Népszerűek a kiállítói helyek a 78. OMÉK-ra
Nagy számban jelentkeznek a kistermelők és a családi gazdálkodók a kiállítói helyekért az idei OMÉK-ra, amelyet 2017. szeptember 20-24. között rendeznek a HUNGEXPO és a Kincsem Park területén. A szakkiállítói helyek iránt is folyamatos az érdeklődés, egyre több standnak van már gazdája. A vásárt szervező Agrármarketing Centrum azt javasolja, hogy aki szeretne részt venni a vásáron, minél hamarabb töltse ki a jelentkezési lapot, hogy válogathasson a területbérlési lehetőségek közül.
A kétévente csaknem százezer látogatót vonzó kiállításon ezúttal is a fejlett, hatékony, környezettudatos vállalkozásokra és a családi gazdaságokra épülő magyar mezőgazdaság értékeit és eredményeit, kézműves élelmiszereit ismerhetik meg a látogatók. A korábbi évektől eltérően a rendezvényen ezúttal nem csak hazánkból, de az egész Kárpát-medencéből, elsősorban a hátáron túli területekről is érkeznek szakmai kiállítók.
A 78. OMÉK számos más újdonságot is tartogat: a termelők kistájak szerint vonulnak majd fel, ezért a látogatók találkozhatnak többek között az Őrség, a Nyírség, a Szigetköz jellemző termékeivel, ízeivel és hagyományaival. A kis- és kézműves termelők a HUNGEXPO G pavilonjában kapnak majd helyet.
Az OMÉK a szakma és a nagyközönség egészét szeretné megszólítani, de 2017-ben kiemelten a főiskolás és egyetemista korosztályt célozza meg. A programok során hallgatói konferenciáknak és kerekasztal beszélgetéseknek is helyet biztosítanak majd.
Ezen kívül a már megszokott módon a nagyközönséget igazi kulturális kavalkád, koncertek, interaktív programok várják majd, de lesz „Gyermeksziget” és „Civil tér” is, ahol az agráriumhoz kötődő alapítványok, szakmai szervezetek munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók.
A kiállítók jelentkezését továbbra is várják, regisztrálni a www.omek2017.hu honlapon lehet.
kormany.hu
Kapcsolódó cikkek
Több száz tejautomata megmaradását segítheti a kamara kezdeményezésére módosult rendelet
Közös ünnep, közös nyilatkozat
„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.
Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.
A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.
