Nőtt a helyi termékek kereslete

2020. június 16. 07:33
A járvány alatt egyértelművé vált, mekkora szükség van a termelőtől az asztalig tartó élelmiszer-ellátási lánc lerövidítésére. A koncepció meghonosításán évek óta dolgozik a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ. Az elméletről és gyakorlati megvalósításáról Hajdú Zoltánnal, a központ vezetőjével beszélgetett tudósítónk.

A koronavírus-járvány egyik hosszú távú következménye a gazdaság átrendeződése lehet. Nemcsak rövidebb vagy hosszabb időre a világszerte bezáró vállalkozások jövedelemkiesése vagy a munkanélküliség növekedése miatt kell újragondolni a gazdasági-társadalmi kapcsolatokat.

A járvány kirobbanását követő pánikban megugró kereslet az élelmiszer-ellátás hiányosságaira is fényt derített.

A járvány alatt egyértelművé vált, mekkora szükség van a termelőtől az asztalig tartó élelmiszer-ellátási lánc lerövidítésére. A koncepció meghonosításán évek óta dolgozik a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ. Az elméletről és gyakorlati megvalósításáról Hajdú Zoltánnal, a központ vezetőjével beszélgetett tudósítónk.

 

Hajdú Zoltán: a helyi gazdaság fejlesztése mellett fontosak a környezet- és egészségvédelmi eredmények
 
Miért került előtérbe az élelmiszer-ellátás láncolatának lerövidítése a vírusjárvány alatt?

 

– Az élelmiszer-ellátás talán a legalap­vetőbb kérdés az emberi társadalom működtetése szempontjából. Válság idején mindig felmerül az éhezéstől való félelem, amit nemrég, a koronavírus-járvány kezdetén mi is megtapasztalhattunk. Az élelmiszer-ellátás nemcsak a távoli múltban volt alapvető kérdés, hanem napjainkban is az, ahogy a szupermarketek üres polcait ábrázoló, a világot nemrégiben bejáró felvételek is igazolják.

Azóta újra megteltek az üzletek polcai és a legtöbben azt hiszik, hogy ugyanúgy mehet tovább az élet, mint a koronavírus-válság előtt. De ez valószínűleg csak illúzió, és nem ártana komolyan venni mint figyelmeztetést.

Az élelmiszer-ellátási láncok a társadalom fejlődése során egyre bonyolultabbá váltak, egyre távolabbról kerül az asztalunkra a mindennapi betevő, egyre kevesebb információnk van arról, hogy hogyan termelték meg egy-egy táplálék alapanyagait, vagy hogy milyen módon dolgozták fel őket.

A valamikori egyszerű, néhány láncszemből álló rendszerek, amelyekben minden család maga termelte meg az élelmiszert, később a termelő saját maga vitte a termékét a piacra, vagy egy-két közvetítő, feldolgozó közreműködésével került a fogyasztóhoz, manapság hatalmas infrastruktúrát igénylő rendszerré alakult. A legtöbb esetben nagyméretű, ipari mezőgazdaságot folytató farmokról származó alapanyagot számos közvetítőn keresztül juttatják a nagybani raktárakba, majd a szupermarketek polcaira. Jelenleg a város és a környező vidék között a várfalnál hatékonyabb akadályt képeznek a városok szélén található szupermarketek. A városiak a legtöbb esetben nem jutnak túl ezen az akadályon, hanem ott vásárolnak be, és nem a környező falvakból, rurális térségekből szerzik be a táplálékot.

– Valóban, az utóbbi időben egyre többen hangoztatják, hogy a helyi termelőket kell támogatni, hiszen ezzel a helyi gazdaságot is segítjük. Azonban a szabadpiacot őrző jogszabályok nem engedik, hogy ebbe a folyamatba bárki is beavatkozzon. Vannak kísérletek, hiszen ha az Európai Unió tagállamairól beszélünk, közülük Románia is tett lépéseket ennek érdekében. De az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított az ország ellen.

 

Közvetlen értékesitési esemény a Fókusznál
 
– Az élelmiszer-ellátó rendszerek szo­­rosan kapcsolódnak a társadalmat irányító ideológiákhoz. A 20. század két meghatározó ideológiája, a szocializmus és a liberalizmus is kitermelte a maga élelmiszer-ellátó rendszereit. A szocializmus a nagy közösség nevében alakított ki központosított ellátórendszereket, míg a liberalizmus az egyén szabadsága nevében a szabad piac önszabályzó mechanizmusa által javasolta megoldani az élelmiszer-ellátást. Az országban élelmiszerhiány jelentkezett.

 

– Napjainkban sokan keresik az élelmiszerellátási láncok modernizálásának új lehetőségeit, szinte minden országban léteznek ilyen kezdeményezések.

A jelenlegi technikai és informatikai fejlődés lehetővé teszi kisebb közösségek létrehozását a modern körülmények között: az élelmiszer-ellátó rendszerek decentralizálását. Az élelmiszer-termelést, a „paraszti munkát” nem teszi degradálóvá, mivel a termelők partneri viszonyba kerülnek a vásárlóikkal. A megkülönböztető eljárás nyilvánvalóan sérthet bizonyos elveket, de a rövid értékesítési láncok kiépítése az unión belül is hatékony lehet a helyi gazdaság fejlesztésében, és egyáltalán nem jelentenek versenytársat a nagykereskedőknek. Van rá példa az unión belül is.

– A helyi gazdaság fejlesztése mellett fontosak a környezet- és egészségvédelmi eredmények.

Az európai zöldmozgalmak ezeket előtérbe helyezve szorgalmazzák a helyi élelmiszer-ellátási láncok kialakítását.

