Szavaztak az őszi óraátállításról: minden egy irányba mutat, végleg eltörölhetik a téli időszámítást?!

2023. október 24. 16:23
Pontosan egy hét múlva, október 29-én óraátállítás. Az utóbbi években minden ősszel és tavasszal téma az óraátállítás eltörlése, már az EU-ben is többször terítéken volt a terület, de más fontosabb helyzetek folyamatosan tovább tolták a kérdést. A Pénzcentrum idén ősszel egy kérdőíves kutatás kereti között felmérte a magyarok hozzáállását, és nem meglepő módon a magyarok 88%-a már szeretne megszabadulni a minden tavasszal és ősszel ránk váró tologatástól, valamint többen jelezték, hogy hetekig nem tudják kiheverni a szervezetük az átállítás utáni zavart – írták a portálon.
Szavaztak az őszi óraátállításról: minden egy irányba mutat, végleg eltörölhetik a téli időszámítást?!
Már csak egy hét van az őszi óraátállításig, ami tehát azt jelenti, hogy október 29-én hajnali 3-kor hajnali 2-re kell visszaállítani az órát. Évek óta téma, hogy mikor kerül megszüntetésre az óraátállítás intézménye, illetve emellett az is, hogy melyik időszámítás maradjon. A COVID járvány előtt eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást, de a már említett pandémia miatt tovább húzódott a helyzet, így a határidőt kitolták 2024-ig. Azóta pedig az időközben kitört orosz-ukrán háború ismét a határidő eltolása felé irányította a helyzetet. A legjobb tudomásunk szerint legkorábban 2025-ben van kilátás a következő elnökség ideje alatt, hogy erről a témáról döntsenek az EU-ban.
 
A Pénzcentrum idén egy kérdőíves kutatásban mérte fel a lakosság hozzáállását a témához. A kérdésekben igyekeztünk minél több aspektust lefedni az óraátállítás témájában. A kérdések között szerepelt természetesen magának az óraátállítás eltörlésének témája, valamint, hogy melyik időzónát preferálnak a válaszadók. De ezek mellett kitértünk az egészségre való hatására és az egyéni tapasztalatokra is.
 
Kell az óraátállítás vagy sem?
Ebben a témakörben nem csak az a releváns kérdés, hogy szüksége van-e a mai világban erre vagy sem, hanem például az is, hogy melyik időzónát preferálják többen, és ehhez képest mit mondanak a szakértők. Azt illetően, hogy szükség van-e az óraátállításra, elég erős konszenzus látható. A válaszadók közel 70%-a szerint már el kellett volna törölni, és 18%-a szerint minél előbb el kéne. Tehát a kitöltők nagyjából 88%-a már megvált volna az óraátállítás intézményétől.
Azzal kapcsolatban, hogy melyik időzónát preferálnák, már kevésbé látható ilyen egyetértés; 46% szerint a nyárit, míg 35% szerint a télit kéne megtartani. Magyarországon néhány éve előkerült az óraátállítás témaköre egy 2021 év eleji kormányinfón is, akkor Gulyás Gergely arról beszélt, hogy bár hazánk lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország.
 
Abban sincsenek egyértelmű válaszok a kérdőívben, hogy a kitöltők szerint a téli vagy a nyári időszámítás volt-e az eredeti időzóna. Relatíve sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a téli a valódi időzóna, ugyanis a válaszadók közel negyede gondolja azt, hogy a nyári időzóna az. A tudományos konszenzus alapján azonban a téli az eredeti és annak maradását is preferálja, ugyanis a szakértők szerint a szervezetünk számára ez a természetes. 
 
Egészségre gyakorolt hatása
Az Európai Tükör folyóirat 2019-ben megjelent áprilisi számában Merkel Csenge ’Az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás és a belső piaci jogegységesítés’ címmel megjelent tanulmánya is több aspektusból vizsgálja az óraátállítás kérdését. A tanulmány is kérdőíves kutatást végzett, és ezt egészítette ki a szerző a tudományos tapasztalatokkal. Az egészségre gyakorolt hatás kapcsán a cikk leírja, hogy nincsenek egyértelmű tudományos eredmények.
 
