Az olasz Unione Italiana Del Lavoro (UIL) projektjének egyik partner szervezete a LIGA Szakszervezetek, így belga, spanyol, litván francia és román szakemberek és szakszervezeti szakértők mellett együtt magyarok is részt vehettek a munkahelyi stresszt kutató, rest@work nevű projekt rendezvényén. (A LIGA Szakszervezetektől Miskéri László, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének munkavédelmi tagozatának tagja és a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője és Kelemen Melinda projektmenedzser).

A spanyol partnerek részéről a spanyol szakszervezeti konföderációs partner, az UGT ES képviselői üdvözölték a résztvevőket. Marco Lupi a spanyol Confesal munkaadói szövetség részéről beszámolt a projekt munkahelyi stresszt feltáró kérdőíves kutatásairól.

Christian Nardella a projekt tudományos bizottságának részéről elmondta, a kutatás minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) elemzési eszközöket használ fel, célcsoportja a kis és középvállalkozások munkaadói, munkavállalói és munkavédelmi képviselői voltak. Az érintett országok: Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Románia, Magyarország, Litvánia és Görögország. Összesen 881 kérdőív érkezett be. Az előadó jelezte, hogy a kérdőívek feldolgozása még nem kezdődött meg, egyelőre az adatbevitelnél tartanak a kutatók. Ugyanakkor ismertetett pár ország példát, amely jó gyakorlatnak számít. Például Olaszországban lehetőség van 30 fő alatti cégeknél elektronikus formában a munkahelyi stresszel kapcsolatos kérdőíves felmérésre, amely adatai egy központi adatbázisba áramlanak és egy állami cég dolgozza fel azokat.

Az előadást követően kerekasztal beszélgetésre került sor Silvana Roseto (UIL – olasz szakszervezeti szövetség) moderálásával. A kerekasztal beszélgetésben egyaránt voltak munkáltatói és munkavállalói képviselők. Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetségtől (ETUC) a munkavédelem európai helyzetéről beszélt. Elmondta, hogy az ETUC több fronton is támogatja a kérdést, és célja, hogy csökkenjen a munkahelyi stressz. Megdöbbentette például az a tény, hogy Franciaországban a közszférában és a versenyszférában alkalmazott buszsofőrök élettartama között tíz év különbség mutatható ki az eltérő munkakörülmények miatt. Ezért is fontos az európai szociális jogok pillére és az általa adott lehetőségek.

Silvana Roseto feltette a kérdést, hogy a résztvevőknek mi a tapasztalata a KKV-knál tapasztalható stresszel kapcsolatosan. Beatrice Brisson a francia CGPME szakszervezeti konföderáció nemzetközi ügyekért felelős vezetője a francia helyzetről beszélt. Franciaországban minden szektorban jelen vannak a KKV-k, a versenyszférában foglalkoztatottak 15 % -a áll KKV-k alkalmazásában, jellemzően kisméretű, 10 fő alatti cégekről van szó. A munkahelyi stressz és kockázatok megelőzésére törvény kötelezi a munkaadókat. Nem csak a fizikai, hanem a mentális stressz megelőzése is ide tartozik. Nem csak felmérés történik, hanem a stressz ellenes tevékenység monitorozása is. A törvény alkalmazását miniszteri rendelet írja elő, a nemzetgazdaság minden ágában.
Ana Garcia de la Torre a spanyol UGT-től elmondta, hogy Spanyolországban jelentős hányadát a munkavállalóknak KKV-k foglalkoztatják, de még nagyon sok a teendő a munkahelyi stressz kezelésében. A folyamatokra a nemrégiben átélt gazdasági válság is komoly hatással volt. A kollektív szerződésekben az utóbbi időben igyekeznek belevenni a felek a munkahelyi kockázati és stresszt csökkentő tényezőket. Egyes felmérések az utóbbi időben a helyzet romlását mutatják, egyre súlyosabb megbetegedések fordulnak elő, amely mögött mindig kimutatható a stressz. Felmérik a fizikai tényezőket, pl. zajszint, vegyi anyagok jelenléte, de ritkán mérik a pszicho-szociális stressz jelenlétét – ez utóbbit pedig jogszabály is előírja.

Manuela Brunatei az olasz kis és középméretű vállalkozásokat tömörítő munkaadói szövetség, a CNA munkaegészségügy és biztonság osztályvezetője elsősorban nem az adatokra helyezte a hangsúlyt a hozzászólásában, bár elmondta, hogy az olasz KKV-k között többnyire mikrovállalatok találhatóak. Olaszországban kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött a párbeszéd a munkahelyi stressz európai keretmegállapodás kapcsán. A szakszervezeti konföderációk lefordítatták a keretmegállapodás szövegét és megállapodtak annak betartásáról. Ebben szerepel többek között, hogy az összes munkaadó számára kötelező felmérni a széles körben vett munkahelyi kockázatokat, ilyenek például a vegyi, pszichés, korral összefüggő stb. Erről 2008 előtt nem volt szabályozás és a munkaadókat nem is érintette jól az új feladat. A munkahelyi stressz felmérésénél fontos a tudatosság és első lépés a munkahelyi stressz érzékelésének meghatározása.

Általánosságban elmondható, hogy a stressz csökkentése mindenki számára előnyös: ha a munkavállaló jól érzi magát, termelékenyebb és a munkaadónak is kevesebb kérdéssel kell megküzdenie. Nem lebecsülendő, mennyire magas stressz faktor például a gépek állandó jelenléte, vagy mondjuk egy telefonközpontos munkakör esetében egy dühös ügyfél vagy a hívások hosszának a monitorozása, vagy általában véve a pihenésre szánt idő kimaradása..
A kávészünetet követően a projekt következő fázisát jelentő fókuszcsoportok szervezési és technikai kérdéseinek megbeszélése történt. A fókuszcsoport egy klasszikus kvalitatív kutatási eszköz, a projektben az a célja, hogy a munkahelyi stressz kérdéskörét alaposabban körbejárják a kutatók. Spanyolországban már sor került rá, 6-8 fő részvételével. A csoporttagok között voltak munkaadók és munkavállalók, szakértők is. A nemzeti fókuszcsoportok témakörei a nemzeti szabályozás tartalmára és annak gyakorlati megvalósulására, valamint a KKV-kben a munkahelyi stressz csökkentésére bevezetett tevékenységekre, a kérdéskör tudatosságára, jógyakorlatokra és az új technológiák bevezetésével és alkalmazásával megjelenő stressz faktorokra (mobiltelefonok, számítógépek, távmunka stb.) összpontosulnak. A résztvevők részéről néhányan technikai jellegű kérdéseket tettek fel a nemzeti fókuszcsoportok szervezését illetően.

A szeminárium további, a projektet érintő kérdésekkel folytatódott. A résztvevők megegyeztek, hogy a nemzeti fókuszcsoportokat 2016 végéig kell megszervezni. A következő, párizsi szemináriumra várhatólag 2017. február 3-án, pénteken kerül sor. Massimo Di Pietro (UIL) részletesen ismertette a projekt pénzügyi visszatérítési szabályait. A megbeszélés a projektmenedzsment tagjainak délutáni egyeztetésével ért véget.

liganet.hu