Távoktatás: keretrendszer kell

2020. április 17. 08:21
A járvánnyal kapcsolatos intézkedések lépéskényszerbe hozták az oktatási szolgáltatókat (tréning cégek, nyelviskolák, (köz)oktatási intézmények, stb.) csakúgy, mint az oktatást igénybevevő cégeket, intézményeket és magánszemélyeket. Gerlei Béla a Karrier Intézet igazgatója az elmúlt években számos blended learning projekten keresztül szerzett tapasztalatot az átállás mikéntjéről, most erről és a keretrendszer (LMS) használatának fontosságáról oszt meg néhány gondolatot.

A bevált receptek nem működnek


Távoktatás. Digitális oktatás. E-learning. Ezek alkalmazását, illetve az ezekre való átállást sokan úgy fordítják le maguk számára, hogy amit eddig csináltak ugyanazt folytatják a csak „távolról”. Azaz, fogják a megszokott PowerPoint diasort megosztják a képernyőjüket valamilyen alkalmazásban (pl. Zoom, Skype stb.), és ugyanúgy felolvassák. Esetleg - ez már a haladó szint - a diák alá mondják a szokásos szöveget és feltöltik valamilyen fájlmegosztóra, azzal, hogy a tanulók töltsék le és nézzék (szenvedjék) végig. Igen ám, de a dinamikus internethasználathoz szokott közönséget nem lehet órákon keresztül a képernyő előtt tartani ezzel. Mi történik tehát? A legjobb esetben, ha lehetséges, a hallgatóság megnöveli az előadás lejátszási sebességét, vagy megnyit egy másik ablakot, esetleg elindít egy chat-et. Ez már ennyiből sem látszik nagyon hatékonynak, de ha hozzávesszük a személyes kapcsolat hiányát és még mondjuk a multitaszking működésképtelenségét, borítékolhatjuk a nagyon gyenge eredményességet.

Nem magától értetődő

Alapvetően két fő területen ütközünk nehézségbe, ha távoktatásra szeretnénk átállni:

1. Az általános oktatástervezés - ami bármilyen oktatás esetén alapvető, de a távoktatásban még nagyobb szerepet kap.
2. A gondolkodásmód és oktatási eszközök - az átállás nem egyszerűen a meglévő program átrakása a digitális térbe, hanem szemléletváltás.

Meg kell csinálni a „házi feladatot”

Hagyományos oktatás esetén (is) az első lépés az oktatási program (tananyag) elő- és elkészítése. Sokan már itt megbuknak. Ameddig nem tudunk nagyon pontos választ adni minimálisan alábbi kérdésekre, addig igazából felesleges bármi mást csinálnunk.

• Mi a program (tantárgy, tréning, tanfolyam, stb.) célja?
• Mire lesznek képesek a résztvevők az elvégzése után? Mit fognak tudni? Mi fog változni?
• Honnan fogjuk tudni, hogy megvan nekik a fenti tudásuk/készségük, vagyis létrejött valamilyen változás?
• Hogyan, hol, mikor fogják a tanultakat felhasználni?

Egy szokásos órán, workshopon vagy tréningen, egyrészt, van valamekkora rugalmasság, az oktató támaszkodva a tudására, rutinjára és tapasztalatára viszonylag könnyen tud alkalmazkodni a csoport dinamikájához. Elég lehet, ha megvan a tematika vagy egy óravázlat. Másrészt, van közvetlen visszajelzés, azonnal látni, például az érdeklődést, értetlenséget vagy akár az unalmat. Távoktatásban viszont csak korlátozottan lehet rögtönözni (ha egyáltalán), előtérbe kerül az oktatási program átgondoltságának és alapos felépítésének a jelentősége (pl. a Kahoot feladatokat előre kell elkészíteni). Ez kombinálva a jelen helyzetben fennálló jelentős időnyomással komoly nehézséget okozhat. Az oktatók/trénerek nagy része nincs hozzászokva az alaposan és szigorúan megtervezett programok készítéséhez és végrehajtásához. Amivel élőben meg lehet úszni, az online nem fog túlélni. Az átállás nem egyszerű adaptáció, hanem módszertani szempontból tulajdonképpen egy új oktatási program létrehozása, amit természetesen ugyanazoknak a pedagógiai alapelveknek kell vezérelnie. Ez sok munka.