Ami biztosan tudható, hogy maga az óraátállítás az emberi szervezet számára valóban megterhelő, és ennek lehetnek negatív egészségügyi következményei. De emellett megjegyzik, hogy megjelenik egy másik szempont is, amely az előzőt ellensúlyozni képes, mégpedig az estébe elnyúló szabadidős programok egészségmegőrző hatása. Ezek mellett bejön szempontként az óraátállítás közlekedési balesetekre gyakorolt hatása, ami ugyan nem közvetlenül tartozik az emberi egészséghez, de közvetve mindenképp az emberi élet és testi épség rombolásának egyik kockázata. De a szerző hangsúlyozza, hogy a kutatási eredmények itt is bizonytalanok.
A saját kutatásunk alapján készült fenti ábráról leolvasható, hogy a válaszadók igen nagy része hallott már arról, hogy az egészségre káros hatással lehet az óraátállítás. Merkel Csenge is hasonló következtetésekre jut, mint a Pénzcentrum kutatása. Tehát összességében elmondható, hogy a válaszadók nagy többsége már hallott arról, hogy az óraátállításnak negatív hatásai lehetnek az egészségre, de az nem derül ki, hogy valójában milyen tüneteket érzékelnek magukon, illetve, hogy nem-e inkább csak egy elterjedt mondás a polgárok körében. Merkel Csenge a cikkben azt is kiemelte, hogy
 
ha lenne tudományos konszenzus az egészségre gyakorolt hatást illetően, azt a Bizottságnak mindenképpen figyelembe kellene vennie. Az egészségvédelemmel kapcsolatos jogalkotói megfontolások több alkalommal is döntő jelentőségűek voltak már a belső piaci jogalappal meghozott jogi aktusok elfogadása során – írja a tanulmány. A Pénzcentrum azon kérdésére, hogy milyen hatást tapasztalnak magukon a kitöltők az óraátállítás miatt, azt a választ kapta, hogy a legtöbbeknek szüksége van egy-két hétre, míg hozzászokik az új időzónához. Ugyanakkor a válaszadók 16%-a hosszú hónapokig érzi a hatását, míg 15%-ukra egyáltalán nincsen hatással.
Azonban akadtak többen is, akik az utolsó nyitott kérdésben hangsúlyozták, hogy nagyon rossz hatással van az egészségre és megterhelő. Az egyik kitöltő így reagált:
 
Követeljük, hogy töröljék el az óra állítást, ne csak beszéljenek róla. Nagyon sok embernek megterhelő ősszel és tavasszal az átállás -írja a válaszoló. De ezzel a véleménnyel nem volt egyedül, többen hangsúlyozták, hogy főleg a gyerekekre és fiatalokra van rossz hatással. Mint például ez a hozzászólás:
 
Energiatakarékosság szempontjából már régen nem releváns. A kisgyerekeknél főleg nagy problémát okoz, a gyereket ugyanis nem lehet csak úgy „átállítani” – magyarázta az egyik kitöltő. Ellenben olyan megfogalmazások is születtek, amelyben a kitöltő csak „hisztinek” titulálja ezt, a minden évben fel-felbukkanó témát.
 
Szerintem maradjon. Semmilyen rossz hatása nincs, csak a nyafi. -fejti ki véleményét az egyik válaszadó, valamint ehhez hasonlóan akkor, amikor a fél világ utazik számtalan időzónán át napi szinten, sőt számos olyan ország van, ahol országon belül időeltolódások vannak, akkor tényleg valakinek az a legnagyobb probléma az életében,hogy évi kétszer odébb állítsa a mutatókat egy órával? Nem hiszem, hogy bárki is ebbe fog belehalni. (…) Vegyük már végre tudomásul, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt igen is hasznos az óraátállítás…– magyarázta az anonim kitöltő. A téma fontosságát és megosztottságát az is mutatja, hogy a Pénzcentrum által készült kérdőíves kutatás szeptember 22-én indult és egészen október 19-ig volt lehetőség kitölteni és ez alatt a relatíve rövid idő alatt (kevesebb, mint egy hónap) 11 071 ember élt a kitöltés jogával.
 
 
forrás. agrotrend.hu / Pénzcentrum – Szopkó Zsófia

Kapcsolódó cikkek

Üzenet a jövőnek – időkapszulák elhelyezése a KITE-ben

2023. szeptember 18. 14:31
A KITE Zrt. fél évszázada a hazai agrárium meghatározó szereplője, az évtizedek során elért sikerekhez pedig az alapító elődök és a cég jelenlegi dolgozói egyaránt hozzájárultak.

CSOK: minden változás egy helyen – így lehet felvenni a jövőben az otthonteremtési támogatást Kiderült, hogy mennyi pénzt ad a kormány, és milyen ingatlanokhoz.

2023. július 12. 15:21
Kedden este megjelent a kormányrendelet a Magyar Közlönyben a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a babaváró támogatás átalakításáról. Az utóbbiról már részletesen írtunk, ebben a cikkben pedig azt szedjük most össze a Bankmonitor elemzése alapján, hogy mire készüljenek azok, akik 2024-től vennék fel az állami támogatást. Elöljáróban csak annyit: a jogszabály az előzetes várakozásokhoz képest is jó néhány meglepetést tartalmaz.