Tiltott biznisz a magyar erdőkben: Kínában készül gyógyszer a lopott alapanyagból

2020. március 12. 13:18
Az engedély nélküli agancsgyűjtés lopásnak számít, és már hosszú ideje komoly probléma Magyarországon. Annak jártunk utána, hogy néz ki a magyar szabályozás, miért virágzik ennyire a feketekereskedelem, és hogy mit tesznek ellene a hatóságok.
Tiltott biznisz a magyar erdőkben: Kínában készül gyógyszer a lopott alapanyagból

Tél végétől április elejéig tart az a periódus, amikor a szarvasok levetik agancsukat. Ezidőtájt rendszeresen és évtizedek óta komoly problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés, főleg Zala, Somogy, Vas és Tolna megyékben, az ország vadban leginkább gazdag és legszebb állományokkal bíró régióiban. Az agancsozók illegálisan tevékenykednek, ami több szempontból is káros: amellett ugyanis, hogy törvény tiltja, az élővilágban is nagy károkat okozhatnak. Annak jártunk utána, hogy néz ki a magyar szabályozás, miért virágzik ennyire a feketekereskedelem, és hogy mit tesznek ellene a hatóságok.

Ezért törvénytelen

Az illegális agancsgyűjtés lopásnak minősül, a vadászati törvény értelmében a hullajtott agancs ugyanis a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Csak ők állíthatják ki azt az írásos engedélyt, aminek birtokában össze lehet szedni.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény értelmében a vad az állam tulajdonában van. A törvény azt is kimondja, hogy a vadászterületen hullatott agancs a vadászatra jogosult tulajdonába kerül, míg a nem vadászterületen hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni. Az idézett törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján a hullatott agancsot összeszedni csak az arra jogosult engedéllyel rendelkezőknek szabad, ennek megfelelően a gyűjtésre csak a tulajdonos, tehát a helyileg illetékes vadgazdálkodó írásbeli engedélyével nyílik lehetőség.

Az engedély nélküli gyűjtés esetében az eltulajdonított agancs értéke határozza meg a cselekmény minősítését. Az ötvenezer forintot meg nem haladó értékig tulajdon elleni szabálysértés, vagyis lopás valósulhat meg, aki pedig tovább értékesíti a lopott árut, orgazda.

- tájékoztatta a HelloVidéket az Országos Magyar Vadászkamara. A szervezet szerint a közvetett károkozás szintén nehezen számszerűsíthető, hiszen az „agancsozók” által hajtott szarvas az ilyenkor egyébként is táplálékszegény időszakban nem talál nyugalmat, ami élettani szempontból is fontos.

Rombolás az élővilágban: állatkínzás, halálba hajszolt szarvasok

Az illegális agancsgyűjtés ugyanis a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. A bikák rosszabb kondícióval indulnak neki az újabb agancsépítési ciklusnak, a borjas tehenek pedig nem tudnak tökéletes kondícióban vehemet építeni. Emiatt a borjak fejlődésében is hátrány keletkezhet. A folyamatosan űzött szarvascsapatok olyan váratlan helyeken és időpontokban is megjelennek, ami további következményekkel járhat, például a vad-gépjármű ütközés, részletezte a kamara.

Az agancsozók sokszor nagyobb csoportban, gyakorlatilag csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat, mindezt azért, hogy űzés közben levessék az agancsukat.

nem ritka az sem, hogy kerítéseken vagy előre kifeszített dróthálón akadnak fenn. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén is előfordult már, hogy az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak az erdészek, de olyanra is volt példa – konkrétan a Bajnai Erdészet területén, a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tónál –, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva.

Az illegális gyűjtők kutyával, motorral, quaddal is hajtják az állatokat, vagy hurkokat, drótot helyeznek el, amibe beakadva letörik a szarvasok agancsa. Fontos azonban tudni, hogy ha az agancstővel – az agancs koponyacsonthoz csatlakozó részével – együtt törik le az agancs, vagy ha egy állat drótba gabalyodva, kínlódva pusztul el, akkor aki ezt okozta, állatkínzást követ el. Ez pedig a törvény szerint szabadságvesztéssel büntethető. Szintén nem ismeretlen módszer, hogy a kifejlett bikákat rázavarják egy fiatalabb állatra, hogy a dulakodás közben a fiatal szarvas elveszítse az agancsát.