Szemléletváltás kell - más a környezet

A távoktatás más megközelítést igényel, mert az „élő” oktatásban használt technikák egy része nem átrakható (pl. személyes kommunikáció - szemkontaktus) más része meg nem működik (pl. figyelem fenntartása). Ezen kívül általában másmilyen az időbeosztás (ne próbáljuk a résztvevőket 8 órán át képernyőn keresztül tréningezni: nem fog sikerülni). Mások az eszközök. Az eszközkínálat ismerete (pl. Mire alkalmas az UberConference?) és az eszközök használatának a technikája (pl. Hogyan osztom meg a képernyőm Zoom-ban?) mind-mind gyakorlatot és tudást igényelnek, ami csak keveseknek van még meg. Nagyon sok kiváló kommunikációs és oktatástámogató eszköz van, de ezek többnyire az oktatás egy- egy szeletére adnak valamilyen megoldást. Sok az átfedés és nehezen áttekinthető a kínálat.


Kevesen használnak keretrendszert, ami egy helyen tartja mind az eszközöket és a résztvevőket, mind pedig csoportosítja, követhetővé és visszakereshetővé teszi a tananyagot. Ezek az úgynevezett Learning Management System-ek (LMS). A Karrier Intézet már több, mint három éve tért át a „blended learning”-re, ami leegyszerűsítve részbeni digitális távoktatást jelent. A tapasztalataink szerint a LMS használata már az első programnál (tréningnél, képzésnél) megtérül. Ez nem egyszerűen egy újabb eszköz; gyakran oktatási/tanulási kultúraváltást is reprezentál. Az LMS minden oktatási tevékenység központja - ebben, ezen keresztül történik minden tanulás, kommunikáció, együttműködés, elemzés és feladatbeadás.

Van ahol már működik

Több felsőoktatási intézményben is régóta használnak LMS-t keretrendszerként (Coospace, Moodle) több kevesebb sikerrel. Most, hogy hirtelen kellett átállni a távoktatásra, ezeknek az intézményeknek felbecsülhetetlen előnyük lett abból, hogy egy működő LMS rendszerük van, amit „csak” jobban kell kihasználniuk. De amíg, ahol ez nincs és e-mailen küldött pdf fájlokkal meg innen onnan összeszedett oktatónként változó ingyenes eszközökkel próbálkoznak, addig, ahol már van ilyen rendszer, ott csak az intenzívebb használat jelent kihívást.
 

 
 

 

A Karrier Intézet talán az egyik legjobb ilyen keretrendszert használja a tréningjei támogatására. Ennek a konkrét rendszernek az előnye, hogy olyan ellenőrzött tudományos (pedagógiai, neurobiológiai, pszichológiai) eredmények felhasználásával készült, amik biztosítják nemcsak a szilárd elméleti alapokat, hanem a felhasználó-központú megvalósítást is. Például egy korábbi projektünkben 52 középvezető Villáminterjú tréningje volt a feladat. A tréning hagyományosan négyszer 10 teljes napot vett igénybe (4 csoport) három hónap alatt. A keretrendszer használatával ezt négyszer hat napra csökkentettük, a program időtartalma megnőtt 6 hónapra. Ezalatt a hat hónap alatt hetente körülbelül egy-egy órányi feladatot kaptak a résztvevők a keretrendszeren keresztül. Ez nagyon változatos volt: használtunk e-learning-et, nagyon sok rövid videós feladatot (interjúztatás technika tréning) kérdőíveket, teszteket, film részleteket és csoportos feladatokat. Az eredmény? 98% sikerrel teljesítette a vizsgafeltételeket, ami korábban 50-70% körül volt. Most ugyanez a Villáminterjú program teljesen online zajlik, a résztvevők elégedettek, a vizsgaeredmények… Ezt még nem tudjuk.

Gerlei Béla
Karrier Intézet igazgatója

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Munkavállalók rendkívüli helyzetben - így próbálnak túlélni

2020. április 22. 07:54
Közel 1300 munkavállaló töltötte ki online kérdőívünket egyebek mellett arról, mi történt vele a munkahelyén az országos veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta, hány hónapig tudna megélni megtakarításából és milyen eszközökkel keresne állást. Kiderült, hogy a válaszadók 8 százalékának mondtak fel.

Megállapodás Budapest gazdaságának újraindításáért

2020. június 29. 08:59
A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács a 2020. június 22-i plenáris ülésén Budapest gazdaságának újraindítása érdekében háromoldalú megállapodást kötött, amelyet a gazdaságvédelmi munkacsoport többfordulós tárgyalássorozata készített elő.