Ezekről Pákozd Gergellyel, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége alelnökével beszélgettünk. Mint azt megírtuk, húsvétra 60 forint körül alakulhat a tojás fogyasztói átlagára, így a vásárlók az előző évhez képest harmadával olcsóbban juthatnak az ünnepkörhöz tartozó egyik kiemelt alapélelmiszerhez.

 

Jelentős az árcsökkenés

– Azt gondolom, az olcsó tojás fogalmát érdemes közelebbről megvizsgálnunk – bocsátotta előre Pákozd Gergely. – Az elmúlt években tapasztalt nagy kilengésekhez képest csökkentek a termelési költségeink,  ez elsimította a fogyasztói árakat is, lejöttünk azokról a nagyon magas szintekről, amiket a magas energia- és inputköltségek generáltak. Kormányzati intézkedések és a világgazdaság megnyugvásának hatása a visszarendeződés, jelentősen csökkentek a terményárak, ami mérsékelte természetesen, az önköltséget is, ez szintén a tojás fogyasztói árának csökkenését hozta magával még akkor is, ha a foglalkoztatás költségei, illetve az euro-forint árfolyam nem mozdult kedvező irányba. Mindezek egyenlegeként alakult ki a jelenlegi csomagolóhelyi ár, ami valóban alacsonyabb, mint volt tavaly.

Viszont látunk olyan alacsony árakat is, amelyek egyértelműen az elmúlt időszakban bevezetett inflációcsökkentő intézkedések feltehetően nem szándékos hatásainak következtében jöttek létre. Jelenleg a kiskereskedelmi árakat meghatározza, hogy a nagy forgalmú áruházláncokra érvényben van az a szabály, mely alapján bruttó beszerzési áron kell értékesíteniük a tojást. Azaz: annyiért kell adniuk, amennyiért kapják. Ebből az árból kell a kötelező akciózást is realizálniuk, aminek következtében viszont eltörölték a beszerzési ár alatti áron történő értékesítés tilalmát. Innentől kezdve a tojás abszolút mértékben az egyes áruházláncok üzlet-, vagy vevőcsalogató politikájának eszközévé vált.

A kicsik nem tudják szétporlasztani a veszteséget

– A húsvét jellemzően erős a tojásforgalom szempontjából, ezért látunk olyan árakat a kiskereskedelemben, amelyek jóval alacsonyabbak a beszerzési árnál. Néha még a kötelező akciózással indokolt áraknak is alatta vannak, ami nagy eséllyel az áruházlánc saját választása. Nyilván, az itt keletkezett veszteséget egy nagy áruházlánc más termékein be tudja hozni. Azok a kiskereskedők azonban, akik nem rendelkeznek akkora árukínálattal, hogy ezt szét tudják jobban teríteni és a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, illetve a kötelező akciózás sem vonatkozik rájuk, bajban vannak, mert így nem tudnak versenyezni a nagyokkal. Ezeknél egyértelműen látható, hogy visszaesett a forgalom, effektíve ők kevesebb tojást vásárolnak így tőlünk, termelőktől is, tehát az említett intézkedések ily módon negatív hatással vannak a munkánkra. Főleg azon termelők esetében igaz ez, akik termelési volumenük következtében nem tudnak beszállítani nagy áruházláncokhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai tojástermelés meghatározó hányadát adják kistermelők, akik 100 ezer tojónál kevesebbet tartanak. Nekik két választásuk van: vagy beállnak valamelyik nagy osztályozó alá és nekik szállítanak be, vagy tovább csökkentik a termelési kapacitást. Az biztos, hogy ilyen mértékű árkülönbséget még nem láttunk, mint amit most tapasztalunk a kiskereskedelemben. Volt már példa 15-20 forintos eltérésre a nagy áruházláncok és a kisebb boltok árai között, de a mostani, 30 forintos akciók ezeket bőven felülmúlják – fogalmazott az alelnök.

Amíg havi-kéthavi szerződések születnek, nem lehet elvárni senkitől, hogy nagy bizalommal állítsa a termelésbe a több tízezres állományt – forrás: Pixabay

 

Pákozd Gergely kérdésünkre azt is elmondta: ha az állatjóléttel és a Green Deal-lel kapcsolatos uniós szigorítások valóra válnak, az a nagy termelők számára lehetetleníti el a rentábilis termelést, ezeket a szélsőséges gondolatokat csak irreálisan magas költségekkel és munkaerő-igénnyel lehetne realizálni. Ezt azonban már a nagyok sem tudják kigazdálkodni. Ugyanakkor hozzátette, tagadhatatlan, hogy van egyfajta törekvés, illetve tendencia a kistermelők erősítésére, integrációjára Nyugat-Európában. Hazánkban azonban ennek erősödését nem érzékelik, aminek alapvetően a bizalomhiány az oka és az, hogy a nyugati áruházláncokkal ellentétben idehaza ezek a piaci szereplők rövid távú szerződésekkel dolgoznak.

 

Korrektebb, kiszámíthatóbb hozzáállás kellene

Ha itt is legalább éves szerződéseket kínálnának a nagy áruházak a gazdáknak, bizonyosan erősödne a termelési kedv. Addig azonban, amíg havi-kéthavi szerződések születnek, nem lehet elvárni senkitől, hogy nagy bizalommal állítsa a termelésbe a több tízezres állományt, melyet életciklusának megfelelően körülbelül egy évig tojatnak. Ennyi időre kötött szerződések belátható perspektívát kínálnának minden, a termelésben érdekelt fél számára.

Az alelnök szerint egyébként az infláció csökkentését célzó intézkedések a tojás esetében abszolút hatásosak voltak, hiszen közel 20 százalékkal csökkent a tojás ára az elmúlt időszakban. Ki is került a tojás az inflációra hatást gyakorló termékek köréből. Ezért Pákozd Gergely úgy véli: az infláció csökkentését célzó intézkedéseket lassan ki kellene vezetni, mert egyes piaci szereplők elkezdték ezeket inkorrekt módon használni.

 

Kinek hiányzik a kiszámíthatatlanság?

Nincs ok örömre az utánpótlást illetően sem a szektorban. A hétnapos szakma nem vonzó egy fiatal számára – de ha azt látná, hogy itt lehet hosszú távra, stabilan tervezni az árakkal, a piaci paraméterekkel, biztosan hajlandó lenne kompromisszumokra. Így azonban, hogy minden kiszámíthatatlan, nemigen lehet a tojástermelésre, mint tisztes és biztos megélhetési forrásra tekinteni. Ezzel együtt a szakember szerint van még remény, bizonyosan lesznek ez ügyben intézkedések úgy uniós, mint hazai szinten.

 

forrás: agroinform.hu