Nem lesz több vadkár-vita?
A vad túlszaporodása miatt az utóbbi két évtizedben szinte folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Ennek negyede egyetlen megyében, Somogyban realizálódott, ezt Zala és Baranya megye követte a sorban, 13-13 %-kal. Az országos vadkár több mint fele tehát három megyében koncentrálódik – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a SEFAG Zrt. és a Syngenta 2018. június 28-án rendezett konferenciáján, Zselickisfaludban.
A vadkár kérdéskörét a 2015-ben elfogadott új vadászati törvény új alapokra helyezi. Ennek legfontosabb elemeként a jogszabály rögzíti: a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken. Ezzel együtt az ágazati szereplőkkel, illetve az ágazat irányításában közreműködő szervezetekkel karöltve továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére. Ehhez jó kiindulási alapot jelentett és jelent a jövőben is a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara közötti párbeszéd és aktív együttműködés – hangsúlyozta a NAK elnöke.
A vadkár felmérése téren komoly előrelépést jelent majd a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által kialakítás alatt álló egységes vadkárfelmérési útmutató. Ez négy pillére épül majd: a körülmények tisztázására, a terepi szemlére, a pénzügyi értékelésre és a szakvélemény készítésére. A szakértők arra törekedtek, hogy az útmutató szakmai konszenzuson alapuljon, egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, alkalmazása a lehető legrövidebb és legkorrektebb kárrendezési eljárást biztosítson. Fontos cél volt még, hogy olcsó végrehajtású eljárást tegyen lehetővé, a vadkár mértékének megállapítása objektív legyen, a felmérés a kár megállapításában résztvevő személyek szubjektivitásától mentes, ellenőrizhető és azonos végeredményt adjon. Az útmutató alkalmazásával a földhasználók és vadgazdálkodók közötti viszony javulhat, a közöttük vadkármegelőzésben és elhárításban az együttműködés növekedhet, és így a tényleges vadkár csökkenhet – hangsúlyozta Győrffy Balázs.
agroforum.hu
Kapcsolódó cikkek
Van egy eldugott levendulamező Magyarországon, amit mindenkinek látnia kell
A korkedvezményes nyugdíjrendszer után Egészség vagy korai nyugdíjazás
A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére úgy került sor, hogy a jogalkotó elmulasztotta kezelni azoknak a munkavállalóknak a problémáját, akik önhibájukon kívül már nem tudtak további jogszerző időt szerezni. Ennek következményeként előfordulhat, hogy az adott munkavállalónak már csak néhány napja hiányzik ahhoz, hogy plusz egy év korkedvezményt kapjon. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a régi rendszer úgy szűnt meg, hogy semmi nem lépett a helyébe, így támogatás nélkül maradtak azok a munkavállalók, akik különösen megterhelő munkakörülmények között dolgoznak.