Nyakunkon az új világ: komoly átrendeződések várhatók a munkaerőpiacon a vírus után

2020. március 13. 08:22
A vírus jelen van hazánkban, de még mindig sokat tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük az olaszországihoz hasonló járványt. Nemcsak a kormány, de a munkáltatók is sokat tehetnek annak érdekében, hogy mindenki épségben és a lehető legkevesebb járulékos veszteséggel vészelje át az előttünk álló heteket, hónapokat. Szakértő segítségével végigvettük azokat a pontokat, melyet minden magyarországi vállalatnak át kell(ett volna) gondolnia.

Most már biztosan tudjuk, Magyarországot is elérte a Kínából induló világjárvány, napról napra nő a fertőzöttek száma. Ám, hogy meddig tart, és hol áll meg a számláló, egyelőre még nagyon bizonytalan. Ahhoz, hogy ne váljon kezelhetetlenné az itthoni helyzet, szükség van a hazai munkáltatókra is, ők is rengeteget tehetnek, ám előtte feltétlenül át kell gondolni néhány dolgot. 

A szakértő szerint a mostani helyzet felgyorsíthat olyan folyamatokat a magyar munkaerőpiacon, melyek más országokban, már rég lezajlottak.

Nagy kérdés, hogy a magyar cégek mennyire vannak felkészülve egy olyan speciális veszélyhelyzetre, mint ami mostanra kialakult. Semennyire, adná magát a válasz, ám ez azért nem feltétlenül van így.

"Akik a legjobban fel vannak készülve, azok a multinacionális vállalatok, hiszen hozzájuk nagyrészt a külföldi központból érkeznek előírások a helyzet kezelésére. Fel vannak készülve a krízishelyzetekre, a multiknak vannak erre eljárásaik. Külföldön sok helyen már előrehaladottabb állapotban van a vírushelyzet, ezért jobban látják, mire lehet számítani. Akik nincsenek felkészülve, azok a hazai cégek, a kkv-k, nekik most kell kitalálniuk, hogyan reagáljanak egy ilyen helyzetre. Szerencsére nem sok ilyen van az életünkben, éppen ezért nagyon sok cégnek kell rögtönöznie vészforgatókönyvet" - mondta el a Pénzcentrumnak Tímár Krisztina, HR szakértő.

Most mi lesz, főnök?

A munkavállalók elvárják a cégtől, hogy mondjon valamit: gyakran esik szó a munkavállalói élményről, ez lássuk be, eléggé meghatározó élmény, hogy a cégek erre a helyzetre hogyan reagálnak. Nagyon sok cég hangoztatja az olyan munkáltatói értékeket, mint a bizalom, a törődés, vagy hogy a munkavállaló az első. Most ezeket a cselekvés szintjén is lehet bizonyítani. Sok helyen vannak már konkrét intézkedések, kitesznek fertőtlenítőket, extra tisztítást kérnek az irodai terekben, az utazásokat befagyasztják, tájékoztatókat küldenek ki.

Alapvetően a praktikus tanácsok, a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése - ezek irányába mennek most a HR-esek. De ami a nehézség ebben a helyzetben, hogy mindez a normál üzletmenet felett jön mint pluszfeladat.

Ugyanakkor, ha a home office-t nézzük, rájöhetünk, hogy nem is olyan könnyű a munkajogi oldala ennek. A home office nincs egyértelműen meghatározva a Munka Törvénykönyvében, nem világos, hogy ezt hogyan kell értelmezni, a rendszeres távmunkától elkülöníteni. 

 - tudtuk meg a szakértőtől.

Otthoni munkavégzés, de hogyan?

Az is idő, hogy munkajogilag értelmezzük ezt a helyzetet. Ha valaki most kezdi el bogarászni, nem biztos, hogy időben a végére ér. Utána jönnek olyan kérdések is, hogy ha home office-ba küldjük a kollégákat, akkor van-e nekik megfelelő számítógépük, zavartalan munkavégzéshez szükséges internetük otthon? Az IT-biztonságra is oda kell figyelni, arról nem is beszélve, hogy a home office bevezetéséhez kell egyfajta bizalom is a vezetők részéről a munkavállalók felé." - folytatta a szakember.

Nagyon sok helyen azért nem vezették még be, mert a menedzsment nem ugrotta meg azt a szintet, hogy megbízzon a munkavállalóiban. Sok régi vágású vezető úgy van vele, hogy ha valaki nincs a szeme előtt, nem tudja folyamatosan ellenőrizni, akkor nem is biztos abban, hogy a munkatárs rendesen elvégzi a feladatát.

De munkavállalói oldalról sem mindenkinek való a home office. Hiszen ha otthon vagyunk, akkor nagyobb önfegyelemre van szükségünk, hiszen sok minden elvonhatja a figyelmünket. Könnyen elmehet az időnk házimunkával, a családdal, de az is lehet, hogy valaki egyszerűen csak közösségben érzi magát jól. 

A mostani helyzetben sok cég dönt amellett, hogy hirtelen home office-ba küldi a kollégákat. Ez hasznos megelőző intézkedés a fertőzésveszély ellen, ugyanakkor el kell fogadni, hogy ez a home office most nem ugyanaz, mint megszokott üzletmenet esetén. A közhangulat alakulásától, az emberek veszélyeztetettség érzetének függvényében a vezetőknek arra is számítaniuk kell, hogy a termelékenység csökkenni fog. 

Normális esetben a home office bevezetése több hét, hónap, ezért ahol most ezt hirtelen vezetik be, ott elképzelhetőek lesznek fennakadások. Fontos, hogy a vezetők és a HR rugalmasan kezeljék a felmerülő problémákat, bízzanak a kollégákban s legyenek türelmesek a home office-ra való átállásban. Azokban a munkakörökben, ahol nem lehetséges otthoni munkavégzés, azt kell végiggondolni, hogy miként tudjuk a munkahelyi környezet biztonságát fenntartani. Szükség esetén szabadságolások és állásidő fizetésére is fel kell készülni.

Kommunikálj, kommunikálj, kommunikálj!

Sok cégnél inkább csak a könnyen kivitelezhető, praktikus intézkedésekre gondolnak most. Például, hogy vegyünk fertőtlenítőt az irodákba, telephelyekre, kérjük meg a takarítót, hogy gyakrabban fertőtlenítsen. De az, hogy a munkavállalókkal rendszeresen kommunikáljunk nem biztos, hogy mindenhol fókuszban van. Pedig fontos lenne, hogy lássák azt a munkavállalók, hogy a menedzsment, a HR kézben tartja a dolgokat.

Tímár Krisztina szerint ennek az eszköze, hogy rendszeresen kommunikáljunk, tehát a menedzsmentnek és a HR-nek most nem szabad csendben maradnia. Nem kell nagy varázslatra gondolni, senki nem tudja körbeküldeni a kollégáknak a vírushelyzet megállításának bombabiztos módját. Viszont tudjuk tájékoztatni a kollégákat arról, hogy nyomon követjük az eseményeket, eddig milyen intézkedéseket hoztunk, és hogy a körülmények változása esetére is van tervünk. Ha ezt nem tesszük meg, ha nem kommunikálunk, akkor az valószínűleg aggasztóbb a munkavállalók számára, mint hogy egy kevésbé frappánsan megfogalmazott, de őszinte tájékoztatót küldünk körbe, amiből az derül ki, hogy amennyire lehet kézben tartjuk a helyzetet. 

Itt felmerül a kérdés, hogy ki kommunikáljon házon belül? A nagy cégeknél, ahol van kommunikációs menedzser vagy HR-vezető, ott egyszerűbb, de egy kkv-nál a cégvezetők ehhez nem biztos, hogy hozzá vannak szokva. Fontos, hogy jelöljünk ki valakit, aki a vírushelyzettel kapcsolatos kommunikációt kezeli, akitől a kollégák az ilyen témájú tájékoztatókat várhatják. Ez lehet a cégvezető, az irodavezető is vagy bármely más személy, akiben a munkatársak bíznak. A kialakult helyzettel kapcsolatos kommunikáció plusz idő és energia, de rá kell szánni magunkat, hogy a kollégák azt érezzék, hogy munkáltatóként megteszünk mindent a biztonságukért és a helyzet korrekt kezeléséért.

Az utazások korlátozása

A legtöbb multi cégnél már leállították a külföldi utakat. Az első etapban még a munkavállalóra bízták a belföldi utakat, de most már a legtöbb helyen felhívják a dolgozók figyelmét, hogy ne mozogjanak. A tréningeket, konferenciákat nagy számban mondják le, így legalább nem kell utazni, tömegközlekedni, ezzel is csökkentik a vírus terjedésének esélyeit.

Üzleti terv és a helyettesítések

Jelen helyzetben érdemes azt is felülvizsgálni, hogy cégünk rendelkezik-e üzletmenet folytonossági tervvel. "Az a tapasztalatom, hogy csak a nagy cégeknél van üzleti folytonossági terv, amiben arra készülnek, hogy ha valami zavar keletkezik a működési feltételekben, a tevékenységünk akkor is folytatódhasson. Most ezt a kérdést is elő kell venni, és fejben lejátszani, hogy mi is történne a cégünkkel, az üzletmenettel, ha ilyen vagy olyan módon korlátozva vagyunk a működésünkben, esetleg karantént hirdetnek. Lássuk be, a legtöbb cégnek nincs ilyen terve, pedig ennek végig gondolása sem két perc - mondta a HR szakértő.

Az üzletmenet folytonosságához kapcsolódik a helyettesítések kérdése is. Mi van, ha valaki kiesik a munkából, vagy mi van akkor, ha egyszer csak sok ember esik ki? Ha végiggondoljuk azt, hogy ha a kulcsembereink kiesnek a munkából, akkor ki és hogyan veszi át a munkájukat - máris nyugodtabbak lehetünk. És itt nem csak azon van a hangsúly, hogy "ki", hanem azon is, hogy "hogyan". Ha valakit egy kulcsember helyettesének jelölünk meg, akkor az a minimum, hogy az illető tudjon erről, illetve fel legyen rá készülve, hogy mit kell tennie, ha a helyettesítésre kerül a sor. Azt is össze kell szedni előre, hogy a helyettesnek milyen rendszer hozzáférésekre, jelszavakra lesz adott esetben szüksége, mire lesz felhatalmazása?

A munkaerőfelvétel nem áll le, de átalakulhat

Jelen helyzetben sok cég már átállt a videóinterjúztatásra a felvételnél. Nem várják el a pályázótól, hogy személyesen megjelenjen a cég irodájában állásinterjúra. Nem is csoda, hiszen sokan inkább elkerülik most a tömegközlekedést, ha nem muszáj, akkor nem utaznak. Itt az idő, hogy ne csak azt teszteljék a cégek, hogy milyen otthonról dolgozni, hanem azt is, hogy milyen online interjúztatni. Ez itthon még újdonságnak számít, most ebben is lehet tapasztalatot gyűjteni. Ahogy abban is, milyen online teszteket tudunk bevonni a kiválasztási folyamatba.

A munkaerő felvétel folyamata valószínűsíthetően lassulni fog az elkövetkezendő hónapokban. A külföldi munkatársak felvétele záros határidőn belül befagyasztásra kerülhet a nagyobb cégeknél.
Hosszú távú munkaerőpiaci kilátások

Azt még nem tudjuk, hogy a jelen helyzet milyen hatásokkal lesz közép-vagy hosszú távon a munkaerőpiacra. Viszont egyre több cikk jelenik meg arról, hogy az új koronavírus okozta helyzetnek milyen üzleti hatásai várhatóak, és ez hogyan fogja befolyásolni a munkaerő-felvételt. Lesznek-e olyan ágazatok, ahol elbocsátások várhatóak? Nagyon különbözően kitettek a különféle ágazatok a vírus okozta krízisnek. A turizmus és vendéglátás területén sok cég kényszerülhet majd elbocsájtásokra, de például az eddig is kapós programozókat kevésbé érintheti mindez. A veszély elmúlta után viszont arra lehet számítani, hogy a cégeknek ismét több szakemberre lesz szüksége.

Címlapkép: Getty Images

penzcentrum.hu

Kapcsolódó cikkek

Tíz nap lesz az apai szabadság, jön a két hónapos szülői szabadság

2019. április 05. 08:00
A munka és a családi élet összeegyeztetését szolgáló szabályokat fogadott el mai ülésén az Európai Parlament. Az apáknak vagy a velük egyenrangú társszülőknek legalább 10 munkanapos apasági szabadságot kell biztosítani gyermekük születése, örökbe fogadásának időszakában vagy halva születése esetén. Magyarországon jelenleg 5 nap az apasági szabadság időtartama. Emellett alanyi jogon (vagyis mindkét szülőnek) két hónapnyi, át nem ruházható és fizetett szülői szabadságot kell biztosítani, így lehetővé téve a gyermekgondozási feladatok kiegyensúlyozottabb elosztását a családban.