Mivel a folyamatosan zavart állatok nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használják, hanem az erdő olyan részein is táplálkoznak, ahol egyébként nem fordulnának meg, több kárt okoznak az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával, például a vékonykérgű elegyfák, a kőrisek és gyertyánok kérgének fokozottabb hántásával, mely ilyenkor táplálékuk egy részét képezi. Az erdőgazdaságnak így nem csak a vadállományban, de az erdőben is kára keletkezik. (A vadkárokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben, ahogy arról is, hogy a vadgázolásos balesetek toplistáját az őzek vezetik, gím- és dámszarvasból éves szinte nagyjából ezer példányt ütnek el összesen.)

Miért fontos információ az agancs?
Hullajtott formában úgynevezett állati eredetű erdei melléktermék, ami a szakemberek számára egyfajta információforrásként szolgál. A vadgazdálkodók rengeteg dologra tudnak következtetni belőle. Képet ad az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, korbecslésre is remekül alkalmas. Másodlagos nemi jelleg, a hím állat ivarérése folyamán alakul ki. A szarvasfélék évente újat növesztenek, majd nagyjából fél év múlva elhullajtják. Néhány nap után az agancstőn újraindul a növekedés, ami körülbelül 120 napig tart. Az agancs naponta 2-2,5 centimétert nő és 4-5 hónap múlva eléri az adott évi végleges méretét. A szarvasbikáké a 10-12 kilós súlyt is elérheti, az állat dísze, egyben fegyvere is a riválisok ellen, a szarvastehenek birtoklásáért folytatott küzdelemben. A nőstények számára információt szolgáltat a bika egészségéről, termékenyítő képességéről, sikerességéről.
Burjánzó feketekereskedelem

A vadászok szerint talán Kínáig érő feketepiaca is kialakult az agancsoknak, hangzott el a Duna TV-n futó Kékfény 2018 szeptemberi adásában, amiben egy, korábban példátlanul erőszakos esetről is beszámoltak.

Az történt ugyanis, hogy egy férfi golyózáport zúdított egy vállalkozóra, akit korábban eladásra kínált agancsokkal hívott találkozóra. A tőrbe csalt vállalkozó rengeteg készpénzzel, 2,5 millió forinttal ment a helyszínre, ahol kiderült, hogy eladásról szó sincs. Csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életét.

Legutóbbnégy huszonéves férfit kaptak el a rendőrök, akik januárban és februárban a nagydémi erdőben gyűjtöttek trófeákat. Egyikük korábban talált ott egy vadtetemet is, és miután levágta a fejét, hazavitte, majd trófeát készített belőle. A házkutatásokkor mindegyikőjüknél megtalálták a lopott szarvasagancsokat, amiket le is foglaltak. Devecserben 2018 márciusában, egy kaposvári sofőr igazoltatása közben közel 100 kilónyi agancsot találtak a kocsi csomagtartójában. A férfit orgazdasággal gyanúsították meg, rövid időn belül pedig azokat is sikerült felhajtani, akiktől megvette az illegálisan összeszedett agancsokat. Hasonló történések zajlottak Csokonyavisontán és Bálványosnál is.

Hagyományosan dísztárgyként élhet tovább az állatok lehullajtott ékessége, de használati tárgyakat, akár lámpákat, bútorokat is készíthetnek belőle. Az ehhez hasonló exkluzív cikkek a legszebb darabokból készülnek, de a kereskedők előszeretettel vásárolják a kevésbé jó minőségű, törött darabokat is, amikből nagy valószínűséggel potencianövelőt készítenek. Ennek a divatja elsősorban a Távol-Keleten hódít. (Az orrszarvú tülkének is ilyen hatást tulajdonítanak, részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy az állat a kihalás szélére került. A modern orvostudomány szerint azonban semmilyen fiziológiai hatása sincs, és a vadászkamarától is több ízben nyilatkozták ugyanezt a szarvasagancsokkal kapcsolatban.)

