Szép csendben óriási munkaügyi módosítást hirdetett ki a kormány

2020. április 14. 07:45
A pénteki Magyar Közlönyben kihirdetett kormányrendelet értelmében a cégek egyoldalúan bevezethetik a 24 hónapos munkaidő-keretet. Ez lényeges könnyítés a most leálló, vagy tevékenységüket visszafogó (elsősorban termelő) nagyvállalatok számára, számukra ugyanis ez egy fontos rugalmassági elem lehet, akár az elbocsátásokat is visszafoghatja. Ennek azonban ára van, érthető módon ez fájhat a dolgozóknak, akiket viszont lehet, hogy épp ennek a lépésnek köszönhetően nem bocsátanak el. Közben a szakszervezetek kiakadtak.
Fontos változás

A pénteki Magyar Közlönyben több fontos kormánydöntés is megjelent (kurzarbeit, K+F-területen dolgozók bértámogatása, gyógyszeralkalmazási könnyítések, a mezőgazdaságnak adott kedvezmények, EU-pályázatokat érintő döntések), és ezek közül külön is kiemelkedik "a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről" szóló rendelet.

Ennek lényegi pontja, hogy

A MUNKÁLTATÓ LEGFELJEBB HUSZONNÉGY HAVI MUNKAIDŐKERETET ELRENDELHET, EGYOLDALÚAN.

A döntés arról az oldalról érthető és racionális, hogy a kormány ezzel is a leálló (elsősorban gyártó) cégeket akarja így támogatni. A kényszerű leálláson lévő cégek ugyanis most is állásidőre járó alapbért fizetnek az el nem bocsátott dolgozók számára, miközben kiesik a bevételük, később a 24 hónapos munkaidőkeret alatt viszont lehetősége lesz a munkaadónak az így kiesett órákat ledolgoztatni a munkavállalókkal.

Kiakadt a szakszervezet

Vasas Szakszervezeti Szövetség közleménye szerint a céget "így semmilyen veszteség nem éri, miközben a munkavállaló majd beleszakad a munkába". A szakszervezet úgy véli, hogy "a kormány a magyar munkavállalókkal szemben újra a korábban adókedvezményekkel, mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel és maximális rugalmasságot biztosító munka törvénykönyvével megsegített multinacionális vállalatok mellé áll".

Arra figyelmeztetnek, hogy ez az újabb lépés tovább terheli az amúgy is "kizsákmányolt magyar dolgozókat". Hangsúlyozzák: "bizonyított tény, hogy a túlterhelt ember könnyebben betegszik meg, könnyebben okoz vagy szenved el balesetet, gyakrabban hibázik és ez mind a magyar költségvetést terheli majd. Csakúgy, mint a széteső családok okozta társadalmi problémák, aminek az árát együtt fizetjük majd meg".

KIEMELIK AZT IS, HOGY AZ ILYEN HOSSZÚ MUNKAIDŐKERET ELVISELHETETLEN TERHEKET RÓHAT A MUNKAVÁLLALÓRA.

A jelenlegi szabályozás értelmezésük szerint lehetővé teszi:

  • Havi (!) 1 pihenőnap kiadását.
  • Heti 60 órás munkavégzést.
  • Mindezt túlórapótlékok nélkül, hiszen a ledolgoztatott órák helyett a munkáltató kiadhat pihenőnapokat, mint most, amikor állnak az üzemek.
  • A dolgozót az intézkedés röghöz köti, hiszen, aki most nem végez munkát, annak negatív órái, tartozása halmozódik fel, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.

A Vasas, a többi szakszervezettel együtt továbbra is kész javaslatokkal várja, hogy a munkavállalók képviselőit is hallgassa meg a kormány - írták.

A nagycégeknek előnyös ez

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a mérce.hu-nak nyilatkozva érthetetlennek nevezte az eljárást, és hogy az éj leple alatt, mindenféle egyeztetés nélkül jelennek meg ilyen döntések. Azt is kifejtette a rendelet kapcsán, hogy a kollektív szerződés ettől eltérő passzusait a rendelet hatálya alatt nem lehet alkalmazni – magyarán a kormány a vészhelyzetre hivatkozva felülírta a szakszervezetek és a munkáltatók közötti megállapodásokat. 

