Tudatos gazdálkodás és szabályozás kell a borágazatban

2016. augusztus 05. 08:26
A magyarországi borágazatnak tudatos gazdálkodásra és tudatos szabályozásra van szüksége, ez lehet a hosszú távú siker biztosítéka - közölte a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán Keszthelyen.
 

Gál Péter a 24. Zalai Borcégér - Keszthelyi Borünnep megnyitóján beszélt arról, hogy kedden megkezdődött a magyar szőlő- és borágazat stratégiájának széles körű vitája. Megfogalmazása szerint nagy feladat előtt áll az ágazat, de reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan programcsomagot összeállítani, amely mindenki érdekét szolgálja.

Kifejtette: a stratégiaalkotás részeként minden borvidéknek meg kell határoznia, hogy mi a saját borstílusa, mi az a tipikus termék, amelyet ők tudnak nyújtani, miben a legjobbak.

Országos szinten is dönteni kell arról, hogy a nagyon széles magyar borkínálatból "mit helyezünk a kirakatba", mivel jelenünk meg a világ borai között, mi az, amivel "újra fel tudjuk tenni Magyarországot a világ bortérképére" - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az ötnapos keszthelyi borfesztivál megnyitóján Gál Péter, valamint Légl Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a 2016-os szüreti szezon kezdetének jelképeként közösen préselte ki néhány fürt Csabagyöngyéből az első mustcseppeket.

Brazsil József, a házigazda keszthelyi Da Bibere Borlovagrend elnöke azt mondta: a "nem olyan lényeges fajtaként" számon tartott Csabagyöngye egyfajta magyar csoda, mert a világ egyik legrövidebb, alig 60 napos érési idejű szőlője, amely az Irsai Olivérnek és a Cserszegi Fűszeresnek is alapja.

Forrás: FM

Kapcsolódó cikkek

Korán felbukkant a szőlőültetvények egyik legnagyobb ellensége

2016. május 20. 08:25
Idő előtt jelentkeztek az első szőlőmegbetegedések idehaza. Egyes borvidékeken nagyon intenzív védekezést kellett alkalmazni.

A munkahely befolyásolja az életminőséget

2016. november 23. 08:21
Ha a munkahely és a magánélet közötti egyensúly rendben van, az a gazdaságnak is jó - állapította meg nemrég az Eurofound és az Európai Bizottság közös konferenciája, ahol egy 43 ezer interjú alapján elkészült európai munkafeltételek felmérés eredményeit mutatták be a szakemberek.