A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya március végén alakította meg munkacsoportját, amely gabonatermesztők és más piaci szereplők részvételével vizsgálja, milyen lépésekkel lehet enyhíteni az ukrán gabona beáramlása miatt kialakult terménypiaci krízist. A NAK üdvözli a kormányzat által az ukrán gabonára, olajos magvakra és más mezőgazdasági termékekre elrendelt átmeneti, 2023. június 30-ig tartó importtilalmat és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket. Munkacsoportja szerint két területen kell további lépéseket tenni. Az egyik a raktárak kiürítése, hiszen mintegy két hónap múlva megkezdődik az őszi árpa, majd azt követően az őszi búza betakarítása hazákban - írja a NAK.

 

Azt javasolják a termelőknek, hogy a mikotoxinnal szennyezett hazai kukoricát mihamarabb értékesítsék, például bioetanol-gyártásra. Ezt segítendő a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve a NAK felméri a még eladásra váró toxinos kukorica mennyiségét. A munkacsoport határozottan kéri a termelőket: tartózkodjanak attól, hogy ezeket a tételeket majd az új terméssel „felhígítják”, ez ugyanis komoly bizalomvesztéssel járhat a piacon, és eladhatatlan lesz az új termés. A tárolókapacitással nem rendelkező gazdálkodóknak pedig azt tanácsolják, hogy már most keressenek raktárt a nyáron betakarításra váró terményeik betárolására.

 

A másik sürgető feladat a tranzitfolyosó szabályos működtetése, amelyhez hozzájárulnak a 2023. április 18-án megjelent kormányrendeletben foglalt intézkedések. A munkacsoport is javaslatot tett a schengeni határokon belépő szállítmányok vámhatóság általi átkísérésre az országon, a schengeni övezeten belülről érkező áruk esetében pedig indokoltnak tartják a mélységi ellenőrzések számának növelését. A munkacsoport részéről felmerült a vámok visszaállítása is, úgy, hogy a vámbevételek 20 százalékát a tagországok a piaci zavarok kezelésére fordíthatnák, 80 százalékát pedig az EU közvetítésével segélyként visszakapná Ukrajna.

 

A munkacsoport továbbá hangsúlyozta: Ukrajnában és más harmadik országokban számos olyan növényvédő szert használnak, amelyeket az EU-ban már évekkel ezelőtt betiltottak. Emiatt felmerül az Európai Unión kívül termelt gabonából előállított élelmiszerek egészségügyi kockázata – mint azt az ukrán gabona magyarországi és szlovákiai vizsgálatai is mutatták. Ezért az eddiginél is fokozottabban kell ellenőrizni a harmadik országokból származó élelmiszer- és takarmány-alapanyagokat, és az emberek, állatok egészségének védelme érdekében korlátozni kell azoknak a tételeknek a felhasználását, amelyeket nem az EU-s szabályoknak megfelelően állítottak elő.

 

A napokban Győrffy Balázs, a NAK elnöke videókonferencián egyeztetett a Lengyel Agrárkamarák Szövetségének (KRIR) elnökével az ukrán gabona miatt kialakult piaci helyzet kapcsán. Wiktor Szmulewicz szerint az, hogy egyelőre nem érkezik Ukrajnából gabona, nem segít a lengyel gazdákon: a raktárak, ahogy Magyarországon, ott is tele vannak, az országon áthaladó tranzit leköti a kikötői kapacitásokat, és az olcsó ukrán gabona kiszorítja a lengyel terményeket korábbi exportpiacaikról. A magyar és a lengyel agrárkamarai elnök egyetértett abban, hogy saját gazdálkodóik és piacaik védelmében egymással és a további érintett országokkal összefogva kell fellépni Brüsszel átgondolatlan döntéseivel szemben.

 

forrás: agrarszektor.hu