Tíz százalék fölötti béremelés jöhet a legtöbb magyar cégnél – a szellemi dolgozókon van a sor

2024. január 15. 17:11
Ezekben a hetekben tárgyalják a 2024-es bérmegállapodásokat a hazai cégeknél: akiknél sikerült egyezségre jutni, ott szinte mindenhol két számjegyű mértékben emelték a fizetéseket.
Tíz százalék fölötti béremelés jöhet a legtöbb magyar cégnél – a szellemi dolgozókon van a sor
Mészáros Melinda szerint nincs könnyű helyzetben a magyar ipar, a folyamatban lévő technológiai váltás miatt két nehéz év elé néz az ágazat. A Liga Szakszervezetek vezetője a Világgazdaságnak beszélt arról is, hogy szakaszos elbocsátás van a magyar vállalkozásoknál: nagyon sokan ugyan megtartották a munkaerőt, bízva abban, hogy majd felfut a termelés, a piac azonban mégsem úgy alakult, ahogy várták.
 
„A versenyszférában egyelőre azt tapasztaljuk, hogy nagyon kevés helyen érte el a 10 százalékot az alapbér emelése. Komplex módon, csomagban azonban szinte mindenhol két számjegyű bérfejlesztéssel számolunk” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, akit az év eleji bérmegállapodások eddigi tapasztalatairól kérdeztünk.
Index - Gazdaság - Történelmi szinten magyar szellemi dolgozók elvándorlása
A versenyszférában azt tapasztalják, hogy nagyon kevés helyen érte el a 10 százalékot az alapbér emelése itthon.
 
A munkavállalói képviselet vezetője szerint az említett csomagba beletartoznak 
  • az egyösszegű kifizetések, 
  • a béren kívüli, valamint 
  • a teljesítményen alapuló juttatások. 
Lényeges változás ugyanakkor, hogy ez az első év, amikor főleg a szellemi dolgozók bérfejlesztési igényeit kell kielégíteniük a cégeknek.
 
Pont a legkritikusabb időszakban – amikor nagyon magas volt az infláció – elmaradt, vagy csak nagyon korlátozott volt a szellemi munkakörökben a bérfejlesztés, ezért ennek korrekcióját el kell végezni a következő években – mondta Mészáros Melinda.
 
Mindezt azzal magyarázta, hogy egyrészt a szellemi dolgozóknál magasabban volt a bérpozíció, másrészt nagyobb volt az igény a fizikai munkásokra, emiatt ők élveztek prioritást. A következő években ugyanakkor ez változhat.
 
Átmeneti két év jöhet az iparban, szakaszos elbocsátások történtek
Mészáros Melinda szerint annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a profitráták jól láthatóan megemelkedtek, a piac továbbra is visszafogott. Ennek oka a gyenge belső kereslet, másfelől
 
a 2024–2025-ös év az autóiparban a technológiai váltás és egy átmeneti időszak lesz, amit most túl kell élniük a cégeknek.
 
Úgy látja, hogy az említett két évet követően viszont „rakétaszerűen” indítják majd el a termelést az elektromos autók gyártásának köszönhetően, a mostaninál nagyobb létszámmal. 
 
Addig azonban még nagyon sok idő van, ezért is figyelhető meg szakaszos elbocsátás a magyar munkaerőpiacon. Hiába tartották meg sokan a munkaerőt, bízva abban, hogy felfut a termelés, a piac a várakozásaikkal ellentétesen alakult. 
 
„Van egy határ, amelyet nagyon sokan elértek, ezért látjuk a létszámcsökkenést és az álláskeresők növekedését” – magyarázta a szakszervezeti vezető a munkanélküliségi ráta lassú emelkedésére utalva. Ezzel párhuzamosan azonban ugyanúgy jelen van a munkaerő iránti igény, miután még mindig 80 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról, tehát egyelőre a kereslet sem találkozik a kínálattal, ami jelentős problémát jelent.
A fővárosban már félmilliót keresnek a szellemi dolgozók
Állami társaságoknál is zajlanak a tárgyalások
A Liga vezetője arról is beszélt, hogy már tavaly év végén több helyen megkötötték a bérmegállapodásokat, például a Magyar Postánál is. Más állami társaságoknál is folyamatban vannak az egyeztetések, így ezeknél komoly eredményekről nem lehet beszámolni.
 
Azt gondolom, hogy január végéig tartani fognak ezek az egyeztetések – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a vízügynél vannak a legközelebb a megállapodáshoz.
 
A kiskereskedelemben is tíz százalék fölött nőnek a keresetek
A kiskereskedelmi szektorban eddig két cég közölte, hogy mekkora béremelésben részesülnek kollégáik:
  • a SPAR átlagosan 10 és 24 százalék közötti mértékben növeli a fizetéseket 2024-ben, ezzel az áruházakban dolgozók elérhető legalacsonyabb alapbére bruttó 365 ezer forint lesz. 
  • Az Aldinál az értékesítés, a logisztika, IT, valamint az irodai munkakörökben dolgozók is egységesen 12 százalékos béremelésben részesülnek.
Az ágazat többi szereplőjéről egyelőre annyit tudni, hogy az Auchannál heteken belül létrejöhet a megegyezés, miután a francia hátterű áruházlánc a SPAR-hoz hasonlóan januártól emel. Ezzel szemben a Tesco márciustól februárig tartó üzleti évet ír, így ott január végén, február elején tárgyalhatnak e kérdésről.
Tesco Akadémia | Tesco Akadémia
A béremelések éve lehet 2024 – ezekben a szakmákban érdemben nőhetnek a fizetések
A mostani kormányzati ciklus legnagyobb volumenű bérfejlesztését hajtja végre a kormány a pedagógusok fizetésemelésével, amely a szerdán Brüsszelből érkezett megerősítés alapján már januárban megvalósulhat. De nemcsak a tanárok bére emelkedik, az egészségügyi szakdolgozók és a rendvédelmisek is jelentős keresetnövekedésre számíthatnak idén. Az állami szektort érintő döntések a piaci bérdinamikára is hatnak, több vállalat már beszámolt arról, hogy jelentős béremelést hajt végre.
 
forrás: vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Itt a kormány legszebb ajándéka a családoknak 2023-ban: jöhet a 32+15 millió!

2023. január 03. 12:42
Megszűnt az otthonfelújítási támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, de megmaradt a CSOK, a falusi CSOK, a babaváró, a hitelelengedés, a kamattámogatott CSOK-hitel, az áfa-visszatérítés és a lakásáfa-illetékmentesség is. Pontosan hány milliós összegben igényelhetők ezek a nagy összegű családtámogatások 2023-ban a gyermekkel már rendelkezők, illetve a gyermeket vállalók számára? Ezt foglaljuk össze cikkünkben, bemutatva a január 1-jével életbe lépett szabályváltozásokat is. 

Az EÜT közvetítő szerepe

2024. június 25. 17:01
2024. június 18-án a LIGA Szakszervezetek székházában gyűltek össze a LIGA tagszervezeteinek Európai Üzemi Tanács képviselői. Az eseményen Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke az Európai Üzemi Tanácsok közvetítő szerepét értékelte, valamint beszámolt a szakszervezetek nemzetközi feladatairól és hazai törekvéseiről.