Több jogszabály módosul hétfőn

2016. augusztus 01. 08:13
Több adózási és az egészségügyi ellátást érintő szabályban lépnek hatályba a módosítások +VIDEÓ Augusztus 1-jétől több jogszabálymódosítás lép hatályba, amelyek többek között egyes adótörvényeket és az egészségügyi ellátás finanszírozását érintik.
 

Módosulnak egyes adóelőírások

Augusztus 1-jétől több változás is hatályba lép az adótörvények júniusban elfogadott módosításai alapján. A személyi jövedelemadó (szja) törvényben módosul a kiküldetés fogalma, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével annak minősül a hivatali, üzleti utazás. 

Új fogalomként bevezetik a sportrendezvény fogalmát, amelynek alapján kizárólag sportszervezet vagy sportszövetség rendezhet adómentesen sportrendezvényt. Korábban a gazdasági élet más szereplői is élhettek ezzel a lehetőséggel, augusztus 1-jétől azonban már nem lesz erre módjuk.

Augusztus 1-jétől újraélesztik a Karrier Híd Program intézményét, ennek keretében szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni olyan személyek alkalmazása esetén, akik alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a közszférában dolgoztak.

Változások lesznek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben (ekáer) is. Augusztus 1-jétől már nem csupán az útdíjköteles járművel végzett áruszállításokra vonatkozik a bejelentési kötelezettség, hanem azokra a szállításokra is, melyeknél a jármű önmagában nem lenne útdíjköteles, de tényleges össztömege az áruval együtt meghaladja a 3,5 tonnát. További változás, hogy a fuvarozó az adóhatóság által felhelyezett hatósági zárat sértetlen állapotban köteles mindaddig megőrizni, amíg az adóhatóság el nem távolítja. Ennek megsértése esetén akár 1 millió forintos mulasztási bírságot is ki lehet szabni a fuvarozóra, melynek megfizetéséig az adóhatóság külön határozat nélkül visszatarthatja a fuvareszközt.

Mulasztási bírságot lehet kiszabni akkor is, ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozottét. A bírság mértéke a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedhet.

Változik az egészségügyi ellátás finanszírozása

Emelkedik augusztus 1-jétől az egészségügyi ellátás finanszírozásának alapösszege, 150 ezerről 180 ezer forintra. Az augusztusi teljesítmények elszámolása után októberben lesz az intézmények számláján az emelt összegű finanszírozás.

Változás lesz az is, hogy az eddig külön soron érkező béremeléseket beépítik a súlyszámba, emellett belső átcsoportosításokat is végrehajtanak a különböző kezelések alapján kialakított homogén betegségcsoportokhoz (hbcs) tartozó pontértékeknél. Utóbbira azért volt szükség, hogy megszabadítsák a kórházakat azoktól az ellátásoktól, amelyek nem feltétlenül igényeltek kórházi bennfekvést, de az ezekért kapott finanszírozásból tudták kigazdálkodni a nagyobb értékű beavatkozásokat.

Az esetfinanszírozás átalakításánál a műtétes, nagy költségigényű eljárások kapnak nagyobb pénzügyi fedezetet, így a kórházaknak nem éri majd meg "feleslegesen" benntartani a beteget. A rendszer zökkenőmentes bevezetésére idén majdnem 3 milliárd, jövőre 10 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta el korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.

Kapcsolódó videó itt érhető el:

http://magyarhirlap.hu/cikk/62196/Tobb_jogszabaly_modosul_hetfon

Forrás: magyarhirlap.hu

 

Kapcsolódó cikkek

Új KAP: célzott és komplex ágazati programok indulhatnak

2018. július 09. 08:09
Az Európai Bizottság hazai képviseletének munkatársai itthon is ismertették az új közös agrárpolitikára irányuló brüsszeli javaslatot. Ez szerintük több ponton előnyös lehet Magyarország számára. A NAK álláspontja szerint szükséges módosítani a terveken.

Röghöz lehet kötni a munkavállalókat?

2017. október 17. 09:57
A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról, jogellenes. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E jogintézmények egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással).