Rengeteget spórolhatsz: 5 természetes, házi növényvédő szer, ami végleg elűzi a kártevőket

2020. július 24. 07:50
Az ellenőrizhető minőség mellett számos pozitívuma van annak, ha növényeinket nem mesterségesen előállított szerekkel, hanem organikusan kezeljük, ápoljuk. Elmondjuk, hogyan csináld!
Rengeteget spórolhatsz: 5 természetes, házi növényvédő szer, ami végleg elűzi a kártevőket

 

 

A gyomok, a kórokozók és a kártevők elleni védekezéshez, illetve a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a mezőgazdaságban elengedhetetlen a növényvédő szerek használata. A növényvédőszer-használat azonban mind a környezet, mind az egészség szempontjából kockázatokat jelenthet, bár a forgalomba hozott szerekben található hatóanyagok – a jogszabályi előírások eredményeként – egyre kevésbé veszélyesek, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elemzésében. Ebben az elemzésben többek között az is szerepel, hogy 2014-es adatok alapján a 29092 tonnányi értékesített növényvédő szer legnagyobb hányadát, 31%-át a gyomirtó szerek tették ki, 22%-a rovarölő, 20%-a gombaölő, a fennmaradó 27% pedig egyéb szer volt. Az ekkor forgalomba hozott növényvédő szerekben 8971 tonna hatóanyag volt, legnagyobb mennyiségben a glifozát és a kén volt kimutatható bennük.

A Magyarországon forgalomba hozható és felhasználható valamennyi növényvédő szer engedélyezését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal végzi. Az engedélyezési folyamat szigorú szabályairól, követelményeiről és korlátozásairól uniós és hazai jogszabályok rendelkeznek. A Nébih ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a gazdaság minden területén jelen lévő hamisítás ezt az ágazatot sem kerüli el, így fokozott körültekintést igényel a növényvédő szerek beszerzése. Rendkívül kockázatos az illegális forgalmazótól beszerzett, hamisított készítmények alkalmazása, mert az alacsonyabb ár többnyire bizonytalan minőséget takar: hatástalan lehet a károsítóra, károsíthatja a kultúrnövényt és káros lehet a felhasználó egészségére is.

Kapcsolódó cikkek

„Nem betöltünk, hanem megtöltünk egy pozíciót” - interjú a Bónusz Brigád HR-vezetőjével

2018. október 04. 08:53
A legjobb értékesítője segédmunkásból lett és a mai napig bánja, hogy egy szintén értékesítőnek jelentkező kőművest nem vett fel a pozícióra. A munkavállalók háromnegyede 20 és 35 év közötti, vannak olyan pozíciók melyekkel hónapokig kínlódnak mire betöltik, holott a nevük jó hívószó a hazai álláspiacon - a Bónusz Brigád HR-vezetőjével, László Katalinnal beszélgettünk toborzásról, juttatási és értékelési rendszerekről.

Nyugdíjamnál hogyan számítható be külföldi munkám?

2017. szeptember 20. 07:54
2012-ben kértem szolgálati idő adategyeztetést a Nyufig-tól. Ha jól emlékszem, abból kiderült, hogy 63 éves koromig kell dolgozom, hogy meglegyen a 40 éves munkaviszonyom, ami jogosulttá tesz a nők kedvezményes nyudijmegállapítására, ill. igénybe vételére. 2012-től külföldön (Nagy-Britanna) dolgozom teljes munkaidőben. Heti 40 óra,a mindenkori minimálbérrel bejelentve. Jelenlegi munkabérem 7,6£/ óra. Mivel betöltöttem a 60. évemet kérhetem, hogy csak heti 4 napot dolgozhassak. Ez heti 30-36 óra lenne. Érzem is magamon,hogy egyre fáradékonyabb vagyok, de ezt a 3 évet talán még kibírom valahogy. (Nem szeretnék már a 63. évem után is dolgozni!) Mit javasol? Kérjem-e 4 napos munkalehetőséget? Hogyan befolyásolja ez a szolgálati időmet?(Tudomásom szerint az Egyesült Királyságban ez a munkaidő még full time-nak minősül. Hogyan igazolja ezt az időszakot majd az itteni HM?