Tovább zuhantak a globális élelmiszerárak a koronavírus-járvány miatt

2020. június 05. 07:45
Már a negyedik hónapja csökkent az alapvető élelmiszercikkek nemzetközi piaci ára a jelentős készletek és a gyenge kereslet mellett, utóbbi főként a koronavírus járvány miatti gazdasági visszaesés következménye, adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A FAO élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi, 162,5 ponton zárt májusban – 1,9%-kal alacsonyabban az előző hónaphoz képest. Ilyen alacsony értékre 2018 decembere óta nem volt példa, olvasható a szervezet közleményében.

A tejtermékek ára 7,3%-kal csökkent áprilishoz képest a vaj és sajt jegyzésének bezuhanása, továbbá a szezonális hatások és az alacsony importkereslet miatt. Ez közel 20%-os csökkenést jelent egy év alatt. A tejpor ára mérsékelten bár, de csökkent az alacsony árak és a kínai gazdaság újjáéledése generálta keresletet miatt. A cukor ára 7,4%-os drágulásával ellene ment az általános trendnek, amivel az áprilisi csökkenés felét sikerült is ledolgoznia. Ennek oka a nemzetközi nyersolaj árának erősődésében és a vártnál rosszabb indiai és thaiföldi termésben keresendő.

A gabonafélék árindexe 1%-kal mérséklődött. Ezen belül a rizs valamelyest drágult és a búza ára csökkent a várhatóan bőséges globális készletek miatt. A szemestermények ára tovább csökkent, az amerikai kukoricáé például 16%-kal az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A növényi olajok ára 10 havi mélypontra zuhant a 2,8%-os májusi csökkenéssel. A repce és napraforgó olaj iránti kereslet bár nőtt, a pálmaolaj nemzetközi ára már a negyedik egymást követő hónapja csökkent a nyomott globális importkereslet és a vártnál nagyobb termelési volumen és készletek hatására. A húsfélék nemzetközi ára összesítve 0,8%-kal esett vissza májusban. A marhahús ára nőtt, míg a szárnyas és sertés tovább csökkent legnagyobb termelő országok bőséges exportkészletei okán, amin még a kelet-ázsiai import kereslet növekedése sem tudott felszívni.

Történelmi szinten a gabonatermelés és kereskedelem

A világ gabonatermelése jó úton van afélé, hogy új rekordot döntsön: a várható 2 780 millió tonna 2,6%-kal haladná meg a 2019-2020-as menyiséget, olvasható a FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésében. A szervezet első előrejelzése a 2020-2021-es szezonra a már elvetett és a bevetni tervezett területek állapota alapján született, feltételezve, hogy az időjárás az évszaknak megfelelően alakul.

A növekedésben oroszlánrésze lesz a kukoricának, melynek termelése 64,5 millió tonnával is növekedhet, elérve a 1 207 millió tonnát köszönhetően az amerikai és ukrajnai bőséges termésnek. A rizstermelés is rekordot dönthet (508,7 millió tonna) Kína, Dél-Kelet- és Dél-Ázsia, illetve az Amerikai Egyesült Államok magára találása miatt. Mindeközben a búzatermés valamelyest csökkenhet a tavalyi erős szintjéhez képest, mivel az Európai Unió, Ukrajna és az Egyesült Államok termeléscsökkenése nagyobb lesz az ausztráliai és oroszországi termésnövekedésnél.

Szakértők a gabonafelhasználásban is sosem látott magasságokat várnak (+1,6%-os növekedés, 2 732 millió tonna), miután az élelmiszeripari, takarmányozási és ipari felhasználás is bővülhet. A kukorica a fő mozgatórugó itt is, amit főleg a takarmányipar és az etanol-gyártás vesz föl nagyobb mértékben. A rizs felhasználása is bővülhet a következő szezonban, és ezzel elérheti az 53,9 kg-ot is az egy főre jutó rizsfogyasztás. A FAO a gabonakereskedelem 2,2%-os bővülését valószínűsíti – a 433 millió tonna várható mennyisége új rekordot jelentene.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

A szervezet több rostot igényel az ajánlott mennyiségnél

2020. február 07. 09:36
A beltartalomra fókuszáló élelmiszer-fejlesztések egyik jellemző területe a rosttartalom fokozása, amelynek ígéretes lehetősége az inulin hozzáadása.

A Balaton forró csókja: ő készíti az egyik legfinomabb fagyit most a magyar tengernél

2020. július 10. 07:47
Mára már hagyomány, hogy minden évben a balatoni szezon kezdete előtt szakmai zsűri választja ki az adott év Balaton Fagyiját. Az idén tizenhárom tóparti cukrászat és kézműves fagylaltműhely nevezett a versenyre, akik közül a balatonfüredi Bagaméri Fagylaltozó már második alkalommal került ki győztesként. Az első hely mellett különdíjakat is megítélt a négytagú bíráló bizottság. Az idén a balatonszemesi Margaréta Fagyizó “ZabSzemes” édessége, a veszprémi Völgy Fagyizó “Tök Jó Fagyi” nevű különlegessége, valamint a balatonboglári Tejvirág Fagyizó “Balaton forró csókja” érdemelt ki külön elismerést. A boglári fagyizó fiatal tulajdonosa, Buzsics Viktor a HelloVidéknek arról mesélt, hogyan került közel a jeges édességekhez, és hogy milyen is volt a Balaton Fagyija versenyen való részvétel egy Európa bajnokság után. Interjú