 

Bűncselekmény 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Lopás     16 20 19 95 140 64 33 43
Orgazdaság           1 2 1 3  
Természetkárosítás           1        
Összesen: 0 0 16 20 19 97 142 65 36 43

 

Rendőri eljárásban regisztrált azon bűncselekmények száma, ahol az elkövetés tárgya trófea, az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika 2010-2019. évi adatai alapján. (Ez egy követő statisztika, minden esetben a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást. Nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket.)

Az agancsoknak jellemzően csak a töredéke marad a gyűjtőknél, a feketepiacon általában jó pénzért eladott csontok általában számlás trükközéssel találják meg az útjukat külföldre, írja egy korábbi cikkében az Index. A Magyarországon különböző felvásárlók, orgazdák által összegyűjtött agancsokat egyben, kamionokra pakolva viszik külföldre. Becslések szerint évente 200-250 tonna hullott agancs hagyja el az országot, a szállítmányokat előtte számlákkal lepapírozzák. A végső cél, hogy Kína vagy Dél-Korea felé eljussanak nem csak Magyarországról, de az egész kelet-európai régióból együttesen. A kínai orvoslás több formában is használja a szarvasagancsot, az utóbbi években tapasztalható áremelkedés mögött ez és a dél-koreai kereslet áll, legalábbis a cikkben megszólaló névtelen informátorok szerint.

Így tesznek ellene

Az agancsvadászok ellen védekezni meglehetősen nehéz. Egyrészt, az erdő túl nagy terület ahhoz, hogy lépten-nyomon őrizni lehessen, másrészt pedig az ott keresgélő feltételezett gyűjtők minden további nélkül mondhatják, hogy csak turisták - feltéve persze, hogy nincs náluk agancs. Ilyen esetben legfeljebb igazoltathatják őket, vagy megkérhetik, hogy menjenek vissza a turistaútra, vagy ki az erdőből. Ők pedig vagy megfogadják, vagy nem.

A zsákmány ugyanis vonzó és értékes:

Az ár attól függ többek között, milyen állapotban van és mennyi a súlya. Úgy tudjuk, 5000- 15000 Ft/kg között mozog, tehát már az is jól jár, akinek egy nap pár kiló összejön.

A rendőrök és az erdészet dolgozói rendszeresen szerveznek közös járőrözést, hogy megpróbálják elejét venni az illegális gyűjtésnek. A rendőrség a HelloVidék megkeresésére azt közölte: 2008 januárjában létrejött az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Rendőr-főkapitányság között egy együttműködési megállapodás azzal a céllal, hogy megelőzhessék a jogellenes cselekmények elkövetését. Ennek keretében

„A rendőri szervek részéről megfelelő figyelem irányul az érintett területekre, a közrendvédelmi szolgálat minden segítséget megad az ilyen jellegű jogsértő cselekményekkel szembeni eredményes fellépéshez. Amennyiben a jogsértő cselekmények számának növekedése indokolttá teszi, annak visszaszorítása érdekében a rendőrség lehetőségeihez képest megteszi a szükséges intézkedéseket, így – többek között – fokozza az együttműködést a fentiekben részletezett egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel”, írták.

Címlapkép: Getty Images

hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

Őrült tempóban zajlanak a telepítések: ezt a megyét hamarosan ellepik az erdők

2020. április 06. 09:02
A somogyi állami erdők nagy részét gondozó SEFAG Zrt. aktívan kiveszi a részét a hazai erdőterületek növelését célzó erőfeszítésekből. Tavaly hét területen összesen hatvan hektárnyi erdőt telepítettek a társaság szakemberei egykori szántókra és legelőkre.A somogyi állami erdők nagy részét gondozó SEFAG Zrt. aktívan kiveszi a részét a hazai erdőterületek növelését célzó erőfeszítésekből. Tavaly hét területen összesen hatvan hektárnyi erdőt telepítettek a társaság szakemberei egykori szántókra és legelőkre.v

Vörös rókalepke bukkant fel a Hortobágyon

2019. május 02. 11:16
Egy ilyen lepke természetvédelmi értéke 50 ezer forint.