Milyen környezet- és egészségvédelmi célokat tart szem előtt az elképzelés?

– Az Európai Zöld Megállapodás tervezetének központi eleme A termelőtől az asztalig (From Farm to Fork) stratégia, aminek az élelmiszer-ellátási rendszerek méltányosabbá, egészségesebbé és környezetbaráttá tétele a célja. A stratégia átültetése a gyakorlatba most, a járvány idején igazán fontossá vált, mert kiderült, hogy a nem fenntartható élelmiszer-ellátási rendszerek sebezhetőek.

Ezért az Európai Bizottságnak az a célja, hogy fenntarthatóvá tegye az unió élelmiszer-ellátását, garantálni tudja az élelmezés-biztonságot, és hogy mind az emberek egészségét, mind a természetet óvja.

Említette, hogy az uniós tagországokban vannak hasonló kezdeményezések.

– A franciaországi példát ismertetném, amit mi is követtünk. Ott már megalakultak az úgynevezett AMAP-csoportok (AMAP: a „hagyományos paraszti gazdaság fenntartása” szavakból képezett betűszó), és ma már szinte minden városban működik legalább egy. Az ilyen csoportokat mintegy ötven vásárló és egy-két termelő alkotja.

A csoport tagjai megbeszélik, hogy milyen terményeket vessen vagy ültessen a gazda, és a fogyasztók vállalják, hogy minden héten átveszik a szerződésben megállapított mennyiségű terméket tartalmazó kosarat.

Franciaországban sok kistermelőt megmentett ez a rendszer, hiszen így már 3 hektáros gazdaságból is meg tud élni egy-egy termelő.

Mit nyernek a partnerség résztvevői? Elsősorban biztonságot, hiszen a vásárló hetente megkapja a kosarát, még olyan válság idején is, mint a mostani koronavírus-járvány, a termelőnek pedig a biztos bevételen kívül azt az időt, amit nem kell hagyományos piacozással, értékesítéssel töltenie. A tanulmányok szerint nem elhanyagolható a rendszer szociális hatása sem, hiszen a csoportok sok esetben valódi közösséggé alakulnak.

Az is fontos, hogy a fogyasztó biztos forrásból származó és egészséges élelmiszerhez jut.

A francia rendszerhez hasonló, a helyi sajátosságokat és hagyományokat figyelembe vevő rendszerek egész Európában működnek.

Termelői vásár Gálfalván
 

 

Miként működik a Fókusz Öko Központ által kísérletként bevezetett, de azóta is működő rendszer?

– Nem véletlenül említettem a francia rendszert, amivel 2006-ban ismerkedtünk meg, amikor egy Maros megyei, nyárádgálfalvi küldöttséggel Franciaországban jártunk. Ezután indítottuk be a Fókusz Öko Központ Webkamra programját. Honlapunkon kialakítottunk egy felületet, amin keresztül az általunk megkeresett termelők feltöltötték a termékeiket, és ugyanitt a megrendelők is direkt kapcsolatba kerülhettek a gazdákkal. Az általunk kialakított rendszer két pilléren áll. Az egyik, hogy az előre megrendelt termékeket az egyesületünk székházának udvarán szervezett rendezvényen a vásárlók minden héten átvehették. Ezen a „piacon” lehetőség volt akár receptek cseréjére, de más információkkal is elláttuk a résztvevőket.

– Ezen kívül az önkormányzatok támogatásával a községekben, a helyi termelők lakóhelyén is szerveztünk vásárokat, ahova környékbelieket és „városlakókat” hívtunk meg.

– Most a vírusjárvány alatt több szervezet – mint az RMGE vagy a Pro Economica Alapítvány – is indítványozta hasonló rendszerek megszervezését. Tapasztalatunk szerint van rá esély, hogy egy ilyen mozgalom nálunk is elinduljon.

– A koronavírus-járvány idején nagyon sokan érdeklődtek a helyi termékek iránt, tehát kereslet van. Ezeknek az embereknek talán azt kellene tudatosítania, hogy az egészséges helyi termékekhez való hozzájutás egy folyamat része, amire fel kell készülni, és amiben nekik is felelősségük van.

Most, hogy elmúlt a közvetlen veszély, talán nem ártana, ha a rendelkezésünkre álló időt kihasználnánk, hogy a meglévő modelleket és módszereket egy kis erőfeszítéssel alkalmazzuk, és hogy jót tegyünk magunknak és az utódainknak a rövid értékesítési láncok kialakításával.
 
 
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Ennek közvetlen eredménye a helyi természetközeli mezőgazdaság felélesztése lehet, ökológiai szempontból pedig az értékes vidéki tájak fenntartása – és ezáltal a hagyományos falukép megőrzése is.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/24 számában olvashat.

Kapcsolódó cikkek

Sok és jó tejet adjanak!

2019. december 02. 10:28
Mindent az állattenyésztésnek rendelnek alá a hajdúnánási Nyakas Farmon, az ország egyik legnagyobb tejtermelő gazdaságánál. Különlegesek abban is, hogy csak exportra dolgoznak.

Szinte egyáltalán nem tudnak már házhoz szállítást vállalni az áruházláncok

2020. március 18. 07:57
A megnövekedett élelmiszer-rendeléseink (élelmiszerek, papíráru, háztartási vegyi áru) miatt az alábbiakról tájékoztatjuk: Élelmiszer-szállítási kapacitásaink megteltek, bizonytalan ideig nem tudunk új rendelést fogadni, az időkapuinkban látható információk valósak
– ez a közlemény fogadja azokat, akik az Auchan felületén szeretnének online bevásárlást indítani, házhoz szállítást kérni.