Arról is beszélt a szakszervezeti vezető, hogy a lépés alapvetően a nagy multiknak kedvez, hiszen ők rendelkeznek elegendő tartalékkal ahhoz, hogy egy leállás során megfinanszírozzák pár hónapra a nem dolgozó munkavállalók bérét. A hazai kkv-k jellemzően ezt nem tudják megtenni - tette hozzá.

Érdekes lesz a 24 hónapos munkaidőkeret-szabályozás összeegyeztetése a kurzarbeit-tal. Ez utóbbi ugyanis többek között azt is kimondja, hogy akkor nyújtható az állami bérkiegészítő támogatás, ha a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

Az Indexnek nyilatkozó munkajogász, Mihovics Lívia, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint érthető a szakszervezetek álláspontja. Az új jogszabállyal kétségtelenül kedvezőtlenebb alkupozícióba kerültek a dolgozók, hiszen már nincs szükség a hozzájárulásukra a hosszabb tartamú keret bevezetéséhez. A szakember emlékeztetett: eddig csak a szakszervezettel és kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatók számára volt adott a lehetőség, hogy a négy, illetve hat havi keretnél hosszabb tartamú keretet alkalmazzanak, most már egyoldalúan is dönthet erről bármelyik munkáltató.

A hosszabb tartamú keret esetén akár egy több hétig vagy hónapig tartó leállást is kompenzálni tud a munkáltató oly módon, hogy a leállás idejére kizárólag pihenőnapokat oszt be, és majd ha újra beindul az élet, akkor több munkanapot, hosszabb napi munkaidőt tud előírni, természetesen a törvényi korlátozások figyelembevételével, melyeket ezután is alkalmazni kell - magyarázta a portálnak az ügyvéd, aki szerint ezzel a lehetőséggel hosszabb távon a munkáltatók munkabér költséget tudnak megtakarítani. A járvány utáni időszakban ugyanis nem túlóraként kell a többletmunkavégzést elrendelniük, hanem a munkaidőkeret terhére rendes munkaidőként. Ezzel szemben, ha valamelyik munkáltató nem alkalmaz keretet, és most állásidőre járó alapbért fizet azoknak a munkavállalóknak, akiket nem tud foglalkoztatni, akkor a válsághelyzet elmúlása után nem tudja a kiesett munkaidő kompenzálni, és megnövekedett munkateher esetén túlórát kell elrendelnie, ami természetesen magasabb költséget eredményez. Mihovics szerint érdemes ezért azoknak a munkáltatóknak is megfontolniuk a munkaidőkeret bevezetését, akik eddig soha nem éltek ezzel a lehetőséggel. 

A SZAKEMBER SZERINT VALÓJÁBAN JÓL JÁRNAK AZOK A MUNKAVÁLLALÓK IS, AKIK MOST NEM VESZÍTIK EL AZ ÁLLÁSUKAT, DE CSERÉBE A MUNKÁLTATÓ EGY HOSSZABB MUNKAIDŐKERETTEL GAZDÁLKODHAT.

Mihovics szerint a munkavállalók számára ennél sokkal rosszabb helyzet lenne, ha a munkáltató most elbocsátaná a munkavállalóit, amit különösebb rizikó nélkül tehetne meg, hiszen ha később szüksége lesz munkaerőre, valószínűleg úgyis könnyen pótolni tudná a most elbocsátott munkavállalókat, tekintettel arra, hogy szinte biztosra vehető, hogy rengeteg munkanélküli lesz. 

portfolio.hu

 

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200411/szep-csendben-oriasi-munkaugyi-modositast-hirdetett-ki-a-kormany-425566

Kapcsolódó cikkek

Maradj otthon: fontos lenne a koronavírus elleni védekezéshez

2020. március 16. 10:51
Miért terjednek a koronavírushoz hasonló járványok exponenciálisan, és mit lehetne tenni, hogy ne így legyen? - teszi fel a kérdést címében a Washington Post cikke.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől

2019. október 16. 08:55
A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; az ado.hu cikke ennek szabályairól szól.