Számos előterjesztéssel könnyítette az Agrárminisztérium 2019-ben is a magyar gazdák munkáját

2020. január 06. 09:03
A 2019. évi jogalkotás az Agrárminisztérium életében termékenyen alakult. A tárca 5 törvény, 13 kormányrendelet és 67 miniszteri rendelet előkészítését, illetve megalkotását végezte el, valamint a Kormány elé 105 előterjesztést nyújtott be az év folyamán. Ezek közül érdemes kiemelni néhány, a gazdák széles körének munkáját megkönnyítő rendelkezést.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadásával a minisztérium tervei szerint lehetőség nyílik az öntözésbe vont területek jelentős bővülésére. Az új szabályozással ugyanis jelentősen egyszerűsödnek az öntözéshez szükséges hatósági eljárások, megszűnnek a bonyolult és bürokratikus szakhatósági eljárások, könnyebbé válik az öntözővíznek a kijuttatás helye szerinti táblához történő elvezetése.

Az állattenyésztésre vonatkozó joganyag idei évben teljes átalakuláson ment keresztül. Az Európai Unióban elfogadott új jogi szabályozásra figyelemmel a tárca megalkotta az ágazatra vonatkozó alapokat lefektető, az állatgenetikai erőforrások védelmét szolgáló törvény, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapító kormány- és miniszteri rendeletet, amelyek mind az ágazat további fejlesztését célozzák meg.

2019. július 1-jei hatállyal felállítottuk a Nemzeti Földügyi Központ. Az új szervezet hatáskörébe tartozik az állam tulajdonában álló földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági térképészeti tevékenység, az öntözési ügynökségi feladatok, valamint az erdőtervezés központi irányítása.

Az Agrárminisztérium a 2019. évben megjelent, egyes miniszteri rendeletekben bevezetett támogatási programok keretében

- a zöldség- (beleértve a fűszerpaprikát is) és gyümölcsfélékből, valamint gyógy- és fűszernövényből forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt terményt előállítók fűtési költségeinek,

- a baromfi- és sertés ágazatokban alkalmazott szakképzett munkaerő megtartása érdekében a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottakkal kapcsolatban felmerült költségek,

- a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében méhcsaládok vásárlása,

- a sokszínű agrártermelési szerkezet megőrzése érdekében haszongalambok vásárlása,

- a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében a megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításának,

- a viharok által a gazdálkodás folytatását ellehetetlenítő, a mezőgazdasági termelőeszközökben bekövetkezett károk kompenzálásának,

- a hazai és uniós állatjóléti követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokat teljesítő baromfitartók többletköltségeinek,

- a komlótermesztés leginkább tőkeigényes elemének, az ültetvény létesítésének,

- az agrárgazdasági célú fejlesztéseket megvalósító vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése céljából a vállalkozások széles köre által igénybe vehető beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatnak, valamint

- a méhtartási kedv fenntartása és a méhészeti ágazat versenyképességének növelése, hatékonyabbá tétele érdekében a 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó Magyar Méhészeti Nemzeti Programban részletezett intézkedések költségeinek

európai uniós, illetve hazai forrásból történő támogatását tette lehetővé.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Durvul a Bige-ügy: vesztegetés a vád

2019. június 03. 08:09
Mint arról korábban beszámoltunk, Bige Lászlót, a péti Nitrogénművek milliárdos tulajdonosát vádlottként hallgatták ki a nyíregyházi rendőrkapitányságon. A korábbi hírek alapján úgy tűnt, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése lehet a vád. Bige László helyzetét továbbra rontja, hogy már vesztegetés is szerepel a bűnlajstromán

Új kockázati tényezők jelentek meg az agrárszektorban

2020. március 12. 13:17
Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után - a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.