Nemzetbiztonsági szerepet tölt be a magyar élelmiszeripar és kereskedelem

2023. november 07. 17:22
Nagy István agrárminiszter szerint szükségessé vált a teljes értékesítési lánc újragondolása, átalakítása, új stratégia kialakítása.
 
Nemzetbiztonsági szerepet tölt be a magyar élelmiszeripar és kereskedelem
A jelenlegi, kihívásokkal teli időszakban a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar, valamint  kereskedelem nemcsak stratégiai ágazattá vált, hanem nemzetbiztonsági szerepet is betölt – mondta Nagy István agrárminiszter a 19. Európai Kereskedelem Napja rendezvényen kedden, Budapesten. A tárcavezető kifejtette, hogy a pandémia, a háború és az energiaválság rávilágított, milyen sérülékenyek valójában a globális kereskedelmi ellátási láncok. 
NAGY IstvánHerend, 2023. október 19.Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Jáger Cégcsoport komplex öntözéstechnológiai fejlesztésének részeként megvalósult KPE csőgyártó berendezés átadó ünnepségén Herenden 2023. október 19-én.MTI/Vasvári TamásHerend, 2023. október 19.
Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Jáger Cégcsoport komplex öntözéstechnológiai fejlesztésének részeként megvalósult KPE csőgyártó berendezés átadó ünnepségén Herenden 2023. október 19-én.
MTI/Vasvári Tamás
Egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság, a környezeti, ökológiai hatások csökkentése, miközben átalakulnak a vásárlói szokások. A változás az élelmiszeriparban a leginkább szembetűnő, az élelmiszervásárlásnál is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont, ugyanakkor a fogyasztók továbbra is árérzékenyek.
 
Nagy István hangsúlyozta: le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a külföldi importáruk hosszú távon olcsók maradnak. Csak addig maradnak azok, amíg felesleget vezetnek le, és ameddig a hazai konkurencia megszűnik.
 
Nagy István szerint a magyar áruk megbízhatósága és minősége mellett a fenntarthatósági szempontok, illetve a rövid ellátási láncok is a belföldön előállított termékek mellett szólnak, ezeket a forgalmazóknak is előnyben kell részesíteniük. Kiemelte: megkerülhetetlen, hogy az infláció fokozatos csökkenésével párhuzamosan a kereskedelempolitika proaktív üzemmódra váltson.
 
A kormány célja a hazai élelmiszeripar fejlesztése, amelyre ebben az uniós finanszírozási ciklusban 750 milliárd forintot fordít.
 
Ezt a célt szolgálja az Élelmiszeripar Bajnokai Program, amely  támogatja a közepes és nagyvállalatok beépülését az ellátási láncokba, amely által csökkenthető az import, és növelhető a magyar termékek kivitele. Október végéig az élelmiszeripari beszállítók 300-500 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhettek technológiaváltásra, összesen hatmilliárd forint értékben.
 
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke arról beszélt, hogy rendkívüli kihívást jelentett a gazdaság és a kereskedelem szektor számára a 2023-as év. A szervezet tavasszal elfogadott ötéves stratégiájában a vállalkozói szektor érdekképviselete mellett aktívabb, támogatói szerepre törekszik. Ezt szolgálja a cégek adminisztratív terheit könnyítő VOSZport szofvter elindítása, valamint energiahatékonysági és ESG-tanácsadás.
 
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta: az Európai Unióban a kereskedelmi szektorban 26 millióan dolgoznak, Magyarországon mintegy félmillióan.
 
A kereskedelem az uniós GDP 8 százalékát teszi ki átlagosan, míg Magyarországon nagyobb súlyt, 11-12 százalékot képvisel. A szektor a legnagyobb adó-, járulék- és áfa-befizető.
 
A fogyasztási adókra épülő gazdaságstratégiai rendszer, mint a magyar, azzal a veszéllyel jár, hogy ha csökken a fogyasztás, akkor jelentősen csökkennek az államháztartás bevételei - fűzte hozzá.
 
A kereskedelmi szektor előtt álló kihívások között említette a feszes munkaerőpiacot, amely automatizációval és robotizációval enyhíthető, valamint a mesterséges intelligencia térnyerését, a változó fogyasztói szokásokat és a szabályozói környezet változását. Példaként az Európai Unió ESG irányelveinek gyakorlatba ültetését hozta, amely a multinacionális cégek beszállítói számára a jogszabályok életbe lépése előtt már piaci kényszer lesz. Elmondta, hogy a KAVOSZ, a VOSZ és az MKIK támogatásával igyekszik segíteni a cégeket az új fenntarthatósági kritériumok kidolgozásában.
 
A jövő évi minimálbérrel összefüggésben jelezte, hogy a cégvezetők átlagosan 10 százalékos béremeléssel kalkulálnak 2024-re.
 
Az ünnepségen átadták a Klauzál Gábor elismerő oklevelet és a Magyar Kereskedelemért Nagydíj kitüntetéseket.
 
forrás: kormany.hu/ vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Ehető tavaszi vadnövény: most érdemes zamatos turbolyát gyűjteni!

2023. március 30. 14:22
Ánizsos illatával a zamatos turbolya igazán különleges fűszernövény.
 
A zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) üde zöld színével, petrezselyemre emlékeztető leveleivel lombfakadás előtt szinte ellepi a magyar erdőket, erdőszéleket. Kora tavasszal érdemes gyűjteni, amikor a levelek még zsengék, de már ánizsos illatot árasztanak.
 

Élelmiszerek, amelyek eddig is tartalmaztak rovarokat: számos hús és édesség megtalálható listán

2023. március 24. 11:30
Már most több olyan élelmiszer van a boltok polcain, amelyek előállításához rovarokat használtak fel.
 
Ismét előtérbe kerültek a rovarok
Az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt kaptak Európában a rovarokat tartalmazó élelmiszerek. Innentől fogva ugyanis a vállalatok még több fajtával dolgozhatnak, amit sokan kétkedve fogadtak, hiszen senki nem akar olyan ételeket fogyasztani, amihez rovarokat használhat fel. Arra viszont senki nem gondol, hogy már most is rengeteg olyan készétel található a boltok polcai, amiket rovarrészekkel "javítottak fel". Sőt, akadnak olyan gyógyszerek is, amelyek rovarok által előállított válladékot tartalmaznak. Ez 2023-ra teljesen normális jelenség, csupán nem hallunk róla túl sokat. Egyik cég, üzlet, esetleg étterem sem hirdeti a lárvákkal és tücskökkel ízesített fogásokat, így az emberek nem igazán foglalkoznak ezzel.