. Már az Mt. 2012-es elfogadásakor is szerepeltek olyan a rendelkezések a törvényben (Mt. 11. §), amelyek lehetőséget biztosítottak a munkáltatók számára a munkavállaló által használt számítástechnikai eszközök ellenőrzésére.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016-os tájékoztatójabemutatta azokat az alapvető adatvédelmi követelményeket, amelyeket az ellenőrzés során be kell tartani. Így

a munkáltatónak megfelelő jogalap megteremtése érdekében érdekmérlegelési tesztet kell elkészítenie, illetve az ellenőrzésre vonatkozó belső szabályzat kell megalkotnia, valamint a munkavállalókat tájékoztatni kell az adatkezelésről, az ellenőrzés menetéről.

A GDPR rendelkezései alapján szintén elvárt az munkáltatóktól az érdekmérlegelési teszt elvégzése, hiszen a jogalapot a munkáltatói jogos érdek teremti meg. Emellett a GDPR alapján is kötelező a munkavállalók tájékoztatása az adatkezelésről. Ezen túlmenően új kötelezettség a GDPR-nak az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése, tekintettel arra, hogy a munkavégzés ellenőrzését a NAIH olyan adatkezelésnek minősíti, amely esetben hatásvizsgálatot kell elvégezni. ” – hívja fel a figyelmet dr. Osztopáni Krisztián, ügyvéd, www.sbgk.com.

Összességében tehát nem egy teljesen új jogintézményről van szó, hisz a távmunkavégzés során a munkáltató eddig is előírhatta a kizárólagos munkavégzés céljára való használatot (Mt. 197. §), mindazonáltal körültekintően kell eljárni ezen jog alkalmazásakor, a megfelelő hatásvizsgálat és érdekmérlegelési teszt elkészítésével, a dolgozói tájékoztatás igazolható elvégzésével, valamint az erre alkalmas támogató technológia kiválasztásában.

Forrás: szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyetemista foglalkoztatásának különös esete: többet is dolgozna, ha ráérne

2019. február 11. 08:04
Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.

Berki Erzsébet: a tüntetések nem hatásosak

2019. január 29. 09:19
A jogszabályi háttér bizonytalan, ebből adódóan nagy kockázatot vállalnak a szakszervezetek, de sokkal több sikerre számíthatnak a sztrájkkal, mint a tüntetésekkel. Berki Erzsébet, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, és a téma szakértője segítségével próbálunk átfogó képet nyújtani a szakszervezetek jelenlegi feladatairól, a sztrájkszervezés hátteréről és a sikerre jutás esélyeiről – írja a Mérce.